Információk, érdekességek
30 millió gyerek különleges gondoskodást igényel
2019. január 10.
A világon évente 30 millió gyermek születik túl korán, túl kicsi testsúllyal vagy betegszik meg újszülöttként, és szorul emiatt különleges ellátásra az életben maradáshoz – állapította meg egy nemzetközi szervezetek által készített jelentés.
A jelentés rámutat, hogy speciális kezelés nélkül nagyon sok veszélyben lévő újszülött nem marad életben egy hónapnál tovább, az újszülöttek halálozásának legnagyobb kockázatai közé tartoznak a koraszülöttséggel összefüggő komplikációk, a szülés közben történt agysérülés, a súlyos bakteriális fertőzés vagy sárgaság, illetve a születési rendellenességek.
Tavaly összesen 2,5 millió újszülött halt meg a világon, túlnyomórészt megelőzhető okokból. Az elhunyt csecsemők csaknem kétharmada koraszülött – írja a jelentés, amely szerint még ha életben is maradnak a koraszülöttek, általában krónikus betegségekben szenvednek és lassabban fejlődnek.
Becslések szerint egymillió túl kicsi vagy beteg újszülött marad életben évente hosszú távú fogyatékossággal. Megfelelő gondoskodással a kisbabák nagyobb komplikációk nélkül élhetnek életük végéig, ugyanakkor a beteg gyermekek családjaira háruló kiadások és lelki terhek hátrányosan hathatnak a gyermekek kognitív, nyelvi és érzelmi fejlődésére.
A jelentés szerint 2030-ig 81 országban 2,9 millió nő és újszülött életét lehetne megmenteni átgondolt stratégiával. Akkorra a csecsemőhalálozások 68 százalékát is meg lehetne előzni olyan egyszerű feltételekkel, mint a táplálásnál a kizárólagos szoptatás, az anya vagy apa és csecsemő közötti közvetlen testkontaktus, a gyógyszerek és alapvető felszerelések, valamint a tiszta és jól felszerelt egészségügyi intézmények, amelyeknek képzett egészségügyi dolgozói vannak.s
Hadas Kriszta: Periódusokban élem az életemet
2019. január 08.
Objektív, Frei Dosszié, Napló, Mokka, Forró nyomon, Jön a baba, Keresem a családom. Csak néhány azon tévéműsorok közül, amelyeknek Hadas Kriszta volt a szerkesztője, riportere, főszerkesztője vagy éppen műsorvezetője. Az Egy tökéletlen anya naplója című könyve után most írja a következőt Anyasors címmel. A tőle megszokott őszinteséggel beszél a munkájáról, az életéről, önmagáról. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen végeztem tévés rendező szakon. Már húszévesen írtam, 23 évesen a Magyar Rádióban, aztán a Magyar Televízióban dolgoztam, az akkori friss generációnak voltam a tagja. Amikor indultak a kereskedelmi tévék, mi voltunk az a szerencsés generáció, akiket beszippantott ez az újdonság, és így iszonyatos lehetőségeink voltak. Mi nem akkor kezdtük a szakmát, jártunk már külföldre, volt már néhány év szakmai tapasztalat mögöttünk, úgy gondoltuk, hogy miénk a világ. Sokáig a miénk volt.
• Évek óta tanítasz a Metropolitan Egyetemen. Hol könnyebb a „tanítás” hivatását gyakorolni? A diákoknál vagy otthon?
Otthon, a családban senki nem hallgat rám. Ezt felejtsük is el. A lányom is szakmabeli, miután az egész gyerekkorát stúdiókban élte le. Sokáig voltam gyermekét egyedül
nevelő anya, a leckéit a különböző szerkesztőségekben, stúdiókban írta meg úgy, hogy csodálkoztam volna, ha atomfizikus lesz belőle. Emberi dolgokban, szorgalomban, etikai, erkölcsi kérdésekben követett engem, de szakmailag le vagyok ugatva. Viszont ha baj van, akkor mindig engem hív. És ez a lényeg.
• Van egy kisebb gyermeked is, Zsiga, aki nyolcéves. Változtál-e valamit a gyerekneveléssel kapcsolatban a tizenakárhány év különbséggel?
Az alapelveim nem változtak. Az egyik legfontosabb a motiváció, hogy legyen az bármi, de szeresse, akarja csinálni, no és mások tisztelete.
Egy gén, amely segíthet a rák gyógyításában
2019. január 06.
Ausztrál tudósok azonosítottak egy gént, amely az immunválasz irányításban játszik kulcsszerepet és “segíthet a rák és az autoimmun betegségek gyógyításában”.Ausztrália tudományos kutatási szervezetének (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation, CSIRO) tudósai hétfői közleményükben azt írták, hogy a gén, amely a fertőzésekre és betegségekre adott immunválasz irányításában működik közre, több mint 500 millió éve jöhetett létre az embernél sokkal primitívebb szervezetekben.
Cameron Stewart, a kutatók egyike elmondta, hogy vírusok tanulmányozása közben azonosították a gént. “A vírusok nem tudnak önállóan szaporodni, gazdagénekre van szükségük ehhez. Átfogó vizsgálatokat végeztünk az egész géntérképen, hogy megtaláljuk a vírus szaporodásához szükséges emberi molekulákat” – magyarázta.
A munka nagyjából három évig tartott, nagy biológiai biztonságú laboratóriumban kellett dolgozniuk, mivel halálos, gyógyíthatatlan kórokat okozó vírusokat is vizsgáltak. Eredményeiket a Journal of Biological Chemistry című szaklap tette közzé.
A kutatók szerint a gén azonosítása olyan új kezelések kifejlesztéséhez vezethet, melyek számos betegség, a rák, a diabétesz és gyulladások, köztük a sokízületi gyulladás ellen lehet hatásos.
Immunrendszerünk citokin nevű jelzőmolekulákat állít elő, amelyek azzal segítenek a védekezésben, hogy megakadályozzák a vírusok és más kórokozók osztódását, ezáltal a betegség kialakulását – írta Stewart.
Mesével gyógyítanak a kórházban
2019. január 02.
Egészségszövők címmel saját terápiás mesekönyvet adott ki a Bethesda Gyermekkórház. A terápiás mesekönyvben olyan meséket és verseket gyűjtöttek össze, mely tartalmuk, szimbólumaik révén segítenek a gyermek testi-lelki biztonsága visszaszerzésében. Minden a kórházban hosszabb időt tartózkodó gyermek ápolójától kapja ajándékba a könyvet.
A kórházi kezelés, a kórházban töltött idő nagy érzelmi megterhelést jelent a gyermekek számára. Az ismeretlenség, a várakozás, a bizonytalanság és a fájdalmak velejárójaként a gyermekben természetes módon fokozódik a fájdalomtól való félelem és a szorongás élménye. A kórház szakemberei egyetértettek abban, hogy a beteg gyermek fizikai gyógyítása mellett lelkének gyógyítására is figyelmet kell fordítani. A kórházi tartózkodás alatt a könyv által teremtett mesevilág pedig megkönnyíti a gyermekek számára az ott töltött időt.
„Ezekben a helyzetekben fontos, hogy szülőként és szakemberként a számukra megfelelő módon tudjunk a gyermekek mellett állni, meg tudjuk teremteni érzelmi biztonságukat, meg tudjuk nyugtatni őket, vagy el tudjuk terelni figyelmüket”- emeli ki a kötet egyik szerkesztője Korzenszky Klára, klinikai szakpszichológus, énekesnő, aki nagyon sokat mesél, énekel az osztályon fekvő gyermekeknek.
„Az Egészségszövőkben szakembereink olyan meséket és ismert verseket gyűjtöttek össze, amelyek tartalmuk, szimbólumaik révén segíthetnek a szülő-gyermek kapcsolatteremtésben, kapaszkodókat nyújthatnak, és segíthetnek a testi-lelki biztonság visszaszerzésében az igazán megterhelő helyzetekben” – erősíti meg Dr. Velkey György, főigazgató. A „Varázsfa” képmellékletekkel célunk, hogy gyógyító kollégákat a gyermekek számára megközelíthető módon mutassák be, ezáltal is csökkentve szorongásukat.
A daganatsejteket ragyogóra színező anyag segíthet
2018. december 19.
Az agydaganat biztonságos műtéti eltávolítását segítheti a gyorsan növekedő tumorsejteket fluoreszkálóra színező anyag egy új kutatás alapján.A BBC hírportálja arról számolt be, hogy a tudósok 5-aminolevulinsav (5-ALA) nevű vegyületet tartalmazó italt adtak 99 páciensnek, akiknek a gyanú szerint gyorsan növekedő gliómájuk (agydaganatuk) volt.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy az 5-ALA felhalmozódik a gyorsan növekvő daganatsejtekben, mert nincs meg bennük az az enzim, ami lebontaná a vegyületet.
A sebészek mikroszkóppal keresték a fluoreszkáló szövetet, miközben a tumort eltávolították a betegek agyából. A 99 közül páciens 85-nél látták a rózsaszínben ragyogó anyagot.
A 85 közül 81 esetben igazolták a vizsgálatok, hogy a betegnek gyorsan növekedő daganata van, egy esetben a kór enyhébb fokát állapították meg, négynél nem tudtak értékelést készíteni.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...899091...240