Információk, érdekességek
Tesztelhetik sérült gerincvelő őssejtes gyógyítását
2019. április 13.
Az iPS-sejteket úgy hozzák létre, hogy eltávolítják egy ember érett sejtjeit – például a bőrből vagy a vérből – és újraprogramozzák, hogy úgy viselkedjenek, mint egy embrionális őssejt, vagyis az emberi szervezet többféle szövete fejlődhessen ki belőlük.
A tokiói Keio Orvostudományi Egyetem kutatócsoportja Okano Hidejuki és Nakamura Maszaja vezetésével négy olyan, 18 évesnél idősebb pácienst keres, akik 2-4 héttel korábban szenvedtek sport- vagy közlekedési balesetben gerincvelő-sérülést, amely végtagjaik mozgatásában korlátozza őket. Úgy vélik, a kezelés a baleset utáni 2-4 hétben lehet hatásos. Egy-egy páciens gerincvelőjének sérült területére fognak befecskendezni mintegy kétmillió iPS-ből programozott idegsejtet a tervek szerint.
“Húsz évvel a kutatás kezdete után végre elindíthatjuk a klinikai teszteket. Szeretném, ha minél hamarabb biztonságos gyógymódot tudnánk kínálni a betegeknek” – mondta el a magánegyetem sajtótájékoztatóján Okano. A páciensek keresését ősszel kezdhetik.
A beavatkozás utáni rehabilitáció nagyjából egy éve alatt a kutatók figyelemmel kísérik a sejtbeültetés hatásosságát és biztonságát. A beültetendő sejteket a Kiotói Egyetemen fagyasztva tárolt iPS-sejtekből fogják létrehozni. A Japán Gerincvelő Alapítvány becslései szerint az országban több mint százezer gerincvelősérült él.
Okano és csapata korábban egy lebénult majmot kezelt ezzel a módszerrel, a gyógyítás sikeres volt, az állat újra tudott járni. A Kiotói Egyetem tudósa, Jamanaka Sinja és kutatótársa, John Gurdon 2012-ben orvosi Nobel-díjat kapott, mert érett sejtekből iPS-sejteket hozott létre.
100 éven felülieknek engedélyeznék a dohányzást
2019. április 13.
Százéves korra emelnék a legálisan dohányzók alsó korhatárát Hawaiin, ugyanakkor az elektromos cigaretták használatára, a dohányrágásra és a szivarozásra nem terjedne ki a korlátozás.
A törvénytervezetet előterjesztő Richard Creagan demokrata párti politikus szerint fokozatosan kellene emelni a korhatárt 2020 és 2024 között – adta hírül a BBC hírportálja.
A korábban sürgősségi szakorvosként dolgozó Creagan az “emberi történelem leghalálosabb gyártmányának” nevezi a cigarettát törvényjavaslatában.
2017 januárjában Hawaii lett az első amerikai állam, amely 21 évre emelte a korhatárt a dohánytermékek birtoklására és élvezetére. Az Egyesült Államok többi államában általában 18-19 év a legálisan dohányzók alsó korhatára.
Creagan törvényjavaslata szerint 2020-ban 30, 2021-ben 40, 2022-ben 50, 2023-ban 60, míg végül 2024-ben 100 éves korra kellene emelni a dohányzás korhatárát.
A Hawaii Tribune-Herald című napilapnak nyilatkozva a politikus hangsúlyozta, hogy a dohányipar szándékosan úgy tervezte meg a cigarettát, hogy az függőséget okozzon, noha tisztában van a termék egészségkárosító hatásával.
Lelassították a szklerózis multiplex súlyosbodását
2019. április 12.
Őssejt-transzplantációval amerikai kutatóknak sikerült lelassítani a szklerózis multiplex betegség súlyosbodását a kór relapszáló-remittáló típusa esetében – adta hírül az Amerikai Orvostársaság folyóirata, a JAMA.A chicagói székhelyű Northwestern Egyetem Feinberg Orvostudományi Iskolájának kutatói Richard K. Burt vezetésével 110 olyan relapszáló-remittáló SM-beteget vontak be tanulmányukba, akiknél az előző évben kétszer fordult elő, hogy az idegrendszeri tünetekkel járó fellángolásokat (relapszusokat) tünetmentes időszakokok (remissziók) váltották fel, miközben betegségmódosító terápiákkal (DMT) kezelték őket.
Ez a típus a jelenleg gyógyíthatatlan betegség leggyakoribb formája. A betegségmódosító terápiákkal gyógyszerekkel mérsékelhető a betegség e típusának lefolyása, de nem gyógyítják ki a pácienseket az SM-ből. E terápiák csökkentik a fellángolások gyakoriságát és súlyosságát, valamint az általa okozott idegi károkat.
A tanulmányba bevont betegeket két csoportba osztották, az egyik csoportot (55 fő) nem mieloablatív hematopoetikus őssejt transzplantációval (HSCT) kezelték cicklofoszfamidot és antitimocita globulint (T-sejt ellenes antitestek) alkalmazva. A másik 55 fős csoportot nagyobb hatékonyságú betegségmódosító terápiával kezelték, mással, mint az előző évben kapott DMT-kezelés során. 98 beteg állapotát egy év után mérték fel, 23-ét évente követték öt éven át.
A dohányzás miatt veszítette el gyerekei felügyeleti jogát
2019. április 09.
A dohányzás miatt veszítette el két gyerekének felügyeleti jogát egy spanyol férfi – közölte az El Mundo című spanyol napilap.
Az újság birtokába került ítélet szerint az apa “teljesen felelőtlen módon veszélybe sodorja a kiskorúak egészségét azzal, hogy nincs tekintettel másra saját függőségén kívül”.
A córdobai bíróság a dokumentumban kifejtette: az eljárás során a gyerekek is kifejezték aggodalmukat, amiért el kell viselniük a füstöt, az idősebbik, 13 éves gyerek pedig elmondta, hogy apja még az ő szobájában is rágyújt. Az ítélet szerint a “kóros dohányos” apa kevés érdeklődést tanúsít az iránt, hogy megóvja gyerekeit a füstös környezet “objektív kockázataitól”.
“Nem lenne logikus, ha a gyerekeket otthonukban nem védenék épp úgy, ahogy nyilvános helyeken, oktatási intézményekben, munkahelyeken, egészségügyi intézményekben minden állampolgárt, akár kiskorú, akár felnőtt – mutatott rá a bíróság. A peres eljárást a gyerekek édesanyja kezdeményezte. Kérte, hogy a válás után megállapított közös felügyeleti jogot kizárólag ő gyakorolhassa.
Eddig heti váltásban nevelték a gyerekeket, akikkel az apa a jövőben két hétköznapot tölthet hetente – írta az újság.
A zikavírusnak ellenálló szúnyogokat hoztak létre
2019. április 07.
A zikavírusnak ellenálló szúnyogokat sikerült létrehozni Ausztráliában – közölte szerdán az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO), amelynek kutatói egy új tanulmányban számoltak be az eredményeikről.
A nappal aktív egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) nőstényeinek csípésével, valamint nemi úton is terjedő zikavírus 2015-ben került be a köztudatba, és azóta több mint 70 országban regisztráltak megbetegedéseket. A magzati korban kisfejűséget (mikrokefáliát) okozó vírus főként Latin-Amerikában, azon belül is Brazíliában fertőzött meg sokakat.
A zikaláz miatt több mint 4000 gyermek született rendellenességgel világszerte 2015-ben és a vírus azóta is emberek millióira jelent fenyegetést.
A CSIRO és a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatói most egy szintetikus, zikavírus elleni gént fecskendeztek be szúnyoglárvákba, aminek hatására a felnőtt rovarok nem váltak vírushordozókká.
A tanulmány társszerzője, a CSIRO kutatójaként dolgozó Prasad Paradkar szerint eredményeik azt mutatják, hogy a zikavírus elleni génnel “beoltott” szúnyogok nem válnak betegségterjesztőkké a fertőzött vér szívásával.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...899091...246