Információk, érdekességek
A YouTube letiltja a veszélyes, sokkoló csínyeket és kihívásokat
2019. február 20.
A YouTube közösségi videomegosztó letiltja platformjáról a veszélyes, a nézőket érzelmileg sokkoló viccesnek szánt tartalmakat és kihívásokat. A lépést az váltotta ki, hogy ezek több alkalommal végződtek sérüléssel vagy halállal – írta a BBC News.
A Google tulajdonában lévő YouTube leszögezte, hogy ilyen otrombaságoknak többé nincs helye a videomegosztó portálon. Ugyanakkor az új tiltás arra is utal, hogy a portál láthatóan nem tud érvényt szerezni a káros tartalmakat szabályozó meglévő rendelkezéseinek.
A Buzzfeed jelentése részletesen beszámol arról, hogy miközben a YouTube már korábban ígéretet tett a durva ugratásokat bemutató vagy arra utaló képek eltávolítására, ilyesmi még mindig található a közösségi oldalon. Néhány ilyen videónak több millió nézője volt már, miközben a csatorna azt állítja, hogy erélyesen dolgozik a visszaélések ellehetetlenítésén.
Az új tilalomnak még nehezebb lehet majd érvényt szerezni, hiszen sok esetben nem egyszerű eldönteni, hogy károsnak tekinthető-e – írta a brit hírportál.
A csatorna gyakori kérdések rovatában üzenetet is küldött a felhasználóknak, amelyben kifejtette, hogy a YouTube sok kedves kihívásnak és vicces videónak ad helyet, de mindig voltak olyan irányelvei, amelyek meghatározták, hogy meddig lehet elmenni ezekkel, meddig nem károsak vagy veszélyesek.
Ezek az irányelvek tiltják azokat a tartalmakat is, amelyek veszélyes tevékenységre bíztatnak, és azt is tisztázzák, hogy mi számít veszélyes kihívásnak és durvaságnak. Ennek megfelelően tilos a “súlyos testi sérülés veszélyével járó csínyekről készült videók” közzététele.
Döbbenetes adatok: 9 millió haláleset
2019. február 16.
Az eddig feltételezettnél több, világszerte kilencmillió idő előtti halálesetet okoz a levegőben lévő szállópor egy új kutatás szerint.A Max Planck Intézet tanulmányáról, amely egyelőre még nem jelent meg, a német ARD televízió számolt be. A kutatók szerint csak Németországban évente 120 ezer halálesetet okoz a szállópor.
A tudósok 16 ország 40 nemzetközi kutatását vizsgálták át, amelyek adatai több évtizedet ölelnek fel. A rendelkezésre álló adatok mennyiségének növekedése az egyik oka annak, hogy a kutatók nagyobb számokat kaptak eredményül – vélte Jos Lelieveld, a kutatás vezetője. Eszerint a levegőben lévő szállópor ugyanannyi idő előtti halálesetért felelős, mint a dohányzás.
Hasonló eredményre jutott egy másik kutatócsoport, amelynek a PNAS című tudományos lapban jelent meg a kutatása szeptemberben. Ez 41 követéses tanulmány alapján vizsgálta a szállópor (PM2,5) okozta halálozási kockázatot. Méréseik szerint 2015-ben a szállópor 8,9 millió halálesetet okozott világszerte. Ez 30 százalékkal több, mint az a 6,9 millió, amelyet a hagyományos mérési módszerekkel számoltak ki.
A Max Planck Intézet vizsgálata szerint a szállópor-szennyezettség 45 százalékáért a mezőgazdaság, elsősorban a tömeges állattartás a felelős.
A trágya felbomlása, valamint a haszonnövények trágyázása során ammónia kerül a légkörbe, ott más gázokkal, például kénnel és salétromsavval lép kölcsönhatásba. Így jön létre a szállópor. Mint Lelieveld kiemelte, ez az összefüggés évek óta ismert.
Új módszerrel gyógyítják a májdaganatot
2019. február 13.
Új módszerrel gyógyítják a májdaganatot a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján – mondta Bánsághi Zoltán, az intézmény igazgatóhelyettese.Az igazgatóhelyettes elmondta, az eljárás lényege, hogy mikroszkopikus méretű sugárzó szemcséket juttatnak a véráramon keresztül a daganatba, amelyek elpusztítják azt.
Ezt szinte kizárólag a májdaganatoknál, illetve az innen induló áttéteken alkalmazzák, mivel a szerv kettős vérellátása lehetővé teszi, hogy ne károsodjon a kezelés során.
Elsősorban olyan pácienseken használják a terápiát, akik nem műthetőek, és több, hagyományos kezelésen átestek már, de ezeknek nem volt eredménye.
Az első és eddig egyetlen beteg, akin az új eljárást alkalmazták, jól van – mondta Bánsághi Zoltán.
Az egyetem korábban azt közölte az MTI-vel, hogy egy 72 éves férfin végezték el először az úgynevezett radioembolizációs daganatterápiát.
A társadalombiztosítás által egyedi méltányosság alapján finanszírozott beavatkozást a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján a Nukleáris Medicina Központtal közösen, az egyetem Onkológiai Központjával és Sugárvédelmi Szolgálatával közreműködésben, 2018. december elején végezték el. A beteget másnap hazaengedték.
A Parkinson-kór és a vakbélműtét összefüggése
2019. február 12.
Tizenkilenc százalékkal kisebb valószínűséggel lépett fel Parkinson-kór azoknál, akiknek fiatalon kivették a vakbelét, pontosabban a féregnyúlványát – állapította meg egy nagyszabású kutatás.A Science Translational Medicine című szaklap aktuális számában megjelent tanulmányban több mint egymillió svéd adatait elemezték. Az eredmények azt az elméletet erősítik újabb bizonyítékokkal, amely szerint a bélrendszer és az immunrendszer szerepet játszik a súlyos, gyógyíthatatlan idegrendszeri betegség kialakulásában.
A michigani Van Andel Kutatóintézet professzora, a tanulmány vezető szerzője, Viviane Labrie szerint a felfedezés új gyógymódokhoz vezethet. A kutatás azt is feltárta, hogy a féregnyúlványban nagy mennyiségben halmozódnak fel abnormális formájú fehérjék, úgynevezett alfa-szinukleinek, amelyek szorosan kapcsolódnak a Parkinson-kór fellépéséhez, ami magyarázatot adhat az összefüggésre.
A kutatók azonban – meglepetésükre – egészséges emberekben is megtalálták az abnormális fehérje felhalmozódásait, ami azt jelenti, hogy önmagukban nem elegendőek a Parkinson-kór kialakulásához.
A vizelési problémára beépíthető műszer
2019. február 10.
A vizelési problémákat csökkentő, beültethető műszert fejlesztettek amerikai kutatók. Az eszköz észleli a húgyhólyag túlzott tevékenységét és egy mikro-LED fényét használva elfojtja a vizelési ingert.A műszer működött inkontinenciában szenvedő és gyakran vizelési ingert érző patkányokon, valamikor a jövőben embereken is alkalmazható lesz – vélik a kutatásban részt vevő Washingtoni Egyetem, az Illinoisi Egyetem és az Észak-Nyugati Egyetem kutatói.
Egy kisebb sebészeti beavatkozás során beültettek a kutatók egy puha eszközt, mely övszerűen fogja át a húgyhólyagot. A hólyagba opszin nevű proteineket is fecskendeztek. Az opszinokat egy vírus szállítja, amely a húgyhólyagban lévő idegsejtekhez kapcsolódik, ezáltal érzékennyé teszi őket a fényre. Ez lehetővé teszi a kutatók számára, hogy optogenetikát használjanak, vagyis az élő szövetben a sejtek viselkedését fény használatával befolyásolják és így aktiválják a sejteket.
“Ha a húgyhólyag túl gyakran ürül, a külső eszköz jeleket küld, amely aktiválja a hólyagon lévő műszer mikro-LED-jét. Ez csökkenti a szenzoros idegek aktivitását és helyreállítja a normál hólyagműködést” – mondta Robert W. Gereau IV, a Washington University School of Medicine kutatója.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...929394...246