Információk, érdekességek
Biztosan rendben van a menzesze?
2019. október 16.
Amikor nem, és nem jön a baba, akkor sok nőben felmerül a kérdés, hogy a menzeszük vajon rendben van-e? Vajon garancia-e a megfelelő működésre az, ha a vérzésük rendszeresen jelentkezik, és mennyire fontos, hogy hány napos a ciklusuk? A kérdések bizony jogosak, mivel sokszor ez az a pont, ahol egy probléma könnyen tetten érhető.
A ciklussal kapcsolatos kérdésekben dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász főorvos van a ratkotunde.hu segítségére.
A ciklus
A nők ciklusa a vérzésük első napjával kezdődik. Azt követően a 12.-14. nap körül a petesejt elhagyja a petefészket, vagyis ennyi idő alatt a vérzés lezárul, és az új petesejt megérik, a tüsző kireped, a sejt pedig megkezdi a vándorlását. Ennek megfelelően az ovuláció a vérzés első napját követő 10-16. nap között következik be, a teljes ciklus pedig 21-35 napig tart. A hátárok azért ennyire tágak, mert minden ember más, így a szervezetüktől sem lehet elvárni, hogy az óramű szerint működjön.
A ciklus idejében az eltérések sok esetben már egy meglévő gondra utalnak, így mindenképpen figyelni kell rájuk. Amikor kamaszkorban észleljük ezeket az eltéréseket, akkor még nem jelentenek feltétlenül gondot, hiszen a szervezet és a hormonrendszer még nem állt be a folyamat zökkenőmentes lefolytatására.
Itt az újabb mérföldkő a Down-kór szűrésében
2019. október 14.
A babavárás első trimeszterében a kismamák többsége a magzat egészsége miatt aggódik a leginkább. Az egyik legrettegettebb és leggyakoribb genetikai rendellenesség a Down-szindróma, ám a modern orvostudományi módszereknek köszönhetően ma már veszélyek és kockázatok nélkül hatékonyan kiszűrhető magzati korban egy egyszerű anyai vérvétellel.
A várandósság 9. hetétől elvégezhető speciális anyai vérvizsgálat megbízható eredményt ad, a teszt legújabb generációja pedig elődeinél nemcsak gyorsabb, de nagyságrendekkel olcsóbb is, így széles rétegek számára vált elérhetővé.
Semmi sem olyan megnyugtató egy leendő édesanyának, mintha a baba születése előtt végzett ellenőrző vizsgálatok mindent rendben találnak. Az egyik leggyakoribb rendellenességre, a Down-kórra vonatkozóan a manapság leginkább használatos, kockázatbecslésen alapuló úgynevezett kombinált-tesztek ugyan jól becslik, hogy mekkora az esély arra, hogy a magzat Down-kórral érintett, de mégsem adnak biztos igen-nem eredményt a genetikai rendellenességre vonatkozóan.
Amniocentézis, azaz hasbaszúrás helyett
Amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy nagy az esély a rendellenességre, a várandós kismamára további vizsgálatok várnak. Ilyenkor sok esetben még mindig a hasbaszúrást alkalmazzák, amelynek során a magzatvízből vesznek mintát (amniocentézis).
Már fiatal korban érdemes életbiztosítást kötni
2019. október 13.
Minél fiatalabb korban, jobb egészségi állapotban érdemes az életbiztosítást megkötni – mondta Dobó Zsanett biztosítási és pénzügyi tanácsadó.
Magyarországon általában a pályaválasztás, az ingatlanhoz jutás vagy a gyermekvállalás után kezdenek az emberek életbiztosításon gondolkodni, míg más országokban már az újszülöttnek is ilyen biztosítást kötnek – hívta fel a figyelmet.
Azért is érdemes fiatal korban megkötni az életbiztosítást, mert akkor sokkal kedvezőbb áron szélesebb körű szolgáltatáshoz lehet jutni.
Az életbiztosítások területén két fontos megtakarítási irány van: a nyugdíj-megtakarítás és a szabadon, az adott élethelyzethez igazított felhasználás. A nyugdíj-megtakarítás esetében az adójóváírás is jelentős rész, hiszen ez ma Magyarországon húsz százalék, efölött pedig a hozam jelenthet komoly többletet.
Melyek a krupp jellegzetes tünetei?
2019. október 12.
A croup, vagy magyarul krupp, a gége és a légcső gyulladása, amelynek ijesztő tünetei elsősorban csecsemőkben és kisgyermekekben alakulnak ki. Az öt éven aluliak 6–8%-a betegszik meg évente, és az összes gyermek mintegy 13%-a életében legalább egyszer kruppban szenved.
A nagyobb gyermekek és a felnőttek is megkaphatják e betegséget, de a légcső szélesebb és a gége nagyobb volta miatt a jellegzetes tünetek náluk sokkal kevésbé észlelhetők.
Melyek a tünetek?
Ugató, száraz köhögés, nehéz- és szapora légzés, légvételkor mellkasi behúzódás, sípoló hang belégzéskor, rekedtség. Felléptét láz, elesettség, étvágytalanság, torokfájás és orrfolyás előzheti meg. A gyermek napközben alig mutat tüneteket, éjszaka azonban hirtelen lepi meg a köhögés, a nehezített légvétel, és ez ritkán életveszélyes is lehet. A tünetek annyira jellegzetesek, hogy a köhögést sokszor telefonon keresztül meghallgatva is diagnosztizálni lehet a betegséget.
Mi okozza a kruppot és milyen a lefolyása?
A kruppot általában vírusfertőzés (többnyire parainfluenza, ritkábban RSV, rhinovírus, de más vírus is) okozza. Esetenként baktériumok, allergia, valamint légúti izgató anyagok is kiválthatják. Többnyire ősszel és télen jelentkezik, és megjelenése néha járványos méretet ölt. Fiúknál valamivel gyakoribb. Sok olyan gyermek van, akiknél a krupp az első néhány életévben többször is kialakul, ez alkati tényezőkkel, például a szűkebb légcsővel függ össze.
5 tipp az eredményesebb tanulásért
2019. október 10.
Egyesek teljes csendben, mások ordító zene mellett tudnak a legjobban tanulni. Van, aki mindenről jegyzeteket készít, és van, aki egy nap alatt próbálja megtanulni az egész féléves egyetemi tananyagot. A vizsgadrukk és a szerencse mellett sok tényező befolyásolja, hogy egy információ tényleg megragad-e a fejünkben, vagy örökre elillan. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) szakértői most összegyűjtötték, mit érdemes szem előtt tartanunk, ha gyorsabban és hatékonyan szeretnénk tanulni.
1. Csak egyszerűen
Agyunk elképesztő mennyiségű adatot dolgoz fel, a hatékony működéshez ezért rengeteg információt egész egyszerűen kizár vagy töröl. Sajnos ez a tanulásra is igaz: ha egy tananyag nem érdekel minket, agyunk egész egyszerűen ignorálja, amit olvasunk, mert felesleges információnak tartja. Éppen ezért „meg kell győznünk”, hogy figyeljen: használjunk kihúzófilcet, vagy ha úgy érezzük, nem tudunk koncentrálni az olvasásra, készítsünk jegyzeteket, mondjuk fel a tananyagot hangfelvételre, vagy nézzünk meg néhány videót a témában – a lényeg, hogy tegyük érdekessé, amit el szeretnénk sajátítani.
2. Minél kisebb, annál könnyebb
Túl nagy tananyag esetén az elménk gyakran eltereli a gondolatainkat, mert nem tudja, hogyan fogjon hozzá az olvasottak feldolgozásához. Így hiába görnyedünk órákat egy-egy tétel felett, azon kapjuk magunkat, hogy semmit sem jegyeztünk meg az egészből, ellenben kitaláltuk az összes családtagunk karácsonyi ajándékát. Egy szakkönyv olvasása közben ráadásul hajlamosak vagyunk az elsőre unalmasnak tűnő fejezetek között ugrálni anélkül, hogy végigolvasnánk azokat, így saját figyelmünket is megosztjuk. Ha kisebb egységekre tagoljuk a tananyagot, agyunk egyértelmű feladatot kap, és nem kell külön energiát fordítania az érdekesebb részek megtalálására.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...107108109...297