Információk, érdekességek
Mikor kezdjük a gyermek idegen nyelvi fejlesztését?
2022. május 01.
A korai nyelvoktatással kapcsolatban sok az érv pró és kontra oldalon egyaránt, hiszen nyelvtanárok, pszichológusok, logopédusok és gyógypedagógusok között is megosztó a téma, hogy mikor érdemes elkezdeni a „nyelvtanulást”. Egy azonban biztos, előbb-utóbb mindenkinek szüksége van az idegen nyelv ismeretére, hiszen nélkülözhetetlen a továbbtanuláshoz, a diplomához, a munkavállaláshoz vagy akár csak egy külföldi utazás során. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen formában, hogyan jutunk a nyelvtudás birtokába.
A korai nyelvi fejlesztés legfontosabb célja, hogy pozitív attitűdöt alakíts ki, és a gyermek megszeresse a nyelvet. Ne akard direkt tanítani a gyermeket, nem akadémiai nyelvtudás a cél, csupán megismerni együtt az angol mondókákat, a dalokat és a kultúrát. Ha a szülő a nyelv szeretetét tudja átadni a gyermekének, ezzel adja a legbiztosabb alapot, aminek segítségével később gátlások nélkül beszélheti majd a nyelveket.
A legfontosabb hozadéka a játékos angol nyelvi fejlesztésnek az együtt töltött minőségi idő, a szülő-gyermek kapcsolat mélyítését segítő ölbeli játékok, mondókák, dalok és mesék, beszélgetés, amit együtt csináltok és egy plusz közös kapocs lehet köztetek.
A játékos angol nyelvi fejlesztésnek akkor van értelme, ha a szülő is és a gyermek is jól érzi magát közben, nem kell magad „megerőszakolni”, hogy idegen nyelven szólj hozzá, ugyanis ez a rossz érzés átragad a gyermekre. Legyél játékos, laza, természetes. A gyermek a szülőtől a hozzáállást lesi el. Csináld szívesen, énekelj átéléssel!
Hallgassatok együtt angol dalokat, mondókákat! Az anyanyelvi hanganyaggal a saját és a gyermeked kiejtésének fejlődését is támogathatod!
Tevékenységbe, cselekvésbe ágyazottan add át a nyelvet, hiszen a gyermek gondolkodása cselekvésekhez kötődik.
Az anyanyelv elsajátításához is hasonló módon, mondókákon, dalokon és sok-sok játékon, mozgáson keresztül adjad át a nyelvet!
Néhány tény, amely a leggyakoribb ütközőpont.
1. A gyermek számára nem megterhelő, hanem a meglevő kíváncsiságát kielégítő szórakozás, ha idegen nyelven is beszélnek hozzá, énekelnek neki.
A szakemberek külön terminussal jelölik a 10 év alatti és 10 év feletti tanulók idegen nyelvi fejlesztését. Míg a 10 év alatti gyerekek az idegen nyelvet/nyelveket az anyanyelvükhöz hasonló módon elsajátítják (nyelvelsajátítás), addig a 10 év felettiek a nyelvet valóban tanulják (nyelvtanulás).
A nyelvelsajátítás észrevétlen folyamat, amikor a nyelvet a gyermek „felszedi”, és anélkül tanulja meg, hogy bármilyen összefüggést vagy nyelvtani magyarázatot kellene hozzá fűzni. A második nyelv elsajátítása is egy ugyanilyen folyamat, így a gyermek számára egyáltalán nem megterhelő. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele, hogy az anyanyelvéhez hasonló módon add át az idegen nyelvet is a gyermeknek, mondókákon, dalokon keresztül, játékosan, élményteli tevékenységek között.
2. Nem fog később elkezdeni beszélni a gyermek, nem okoz megkésett beszédfejlődést, sem diszlexiát
Nem minden gyermek egyforma, vannak akik már 6-8 hónaposan kimondják első szavaikat, míg vannak, akik csak később kezdenek beszélni. Ennek azonban nincs köze ahhoz, hogy egy második nyelvet is hall a kicsi. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan sem, hogy a diszlexia és a tanulási zavarok összefüggésben állnának a korai nyelvtanulással, már csak azért sem, mert nem ugyanazt az agyi területet érintik.
A késői beszédfejlődés és a diszlexia, valamint a tanulási zavarok hátterében a genetikai tényezőkön kívül általában a mozgásfejlődés hiánya áll, ezért ezeknél a gyerekeknél a fejlesztés visszanyúlik kisgyermekkorba, amikor újra „tanulnak” hintázni, kúszni, mászni stb. A játékos angolozás közben a gyermek mozgásigényét is ki lehet elégíteni a lovagoltatókon, hintáztatókon, lóbálókon keresztül, amikor énekelsz, mondókázol neki egy idegen nyelven is.
A várandóság alatt is kezelhetjük gyengéden a felfázásunkat
2022. április 30.
Kismamaként fontos az egészségünk, de babánk egészsége még fontosabbá válik számunkra. Még azok is egészségesebben kezdenek étkezni, fordulnak a természetes kozmetikumok, gyógykészítmények irányában, akik korábban nem voltak igazán elkötelezettek.
És természetesen a boldogságpocakunk növekedésével együtt olyan problémák is megjelennek, amelyek időről- időre terhessé változtatják az örömteli várakozást. Egyik ilyen probléma a felfázás, amelynek oka, hogy a növekvő magzat a belső szerveink mellett a húgyhólyagra és a húgyvezetékre is egyre növekvő nyomást gyakorol. Ez egyértelműen megjelenik a gyakoribb vizelésben, de okozhat pangó vizeletet is, amely melegágya a felfázást leggyakrabban okozó E. coli baktériumok elszaporodásának. Ez a baktérium a bélflóra egészséges működésében vesz részt, így természetes úton jelenik meg a gát környékén is. Az E. coli bizonyos körülmények között bekerülhet a húgyúti rendszerbe, amelynek felületére tapadva gyulladást okoz. A felfázás, azaz a húgyhólyaghurut, húgyhólyaggyulladás tipikus tünetei az alhasi fádalom, a kevés égő, csípő, akár véres vizelet, gyakori szúrós érzetű ingerrel.
A nők többségénél a felfázás leggyakrabban várandósság idején jelentkezik. Azonban azoknál, akik korábban többször is átestek ezen, nagyobb a valószínűsége, hogy ezen időszak alatt is megfertőződnek. A felfázás elhanyagolása hosszú távon sok kellemetlenséget és súlyosbodó betegséget okozhat, azonban a magzatra nézve különösen veszélyes lehet.
Melyik hormon felelős a spontán vetélésért?
2022. április 30.
Talán struccpolitika, talán az egészséges lélek védekezése, de a köztudatban nincs igazán benne, mekkora a „magától” korán megszakadó terhességek aránya. Pedig a kívánt terhességeknek körülbelül 10%-a spontán vetéléssel végződik.
Vetélésről a terhesség 24. hetéig beszélhetünk, innen már a (kora)szülés kifejezés használatos. A vetéléseknek számos oka lehet, de jelentős részüket még a szövettani vizsgálattal sem lehet kideríteni.
A hormonkezelés segíthet?
Az azonban már tudományosan igazolt, hogy a terhesség első két hónapjában lezajló vetéléseknek kb. az egyharmadáért a progeszteron nevű női hormon alacsony szintje felelős. A progeszteront (más néven sárgatesthormont) – ahogy a neve is mutatja – a tüszőrepedés helyén kialakuló sárgatest termeli. Ez a hormon védi a terhességet körülbelül a 10. hétig. Ezután a hormon termelését az időközben kialakuló lepény veszi át.
Ezt azért fontos tudni, mert a spontán vetélések ezen egyharmada progeszteronkezeléssel megakadályozható (tehát ha más okozza a vetélést a terhesség első két hónapjában, akkor hatékony kezelés nem áll rendelkezésünkre). A progeszteronhormon vérszintje laboratóriumi úton meghatározható ugyan, azonban ebből nem lehet következtetni arra, hogy adott terhesség fenntartásához ez a szint elegendő-e.
Mikor szükséges tehát sárgatesthormont adni a terhesnek? A kezelésre általában az alábbi esetekben kerül sor:
• terápiás javallat alapján fenyegető vetélés (kevés vérzés) esetén,
• megelőzés céljából, ha a kórelőzményben egy vagy több spontán vetélés szerepel,
• azoknál a betegeknél, akiknek több éves meddőség vagy kezelés után fogant meg a terhességük.
Mindezen esetekben feltételezhető – vagy legalábbis nem zárható ki –, hogy a spontán vetélések hátterében progeszteronelégtelenség áll.
Erős érzelmi vonzódás: ovis szerelem
2022. április 26.
Gyakran a szülők rémülten futnak szakemberhez, mert nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, amikor gyermekük egyik délután hazajön az oviból, majd kissé zavartan azt mondja, hogy „anya, szerelmes vagyok”, vagy hogy „Marci a férjem lesz”.
A rémület nem jogos. Ne pánikoljunk, sőt igyekezzünk a gyermekünket átsegíteni ezen az időszakon. Számukra ez örömteli élmény. Ha megértjük, és tisztában vagyunk azzal, hogy mi történik ebben a 3–6 éves korban, akkor oldódik az a feszültség, amely belőlünk származik. Alapvetően minden, amiben ott rejlik a szexualitás, zavart okoz, de ne felejtsük, hogy nem egy óvodás gyermekben. Ez annyit jelent, hogy az ő számára a „járni valakivel, papás-mamást játszani”, ennek és a hasonló szituációnak a magja nem a szexuális örömszerzés, nincs átitatva szexualitással.
Tehát két ovis gyermek egymáshoz való közeledése, még ha „elcsattan is egy puszi”, akkor sem úgy értelmezendő, ahogy azt egy felnőtt tenné.
A gyermek nem tudja kódolni, nem képes értelmezni a szülő zavarát, így a szülő riadalma inkább zavart tud okozni a gyermekben, aki értetlenül fogja tovább bombázni kellemetlen, szexuális tartalmú kérdésekkel a szülőt. Tudatosítsuk, hogy a gyermek úgymond más nyelven beszél, mást jelent számára a fizikai közelség, vagyis a szexualitásnak nincs még jelentése. Két gyermek szerelmi közeledése természetes, ami a gyermek érzelmi fejlődését szolgálja. Így próbálják kimutatni, hogy ki iránt éreznek mélyebb érzéseket. A szerelmük célpontja változó, lehet az óvó néni, ha fiúról van szó, egyik ellentétes nemű szülő is akár, bár leginkább egyik társuk képes szerelmet indukálni.
„Papás-mamás játék”
Ahogy korábban említettem, az óvodáskori erős érzelmi vonzódás, bármilyen furcsa is, de normális. Ebben a korban szembesülnek azzal, hogy a fiúk lába között más van, mint a lányok lába között. Mindez arra sarkalja őket, hogy fedezzék fel a különbséget, és határolják el egymást fogalmi szinten, miszerint vannak a lányok, és vannak a fiúk. A felfedezés egyik jele, amikor levetkőztetik egymást, és papás-mamást játszanak, de nagyon gyakori az orvos-beteg szerepjáték is, ilyenkor egymás testét érintik, hangsúlyozom újra, hogy szexuális késztetés nélkül.
De akkor ez mit szolgál? Egyrészt a kíváncsiság hajtja őket, amit nem szabad gátolni, másrészt ezek a játékok elősegítik annak a tudásnak a megszerzését, ami előszobája azon készségeknek, melyek szerepet játszanak majd az írás-olvasás megtanulásában. Meg tudja nevezni testrészeit, el tudja különíteni önmagát a másik nemtől, és nem utolsósorban képes nyitni a másik nem felé, azáltal, hogy kirepül otthonról. Ha a szülő azt veszi észre, hogy a gyermeke figyeli a társa „pisilőjét” a WC-ben, ne hozza őt kellemetlen helyzetbe, távol kell tartani a bűntudatkeltés csíráját is. Az viszont alapszabály, amit tanítani kell otthon is és az óvodában is az óvó néninek, miszerint…
• …senkit nem lehet levetkőztetni,
• …senkit nem lehet megvizsgálni az akarata ellenére,
• …vagyis az alsónemű alá sem nyúlhat, ha a másik gyerek ezt nem engedi.
A másik alapszabály, hogy le kell tiltani a szülő nemi szervének a fogdosását, ott is érvényesíteni kell azt az elvet, hogy fehérnemű alá nem nyúlunk, a szülőnek minden esetben ki kell fejeznie az ellenállását. Idővel megszilárdul automatikusan az, hogy a másik nemet tisztelni kell, és határt szabni a játéknak. Ez annyit jelent, hogy megszűnik a papás-mamás játék, tiltás nélkül is: önmaguk gátolják le, és akarják eltakarni a nemi szervüket.
Kínos kérdések
Ebben az időszakban a gyermek meglepő módon lazán és nyitott módon viszonyul minden olyan kérdéshez, amelyre mi, felnőttek elpirulnánk. Sok esetben a szülő bizonytalan, hogy mit mondjon arra, amikor a csemete megkérdezi, hogy hogyan születik a gyermek, vagy miért van Marcinak „fütyije”. A szülő nem úgy segíti elő a gyermek szexuális és érzelmi fejlődését, ha belebonyolódik a fogamzásgátlás és a vaginális szex rejtelmeibe, persze az sem járható út, mintha meg sem hallanánk őt.
Nem megterhelő módon, a gyermek nyelvezetén kell elmagyarázni, és választ adni a feltett kérdésre. Akár így: ha egy fiú és egy lány szeretik egymást, akkor egy idő után a gyerek kibújik egy lyukon, és már nem bent az anya pocakjában, hanem kint fejlődik tovább… A gyermek általában megelégszik a kapott információval, elkezdi értelmezni, megérteni, majd ha szükségesnek tartja, feltesz újabb kérdést. Legyünk nyitottak és odafordulók a kíváncsi, ám arcpirító kérdésekre.
Mit tegyen a szülő?
Nem kétség, a szülő feladata a támogatás, biztatni kell az ovisok bontakozó szerelmét. Gyorsan megjegyzem, hogy a gyermek leleplezi a szülőt, ha azt érzi, hogy nem valós a szülő támogatása. Ha a szülő szorong a helyzetből fakadóan, akkor a gyerek ezt azonnal érzékeli, ha a szülő gúnyos, és nem veszi komolyan, amit a gyerek mond, azt is érzi. A szerelem és a barátság még összemosódik, de jó lehetőség, hogy az egymás iránti kötődés, a társak iránti vágy és annak az értéke megszilárduljon.
A szülő őszinte érdeklődéssel kapcsolódjon be a gyermeke beszámolóiba, kérdezzen és együtt izguljon, együtt örüljön gyermekével.
Mindezzel a szülő a gyermek érzelmi fejlődését erősíti, hiszen a gyermekben lévő érzések az ilyen beszélgetések során felszínre kerülnek, és verbalizálja azokat. És ezenfelül a szexuális fejlődése is nagyot ugrik előre, ami meghatározza majd később a másokhoz való viszonyát.
Mivel az ovis szerelmek igen rövid életűek, a szülőnek abban is támaszt kell nyújtania, hogy a gyermeke feldolgozza a szakítást. Ne felejtsük, hogy ez számukra ugyanolyan veszteségélmény, mint egy felnőtt számára.
Problémás a gyereked? És te?
2022. április 24.
Problémás a gyerek - halljuk elég gyakran szülőktől, pedagógusoktól. De csak kevesen gondolunk arra, hogy mit is jelent a "probléma" szó ebben az összetételben, és hogy arról vajon miért nem hallunk soha, hogy a szülő is problémás lehet ezekben az esetekben? Pedig sokszor inkább az a gond, hogy a gyerekünkre rakjuk inkább a bélyeget, terheljük meg a kicsit, minthogy bevalljuk a saját kudarcainkat.
Mégis: kinek a gondja?
Szinte már minden napos szóösszetétel a gyerek meg a probléma, problémás gyerek. Amikor ezt halljuk a szülőtárstól, vagy a pedagógustől, már vissza sem kérdezünk, csak gondterhelt arccal bólogatunk: tudjuk, hogy miről beszél. Valójában azonban dehog is tudjuk, kinek mi a problémája. Azt meg végképp nem, hogy kinek a problémája, ha egy gyerek úgymond kezelhetelen.
A nevelési tanácsadók folyósói tele vannak olyan gyermekekkel, akikről a szülők döntik el gyakran már óvodás korban, hogy problémás, meg sem várva, hogy esetleg a pedagógus végzettségű óvónő mondja el, mert a szülő gondosnak akar látszani, vagy csak épp nem akarja azt a „szégyent” megélni, hogy hivatalosan is beutalják a gyermekét a még mindig mumusnak tekinthető tanácsadókhoz.
Pedig benne van a nevében is, hogy elsősorban nevelési tanácsokat adnának – ha sok szülő elismerné időben, hogy vannak nevelési problémái. Ám korunk egyik tünete épp az, hogy a gyermekkori traumákból a házasságba, majd az anyaságba, apaságba ugró szülők maguk sem kaptak megfelelő nevelést. Így fel sem ismerik időnként, hogy a gyermekeikkel kapcsolatos kudarcaikról ők maguk tehetnek, vagyis elsősorban nekik van problémájuk, és nem a gyereknek. Az más kérdés, hogyha nem is kérnek segitséget – hiszen eközben könnyen kiderülhetne, hogy elsősorban a szülőnek lenne szükséges önmagát átnevelnie -, akkor persze a gyermek is könnyen lesz valóban problémahalmaz, akit aztán ezzel a bélyeggel dobálnak később a különbző intézmények, egészen a javító-nevelőkig.
De ha nem is jut ilyen mély szintekig a „probléma”, mert a pedagógusok úgy, ahogy kezelik a családból jövő gondokat, a szülő-gyermek kapcsolatban mindenképpen ott marad a kudarcos szégyenfolt: a szülőknek problémát okoz, nem pedig örömet a saját gyermeke.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...424344...289