Információk, érdekességek

Gyerekek mozgásfejlődését és fejlesztését segítő kötet

2021. szeptember 05.

Prevenciós jellegű, 0-12 évesek mozgásfejlődését és fejlesztését segítő átfogó kézikönyv jelent meg a Móra Könyvkiadó és a Bethesda Gyermekkórház kiadásában, MocorGO címmel.

A Móra Könyvkiadó hétfői közleménye szerint Németh Zsófia mozgásfejlesztő, alapozó terapeuta, a Bethesda Gyermekkórház ADHD Centrumának koordinátora, Sipos Zsanett gyógytornász és Szegleti Gabriella klinikai szakpszichológus, neuropszichológus hiánypótló könyve egyebek mellett arra ad választ, hogy miként lehet segíteni játékos formában a gyermekek pszichomotoros fejlődését.

A szerzők több mint tíz éve foglalkoznak mozgásfejlesztéssel, és mindhárman vallják, hogy a mozgás olyan tapasztalás és élmény forrása, amely elengedhetetlen az idegrendszer fejlődéséhez és további megfelelő működéséhez.

A MocorGO című könyv olvasmányosan, közérthetően és játékosan mutatja meg mire és hogyan érdemes a szülőknek figyelniük. Az adott korra jellemző természetes fejlődési lépések ismertetése mellett felsorolja a figyelmeztető jeleket, és segítséget nyújt abban, hogyan válhat a mozgásfejlesztés az otthoni mindennapok gyakorlatává. Kitér az ajánlott sportokra, az iskolaérettség feltételeire, az otthon végzendő feladatok eredményességi kritériumaira. Felsorolja a különböző mozgásterápiákat, és az otthoni gyakorláshoz használható eszközöket.

A könyv megemlíti a relaxációt és a lazítást, de QR-kóddal elérhető videókat is tartalmaz, melléklete pedig mondókákat és motivációs meséket. A MocorGOt színes fotók, gyermekrajzok és vicces szörnyfigurák illusztrálják.         

A tájékoztató kitér arra, hogy a fejlődésbeli elmaradások, illetve a mozgásszegény életmód később jelentkező problémái (elhízás, gerinctartási problémák) nagy része kiküszöbölhető, ha a szülők tudatosabban odafigyelnek gyermekeik mozgásfejlődésére és -fejlesztésére. Az elkényelmesedő életmódváltozással a gyermekek is kevesebb időt töltenek a szabadban, kevesebben helyezik előtérbe a mozgásos szabadidős tevékenységeket. Mint írják, igazán akkor hatékony a mozgásfejlesztés, ha be tud épülni a család heti rendjébe legalább 3-4 alkalommal 30-60 perc aktív gyakorlás formájában.

Szerinted a gyerekek hülyék? Mondd! Te hülye voltál gyerekként?

2021. szeptember 03.

A felnőttek egy része azt gondolja, hogy a gyerek nem önálló lény. Valahogy a papa, mama, nagyszülő bioszféra oldalnyúlványaként gondol rá, akiknek mindenképp dolga van a gyerekkel, míg neki, mint idegennek, vagy legalább is kívülállónak lehetőleg semmi ne legyen. Nekik van egy rossz hírem.  

És kell is. 

Valahogy mostanában nem divat beszélni egy gyerekkel

Te jó ég! Mindjárt ovis a gyerek!

2021. szeptember 01.

Szülőnek, gyereknek egyaránt óriási fordulat az óvoda megkezdése - hogy melyikünk izgul jobban, sokszor nehéz lenne megmondani, különösen, ha előtte nem járt bölcsibe a gyermekünk. Vajon hogyan fogja venni az első akadályokat az önállósodás, az otthon biztonságából való kilépés útján? Egyet leszögezhetünk: előbb-utóbb biztosan jól! De, hogy minél biztonságosabb legyen számára az átmenet, az alábbiakban adunk pár tippet az ovira hangolódáshoz.  

Keltsük fel az érdeklődését!

Időről időre beszélgessünk gyermekünkkel arról, hogy milyen is lesz az élet az óvodában - fessünk pozitív képet arról, hogy milyen jó lesz sok más kisgyerekkel együtt játszani, mennyi izgalmas játék van ott (az udvari játszótérről is meséljünk), hogyan fest egy nap az óvodában, és hogy milyen kedvesek az óvó nénik (mindig nevezzük őket nevükön). Hallgassuk meg azt is, ő milyennek képzeli az óvodai életet, és finoman korrigálva közelítsük fantáziáját a valósághoz.

Játsszunk vele óvodásat: akár a plüssökkel, babákkal, akár bábokkal játsszunk el egy-egy apró életjelenetet az óvodából - először alakítsuk mi az óvó nénit vagy dadust, hogy gyermekünk megtapasztalja a kisóvodás szerepét, de aztán lehetünk egy kis barát, akivel mondjuk jót autózhat egy játék parkolóházban, máskor pedig szerepet is cserélhetünk: hadd élvezze ki a gyerekeket instruáló felnőtt pozícióját.

Játsszunk olyan izgalmas kihívást jelentő feladatokkal, amelyekről tudjuk, hogy élvezetet okoznak neki, és helyezzük azt óvodai keretjátékba: adjunk neki mindig más típusú, élményszerű készségfejlesztő feladatot mondván, hogy az óvodai foglalkozáson most éppen ez a gyerekek feladata. Ez lehet a finommotorikát (precíziós kézügyességet), az egyensúlyt-koordinációt, memóriát és koncentrációt, logikai készséget stb. fejlesztő bármilyen játék vagy feladat. Ha úgy látjuk, hogy az nagyobb élmény neki, játsszuk ezeket együtt - és ne felejtsük el sokszor megdicsérni gyermekünket közben és a végén is! Mindenképpen legyen vidám, felszabadult és élményszerű ez a játék: csak ennyi a cél velük.

Az ismeretlen a legfélelmetesebb mumus, ezért sokat oldhatunk gyermekünk esetleges szorongásán azzal, ha az óvodakezdésre minél jobban megismerkedik leendő óvodájával. Menjünk el többször is az ovihoz azon az útvonalon, amin majd rendszeresen közlekedni fogunk, figyeljünk meg mindent jól, és közben beszélgessünk a majdani óvodás életről. Hagyjuk, hogy főleg ő beszéljen, bármi is ragadja meg a figyelmét, az jó, hiszen személyes élmény. Ha lehet, menjünk be az épületbe, és nézzünk odabent is szét: gyönyörködjünk a gyerekek munkáiban, kukkantsunk be a leendő csoportszobába, nézzük meg az udvart.

Ha van az ismerős gyerekek között leendő csoporttárs, hozzunk velük össze közös programokat, hogy kicsit összeszokjanak egymással – egy kis barát nagyon nagy segítség az első napok nehézségeinek leküzdésében, hiszen egyikük sem fogja annyira elveszettnek érezni magát. Szintén jó lehet, ha a leendő óvó nénivel is sikerül kontaktust teremteni; egyébként is mindig a nevével utaljunk rá, hogy már ezáltal is némiképp ismerőssé váljon gyermekünk számára.

Mikor mondjam el, hogy terhes vagyok?

2021. augusztus 31.

Nagy dilemma a nők számára, hogy mikor is jelentsék be a munkahelyükön, hogy várandósak. Várjanak az első trimeszter végéig? Vagy az túl hosszú idő? Esetleg már a legelső pillanatban szóljanak?  És mi történik, ha mégsem marad meg a terhesség?

Amikor a nő számára kiderül a várandósság ténye, a határtalan öröm mellett rögtön gyülekezni kezdenek a fekete felhők is. Mit fog szólni a főnököm? Mi lesz, ha kirúgnak? Mikor mondjam el a munkahelyemen? Ezek a kérdések meglepően nagy stresszel járnak, ami pedig kifejezetten ártalmas lehet a babára, és nem csak a terhesség elején!

A stressz vetélést is okozhat
Fontos tisztázni, hogy tervezett baba esetén a nők hajlamosabbak a baba érdekeit szem előtt tartani, míg amikor csak „becsúszik” a kicsi, akkor a tudatos felkészülést kisebb pánik előzi meg. A baba számára a stressz nagyon rossz, mivel hatalmas energiát visz el a szervezettől. A stressz sajnos kiválthat vetélést vagy koraszülést is, illetve az immunrendszer működésére is hatást gyakorol, fokozva számos betegség, nem utolsó sorban  az úgynevezett felszálló fertőzések  kialakulásának valószínűségét, amik a vetélések és koraszülések több mint 50% -áért felelősek!

A stresszt kikerülni pedig szinte lehetetlen abban az esetben, ha a kismama ugyanolyan tevékeny életet él a várandósság ideje alatt, mint azt megelőzően. A mindennapi feladatok, a munkahelyi követelmények nem változnak, nem alkalmazkodnak a terhesség igényeihez.  Pedig a terhesség megváltozott állapotot jelent, nem véletlen nevezik “másállapot”-nak. 

Mint a ratkotunde.hu írja,  ahhoz, hogy a stressz negatív befolyását mégis kompenzálni lehessen, erőteljes figyelmet kell fordítani többek közt a tápanyagbevitelre is.  Az egészséges táplálkozáson és a lehetőség szerinti legtöbb pihenésen túl a terhesség alatt segítséget jelenthet a várandósvitaminok fogyasztása is.

Azt, hogy az első trimiszterben a fokozott folsavbevitel kiemelten fontos a magzat egészséges fejlődése érdekében, szerencsére egyre többen tudják,  azt azonban kevesebben, hogy a várandósvitaminok segíthetnek számos, a terhességben fellépő probléma megelőzésében, illetve a komplikációmentes terhességben egyaránt. Minél inkább alkalmazkodnak a vitaminkészítmények a különböző trimeszterek eltérő igényeihez, annál valószínűbb, hogy a terhességet könnyebben viselik a kismamák, és természetesen magzatuk. Jó, ha a kismamavitamin komplex, és szerves kémiai kötésű anyagokat tartalmaz, mivel így az anyagok hasznosulása lényegesen jobb.

Terhes nőnek nem lehet felmondani

Hogy a stressz szintjét minimalizáljuk, jó tudni, hogy a magyar törvények értelmében várandós nőnek nem lehet felmondani.  Sőt, ha várandósság ténye csak az elbocsátás után derül ki, azonban az elbocsátás pillanatában már fennállt, akkor az jogszerűtlen, és a kismamák jogorvoslatért fordulhatunk a megfelelő szervekhez.

Az úgynevezett felmondási védelem akkor is él, ha a terhesség még nem jött létre, de a pár lombikprogramban vesz részt. Igaz, ebben az esetben a program kezdetétől számított maximum 6 hónapig él a védelem, kivéve persze, ha a program sikeres, és a terhesség létrejön.

Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy a törvényi védelem nem teljes körű, vagyis vannak olyan kivételes helyzetek, amikor a várandós nőt is el lehet bocsátani. Ilyen az olyan, azonnali hatályú felmondás, melyet súlyos kötelezettségszegés miatt indítanak – ez azonban igen ritka, hiszen a súlyos kötelezettségszegés tényét a munkáltatónak bizonyítania kell.

Vezető beosztású nők esetében a dolog kissé bonyolultabb, hiszen a felelősségük is lényegesen nagyobb.

Mikortól hall engem a babám? Honnan tudhatom, ha gond van?

2021. augusztus 25.

A kismamák rettegett rémálma, hogy a babájával nem lesz minden rendben. A szülés pillanatában a legtöbben már megnyugodnak, hiszen látják, alaptalanul aggódtak. Sajnos azonban egyes problémák – például a hallásnál fellépők – később is kialakulhatnak, amik ellen azonban még a várandós korszakban lehet tenni. A témában Ratkó Tünde szülésznő van a ratkotunde.hu segítségére.

Mikortól hall a kicsi?

Igazából a pindúr hallását ellenőrizni csak a születése után tudjuk, igaz, vannak jelek, melyek már az előtt is elgondolkodtathatnak. Igen, a babák már az anyaméhben is hallanak, illetve érzékelik a hangokat, méghozzá már igen korán. A belső hangokat egyszerűbb érzékelniük, mint a külsőket, hiszen ezektől nem választja el őket az anya szervezet. Ennek megfelelően az édesanyjuk szívverését és hangját már nagyjából a 18. hét környékén észlelik. Az anya hangja megnyugtatja, ellazítja a babát, de ha játékosan szól hozzá, akkor mozgásra is ösztönözheti, vagyis a reakció egyértelmű.

A külső hangokra is reagál a baba már az anyaméhben, átlagosan a 22-25. hét környékén. Ez azt jelenti, hogy ha eddig furán nézett azokra a kispapákra, akik párjuk pocakjához hajolva a csemetéjükkel beszélnek, akkor rosszul tette. Más külső hangokra is reagál, így a hangos, éles zajokat a babák jellemzően nem szeretik, mozgással, nyugtalansággal reagálnak rájuk, míg például egy – egy zenére, kellemes tónusú hangra fickándozással, kis tánccal adnak választ. A hallás teljes kifejlődése azonban csak a harmadik trimeszterben történik meg, vagyis „hallani” csak ez után fog ténylegesen a baba.

A hallás problémáira jellemzően csak akkor derül fény, amikor a pici már megszületett. A kórházban végeznek vizsgálatot, de itt még inkább csak a hallójáratok, és a szervrendszer épségét vizsgálják, semmit a valódi hallásproblémákat. Az otthon eltöltött napokban mutatkozik meg a baj. Ha a kicsi nem reagál arra, amikor anya a szobába lép, vagy nem rezzen össze egy erősebb, váratlan hanghatásra, akkor érdemes szakemberhez vinni.

A hallásproblémák esetében sajnos azzal is számolni kell, hogy előfordul, hogy csak fokozatosan alakulnak ki, vagyis a kezdetben tökéletesen halló babáknál egy romlási folyamat indul meg. A jó hír azonban az, hogy sokszor egy időleges dologról van szó, amit gyulladás, vagy egyszerűen a felhalmozódó fülzsír okoz.