Információk, érdekességek
Kincs, ami legtöbbször orvosi hulladékként végzi
2021. augusztus 14.
Évente átlagosan 90.000 gyermek születik Magyarországon, azonban a szülések során csak kis számban gondoskodnak a szülők a köldökzsinórból származó őssejtek megőrzéséről, és ezáltal arról, hogy biztosítsák gyermekeik számára a legkorszerűbb, regeneratív gyógyászat nyújtotta lehetőségeket. Ennek okait vizsgálta kutatásában három egészségügyi szakember szombathelyi és budapesti kismamák körében, és arra a következtetésre jutottak, hogy „bár az őssejtek levételének számos előnye van, a megkérdezett kismamák ismeretszintje hiányos, többségében nem hiteles forrásból szerzik az információkat és a tájékoztatásuk nem kielégítő.
Az őssejtek képesek szervezetünk bármilyen sejttípusává alakulni, éppen ezért használhatóak sérült sejtek pótlására, helyettesítésére. Az őssejttranszplantáció több mint 80 féle betegség gyógyításánál része az alkalmazott orvosi eljárásoknak, és napjainkig a világon közel másfél millió őssejtbeültetést végeztek. Magyarországon évente körülbelül 250 kezelés történik őssejt-transzplantációval, ezek egynegyedét gyermekeken végzik.
Köldökzsinórvér eredetű őssejteket először 1988-ban használtak transzplantációra Franciaországban, azóta több mint 40 000 köldökzsinórvér eredetű őssejtbeültetés történt világszerte. Az őssejttranszplantációk egyharmadát napjainkban már köldökzsinór eredetű őssejtekkel végzik.
Az őssejtkezeléseket alkalmazó regeneratív medicina világszerte a figyelem középpontjába került, jelenleg is több ezer klinikai vizsgálat zajlik új, őssejt-alapú kezelések kifejlesztése érdekében. A kutatók szerint az őssejtterápia jelentheti az egyik hatékony gyógymódot a diabétesz, a szívinfarktus, a születéskori oxigénhiányos állapot, időskori degeneratív betegségek, több autoimmun betegség, trauma okozta idegrendszeri sérülések és egyéb súlyos kórképek esetén a jövőben.
Ennek ellenére csak a magyar családok töredéke gondoskodik a köldökzsinórvérből és a köldökzsinór-szövetből származó őssejtek megőrzéséről, így a köldökzsinór orvosi-biológiai hulladékként szemétbe kerül, ezáltal a gyerekek és családtagjaik elesnek a regeneratív medicina nyújtotta hosszútávú lehetőségektől.
A Védőnő című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban Dr. Karácsony Ilona Hajnalka adjunktus, Kőhegyi Rebeka szülésznő és Máthé-Póhr Kitti erre az ellentmondásra kereste a választ, a szerzők azt vizsgálták, milyen okok miatt nem választják a kismamák a köldökzsinór eredetű őssejtek levételét és megőrzését, annak ellenére, hogy az őssejtek „ígéretes gyógyászati lehetőséget jelenthetnek a jövőre nézve, segítségükkel megváltozhat a gyógyításról alkotott képünk, illetve lehetőség nyílik az életfontosságú szövetek és szervek megújítására.”*
Az általuk megkérdezett 200 várandós 94,5%-a hallott már a köldökzsinór őssejtlevételről, 16,5%-uk pedig élt a lehetőséggel és levetette az őssejtet. Azt is vizsgálták a szakemberek, kitől kaptak felvilágosítást a kismamák az őssejtek tárolásának lehetőségeiről: 47,5% a médián keresztül, 7,5% rokontól vagy ismerőstől, 7,0% szülész-nőgyógyásztól, 6,0% szülésznőtől, 5,5% védőnőtől szerzett információt, míg 16,0%-uk egyáltalán nem kapott tájékoztatást ezzel kapcsolatban. A válaszadók véleménye szerint a birtokukba került információk nem elégségesek ahhoz, hogy a levétel kérdésében döntést hozzanak, és a megfelelő ismeretek hiánya miatt nehezebben mérik fel az előnyöket, felhasználási lehetőségeket.
Az információhiány mellett a másik tényező, ami miatt kevesen döntenek az őssejtlevétel mellett, az az ár. A megkérdezett kismamák 88,5%-a drágának tartja az őssejtbankok árait, 92,0% élne a lehetőséggel, ha államilag finanszírozott lenne. Nem meglepő módon azok a kismamák, akik saját bevallásuk szerint jó vagy nagyon jó anyagi körülmények között élnek, gyakrabban döntenek úgy, hogy a szülés során levetetik a köldökzsinór eredetű őssejteket.
Aki ügyesen mozog, jól fog beszélni, és élesen gondolkodni
2021. augusztus 13.
Tombol a nyár, itt a lehetőség arra, hogy a gyerekeket „száműzzük” a szobából, a számítógép elől, s rávegyük egy kis mozgásra (ami persze nekünk is jót tenne)! Átfogó kutatások igazolják ugyanis, a testi aktivitás nem csupán a szívet és az izomzatot, hanem a szellemi teljesítő- és állóképességet is erősíti, s a rendszeres mozgás serkenti a gyermekek intellektuális fejlődését.
A mozgás fejlettsége és az intelligencia összefügg
Sokáig úgy tartották, hasznosabb, ha a könyveket bújják, idegen nyelveket sajátítanak el vagy hangszeren tanulnak játszani, ahelyett, hogy a focilabdát kergetnék – aki pedig idősebb korban szeretné szellemi frissességét fenntartani, jobban teszi, ha fejtörőkkel, nem pedig a futócipő befűzésével foglalkozik. Ám mindez téves elképzelés: az új tudományos eredmények azt jelzik, hogy egyik a másikkal szorosan összefügg.
A modern társadalmak – sajnálatos módon – a gyermeki fejlődés szempontjából nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a mozgásnak. Már a legkisebbeket is arra próbáljuk rávenni, hogy maradjanak nyugton, ahelyett, hogy össze-vissza rohangálnának; koncentráljanak, ahelyett, hogy tombolnának. A tévé, számítógép és játékkonzol meg is teszi a magáét, elvéve a mozgáshoz kapcsolódó természetes örömöt. Ennek elsősorban az általános közérzet és egészség látja kárát, pl. testtartási zavar alakul ki, elhízik a gyerek.
A test és elme fejlődése azonban nem független egymástól:
- A nem kellőképpen fejlett motorikum az intellektust is fékezi,
- ugyanis minél biztosabban deríti fel környezetét a gyermek, annál könnyebben reagál az új kihívásokra, annál jobban fejlődik az önbizalma is,
- a játék, a mászás és aktivitás ily módon önmegerősítő „körfolyamatot” indít el.
- Kisebb korban a mozgásos repertoárt, a beszédet és gondolkodást kell kibontaniuk, az idősebb gyerekek és fiatalok egyéb fejlődési feladatokkal is szembesülnek: szociális kompetenciák elsajátítása, saját határok tesztelése, s önbecsülésük felépítése az elért sikerek révén. Ezeket mind megkönnyítheti a mozgás.
- A testi aktivitás a pszichés közérzetet is javítja, ez pedig hosszabb távon segíthet a pozitív énkép kialakításában. Egy amerikai kutatás szerint a mozgékony gyerkőcök jobb iskolai érdemjegyeket és bizonyítványt szereznek – pl. a számolás és olvasás terén nyújtott teljesítményük testi kitartásuk mértékével egyenes arányban nő.
Székrekedés gyermekeknél: igaz/hamis állítások
2021. július 29.
Ha a gyereknek rendszeresen székrekedése van, hogyan segítsünk rajta? Ez a probléma meglehetősen gyakori a kisebbek esetében, mely gyógyszer nélkül is megoldható, ha nem válik kórossá. De ahhoz, hogy helyesen kezeljük a székrekedést otthon, különbséget kell tennünk a köztudatban ezzel kapcsolatban elterjedt, néhány gyakori igaz és hamis állítás között.
IGAZ/HAMIS ÁLLÍTÁSOK:
A székrekedés főként a gyermek székletének számával függ össze
HAMIS
A székelés gyakorisága nem az egyetlen tényező a székrekedés megállapításához.
Nagyban összefügg a gyermek hasi komfortérzetével és béltranzitjával (amely a tápláléknak az emésztőrendszeren való áthaladásához szükséges idő). Egyes gyermekeknél akkor is előfordulhat székrekedés, ha naponta ürít székletet, míg másoknál csak akkor derül ki, ha hetente háromnál kevesebb alkalommal van széklete.
A fájdalom a székrekedés jele
IGAZ
A székrekedéses gyermeknek fájdalmat okozó problémái is lehetnek a székletürítéssel. A székrekedés miatt a széklet kemény, és nehezen ürül. Ilyenkor a gyermek fél, és visszatartja a székletet, mert fájdalmai vannak – így egy ördögi körbe kerül. Ezért ajánlott kicsi korától kezdve figyelni a béltranzitját. Már csecsemőkorban elég a pelenkát ellenőrizni, hogy megismerje a szülő a tranzit ritmusát…
A gyermek székrekedésének pszichés oka is lehet
IGAZ
Egy kisgyermek számára tehát a „nagydolog” egyenlő lehet a fájdalommal, miközben a legkisebb bosszúság is akadályozhatja a béltranzitját. Ugyanígy az olyan, számára jelentősebb, stresszes események, változások is okozhatnak székrekedést, mint pl. az óvodába-bölcsödébe járás megkezdése, kistestvér születése, költözés stb.
Előfordulhat, hogy a családból ered
IGAZ
Vannak családok, ahol pl. a dolichocolon betegség örökletes, amely a gyomor-bél traktus rendellenessége, és jellemzője a normálisnál hosszabb vastagbél. Ez esetben a széklet általában hosszabb ideig stagnál a vastagbélb nyálkahártyájában, így gyorsabban kiszárad, és nehezen ürül. A székrekedéses gyerekeknél gyakran előfordul ez a rendellenesség.
A táplálkozás kulcsszerepet játszik
IGAZ
Egyes élelmiszerek székrekedést okoznak a gyermekeknél. Ilyen pl. a nyers alma, a banán, a rizs, a sárgarépa… Ezzel szemben más élelmiszerek hashajtó tulajdonságokkal rendelkeznek: így pl. az aszalt szilva, körte, almaszósz, zöldségfélék vagy akár a gabonafélék, a zöld levelű zöldségek (spenót, kelkáposzta…).
A becsúszott gyerek
2021. július 27.
Az együttélés, házasság kezdeti szakaszában igen gyakoriak a nézeteltérések, hiszen a párnak - akik néha igen csak különböző családból származnak - meg kell tanulniuk együtt élni, ki kell alakítani a mindkettejük számára legkielégítőbb, legharmonikusabb együttélési formát. Gyereket leginkább akkor érdemes vállalni, ha ezen már túl vagyunk.
A pár családdá alakulását megelőzi a döntés: akarnak-e és mikor akarnak gyereket. Ha ezt a döntést nem együtt, közösen hozzák meg, az aláaknázhatja és tönkreteheti a kapcsolatot. Általában a férfi az, aki ilyenkor úgy érzi: csapdába csalták.
Juli és Sándor már több éve éltek együtt, mielőtt összeházasodtak volna. Mindketten önálló független jó keresetű, vezető állású fiatalok voltak. Közösen bérelték a lakást, felesben fizették a bérleti díjat, a számlákat, mindegyikük magának vett ruhát. Szerették és jól megértették egymást, megosztották a háztartási teendőket. Házasságról nem beszéltek, tudták, hogy egymáshoz tartoznak, és akkor mi szükség van "arra a papírra"? Mindketten úgy gondolták, hogy akarnak gyereket, de még nem most, hanem "később". Erről nem is beszéltek túl sokat.
Amikor Juli váratlanul terhes lett, mégis összeházasodtak
Sándor nem tiltakozott. Természetes volt számára, hogy megtartják a gyereket. Amikor Panni megszületett, Juli otthon maradt. Sándor nagyon jó apa volt, részt vett a baba fürdetésében, pelenkázásában is. A gondot a pénz okozta. Sándor ugyanis nem adta haza a fizetését. Juli egyáltalán nem is tudta, mennyit keres. Kifizette a számlákat, de Julinak szinte naponta kellett kérnie pénzt kosztra, bevásárlásra. Ezt Juli rendkívül megalázónak érezte, különösen, hogy Sándor rendszeresen megjegyzéseket tett, hogy Juli sokat költ, nem tudja beosztani a pénzt.
Ez a mindennapos kuncsorgás teljesen felőrölte Juli idegeit. Hiszen korábban független, önálló keresetű nő volt. Az utóbbi években, amióta vezető beosztásba került semmit sem kellett megvonnia magától, bármit megvehetett, amit csak akart. És meg is vett - ezért nincs most félretett tartaléka, hiszen nem tervezte a gyereket. De azt egyáltalán nem gondolta, hogy Sándor ilyen kicsinyes, ilyen zsugori lesz. Persze rendben van, hogy egy kicsit meg kell húzni a nadrágszíjat, ha egy fizetésből akarnak megélni, de ő most egy fillért sem költ magára, viszont a gyereknek szeretne mindenből a legjobbat nyújtani.
Sándor nem volt nagyon lelkes, de hajlandó volt eljönni hozzánk. Párterápiára persze nem menne, de ez a mediáció nem hangzik olyan rosszul. Hiszen mostanában tényleg sokkal többet veszekszenek. És nagyon rossz otthon a hangulat. Ha Panni nem lenne olyan bűbájos gyerek, szinte nem is lenne kedve hazamenni. De a kis boszorka mindig leveszi a lábáról.
Igen, a veszekedések mindig a pénz miatt törnek ki. Juli már gyerekkorában is el volt kényeztetve, mindent megkapott, amit csak szeme szája megkívánt. Ők szegények voltak, neki mindenért meg kellett dolgoznia. Akkor mehetett ki játszani a többiekkel, ha kész volt a lecke, fel volt vágva a tűzifa, stb. Ha egy kis zsebpénzt szeretett volna, akkor átment valamelyik szomszédba füvet nyírni, autót mosni.
Hogy most Juli mire költi a pénzt? Nem is tudja..., Nemigen látott rajta mostanában új ruhát...
Hogy a gyerekre? Akkor is egye meg amit főzött! Őt nem kérdezte meg, hogy akar-e már gyereket. Egyedül döntött. Neki ne mondja, hogy nem tudott volna jobban vigyázni! Őt teljesen kihagyta a döntésből. Pedig azért neki is lett volna beleszólása!
Az anyatejjel táplált gyerekeknél kevesebb az ekcémás
2021. július 22.
Az első három hónapban kizárólag anyatejjel táplált babák hatévesen jelentősen kisebb eséllyel lesznek ekcémásak, mint hasonló korú, de nem anyatejes vagy rövidebb ideig szoptatott társaik egy új kutatás szerint.Az ekcéma krónikus betegség, amely a bőrön viszkető foltokat okoz. Ugyan a gének és a környezet is szerepet játszik a kialakulásában, sok kérdés, többek között a megelőzésé is megválaszolatlan egyelőre – írta a Phys.org.
Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint az anyatejjel táplált gyerekeknél sok krónikus betegség, köztük az asztma és az elhízás kockázata is kisebb.
A washingtoni Children’s National gyermekkórház kutatói az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia éves konferenciáján mutatták be eredményeiket.
A CDC és az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) által egy 2005 és 2007 között végzett csecsemőtáplálási, majd az ezt folytató, 2012-es gyermekegészségügyi vizsgálat adatait elemezte a Katherine M. Balas vezette kutatócsoport.
A vizsgálat először mintegy 2000 várandós étrendjét, majd a szülés utáni egy éven át a csecsemőtáplálási gyakorlatát elemezte. A folytatásban 1520 akkor hatéves gyerekek egészségével, fejlődésével és étrendjével foglalkozott.
Közülük mintegy 300-nál állapítottak meg ekcémát életük során valamikor, a 2012-es vizsgálat idején a hatévesek 58,5 százalékának volt ekcémája. Akik jobb társadalmi-gazdasági körülmények között éltek, valamint akiknek a családjában előfordult ételallergia, nagyobb valószínűséggel lettek ekcémásak.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...606162...290