Információk, érdekességek
Legyünk óvatosak, ha a babát napra visszük!
2021. június 29.
A csecsemők és kisgyermekek bőre sokban eltér a felnőttekétől. A csecsemőknek rosszabb a hőleadásuk, kevésbé tudnak párologtatni, azaz izzadni, ezért könnyebben kapnak hőgutát, ill. alakul ki náluk hőpangás a nagy melegben.
A nap káros hatásainak sorában a harmadik, amely már nagyobb gyermekeknél fordul elő, a napszúrás. Ez lázzal, fejfájással, fénykerüléssel, súlyosabb esetben hányással, eszméletvesztéssel, görcsökkel jár. Oka a zárt koponyán belül, a hő hatására megnövekedett agynyomás.
A nagy meleg hatására szervezetünk sok folyadékot és ásványi anyagot veszít. Ez is súlyosabb lehet a kisebbeknél és hamarabb alakulhatnak ki a következményes tünetek. Gyakran észlelhető kisebb-nagyobb testhőmérséklet-emelkedés is.
Napvédelem
Természetesen az elsődleges a közvetlen napsugárzás elkerülése, elsősorban a legveszélyesebb déli órákban. 11 és 15 óra között ne menjük napra, ne napozzunk. A csecsemőket azonban soha ne tegyük ki a napra, csak az árnyékba. De még ekkor is kenjük be testüket magas (20 feletti, de inkább 30-as) faktorszámú naptejjel. És soha ne hagyjuk a fejecskéjüket szabadon.
Csecsemőkori kólika és posztbiotikum: kérdések és válaszok szülőknek
2021. június 28.
A csecsemőkori hasfájás az egyik leggyakoribb probléma, amivel a kisgyermekes szülők orvoshoz fordulnak. Egyes felmérések szerint akár minden második gyermeket is érintheti a csecsemőkori krónikus hasfájás, vagy más néven kólika.
A csecsemőkorban a sírás nem feltétlen utal kóros állapotra, de a Wessel-féle „hármas szabállyal” megállapítható kólika mégis számos család életét nehezíti meg: 3 hónaposnál fiatalabb (újabban 5 hónap), egyébként egészséges csecsemő 3 vagy több órát, 3 vagy több napon át egy hét alatt sír.
Egy síró baba hangja, aki görcsökkel küzd, a legzavaróbb, figyelemkeltő és cselekvésre ösztönző hang, ami létezik számunkra – egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint.
A csecsemőkori kólikát manapság a funkcionális kórképek közé soroljuk, ez azt jelenti, hogy nincs mérhető, kimutatható szervi elváltozás a hátterében. Ugyanakkor vannak kórképek, amelyeket ki kell zárni a csecsemőkori krónikus hasfájás hátterében, de a kólika esetén is beszámolnak újabban a bélflóra jellegzetes elváltozásáról, a diszbiózisról.
A diszbiózist (dysbiosis) a jótékony baktériumok alacsony mennyisége, valamint a káros baktériumok, gombák vagy paraziták elszaporodása okozhatja. Az elmúlt tíz évben a bélrendszeri diszbiózis előfordulási arányának drámai növekedése figyelhető meg, melyben a környezeti- és életmódtényezők egyaránt nagy szerepet játszanak. A bél egészségének helyreállításához, illetve egészségének megőrzéséhez a megfelelő életmód kialakításával is hozzájárulhatunk. Egyik javasolt kezdet lehet a megfelelő táplálkozás mellett a széles spektrumú probiotikumok bevitele, természetesen csepp formában és speciálisan csecsemőknek tervezve.
Egyes feltételezések a bélflóra összetételének eltérése mellett a gyomorbélrendszer éretlenségét, a bél áteresztő képességének zavarát és túlzott érzékenységét gyanítják a tünetek hátterében.
2018-ban a Houstoni Egyetem mikrobiológia és virológiai kutatói újabb következtetésre jutottak, miszerint a csecsemőkori kólika a bélflóra egyensúly zavarának megjelenése (diszbiózis) mellett a bélrendszer gyulladásával kapcsolható össze.
Összefüggnek a gyerekkori viselkedési zavarok és a magzatként átélt füstszennyezés
2021. június 27.
A várandós dohányzása és a közlekedési légszennyezésnek való kitettség összefügg a gyerek későbbi viselkedési zavaraival egy új tanulmány szerint.
A barcelonai Globális Egészségügyi Kutatóintézet (ISGlobal) vezette kutatócsoport munkája az első, amely a vegyi és más környezeti hatásoknak való kitettség, vagyis az exposzóma magzati és születés utáni hatásait vizsgálta, korábbi kutatások külön-külön jártak utána az egyes tényezőknek – számolt be róla a medicalxpress.com. Az írás az Environmental International című szaklap friss számában jelent meg.
Noha a viselkedési zavarok okai még nincsenek pontosan feltárva, tudjuk, hogy – különösen a születés előtti és a korai gyerekkorban – sokféle társadalmi és fizikai környezeti tényező lép interakcióba néhány genetikai elemmel, melyek a viselkedési zavarok kialakulásában szerepet játszanak.
A tanulmány az exposzómát kutató, nagyszabású HELIX (European Human Early-Life Exposome) projekt adatain alapszik, hat európai ország hat korcsoportjával dolgoztak. Összesen 1287, 6-11 év közötti gyerek adatait követték, értékelték a környezeti hatásokat és a viselkedési problémákat. A várandósság alatt 88, a korai gyerekkor idején 123 környezeti – köztük kültéri, beltéri, vegyi, életmódbeli és társadalmi – hatást vizsgáltak.
A várandósság alatti dohányzás és a közlekedési szennyezés volt a viselkedési problémákkal leginkább összefüggő két faktor. “Az anyai dohányzás más tényezőkkel, köztük a szülői pszichológiai zavarokkal, társadalmi és gazdasági tényezőkkel, az apai dohányzással és az otthoni környezettel, különösen az otthoni kötődéssel, támogatással és ösztönzéssel is szoros összefüggést mutatott” – mondta Léa Maitre, az ISGlobal posztdoktori kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A gyerek későbbi agresszív és szabályokat áthágó viselkedése, valamint a magasabb hiperaktivitási (ADHD) mutatója összefüggött a várandósság alatti lakóhely közelében zajló forgalommal. A jelenségre létezik elfogadható biológiai magyarázat, noha a pontos mechanizmus még nem ismeretes.
Miért nem elég csak folsavat szedni terhesség alatt?
2021. június 25.
Nagyon sok nőben merül fel a kérdés, hogy ha a folsav a legfontosabb, amit szedni kell terhesség alatt, akkor miért nem elég csak azt bevinni pluszban a szervezetbe? A kérdés megválaszolásában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász van segítségünkre.
Miért fontos a folsav és miért nem elég?
A folsav nagyon fontos összetevője az egészséges fejlődésnek a baba szempontjából, hiszen ez az anyag képes megakadályozni, illetve drasztikusan csökkenteni az idegcső-záródási rendellenességek kialakulását. Nem is kérdés, hogy szedését javasolják a szakemberek.
A szervezetben egyébként is megtalálható ez az anyag, így lehetséges az, hogy nagyanyáink korában, amikor még semmilyen plusz anyagot nem szedtek, egészséges babák születtek. Sajnos azonban az azóta eltelt évek alatt az élelmiszerek beltartalma jelentősen csökkent. Ez köszönhető a tápanyagokban egyre kevéssé bővelkedő termőtalajoknak, a műtrágyázásnak és természetesen a tömegtermelésnek.
Azonban, ha a folsavból már nincs elég a szervezetben ahhoz, hogy a várandósság alatt megnövekedett igényeket fedezze, akkor sajnos más, szintén kiemelten fontos anyagból is hiányt szenved a szervezet, vagyis ezek pótlása is szükséges!
Nem csak a folsav a fontos?
A folsav mellett igen sok olyan ásványi anyag, nyomelem és vitamin is van, melyek a baba fejlődésének szempontjából kiemelten fontosak. Felsorolni is sokáig tartana, így csak néhányat emelünk most ki:
Cink és réz: a két anyag antibakteriális, antivirális és gombaellenes tulajdonságokkal rendelkezik, így a várandósság során nagyon fontosak. A vetélések és koraszülések több, mint 70%-ért ugyanis a felszálló fertőzések tehetőek felelőssé, melyek kialakulásának kockázatát a cink és a réz képes minimalizálni.
Pattanáshoz hasonló kiütések a csecsemő arcán – mi lehet?
2021. június 24.
Mit jeleznek a pár hetes-hónapos csecsemő arcán megjelenő, pattanásszerű kiütések? Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta mikor tanácsos orvoshoz fordulni.
Ártalmatlan jelenség
Ha apró, vörös vagy fehéres, kissé kidudorodó göbök jelennek meg a baba arcán, a legtöbb édesanya valamilyen allergiára gondol. Mivel ezek a tünetek rendszerint az első hónapokban jelentkeznek, kiváltó okként a tápszer, vagy az anyatej merülhet fel, hiszen a csecsemő abban az életkorban még mást nem fogyaszt.
A tünetek hátterében azonban sok esetben nem allergia, hanem ártalmatlan tejkiütés áll. A tejkiütés tünetei elsősorban az arcon jelentkeznek, de előfordulhat a nyakon, fejen is és inkább világosabb színűek, fehérek. A csecsemőnél a bőrtünetek mellett egyéb panaszok nincsenek, egészséges, jól fejlődik. A tejkiütést mindössze a még fejletlen bélrendszere idézi elő, amely nem tudja tökéletesen megemészteni az anyatejet. Idővel ezek a tünetek minden külső beavatkozás nélkül megszűnnek.
Ilyenkor kell orvoshoz fordulni
A tejkiütés mellett egyéb bőrtünetek is jelentkezhetnek csecsemőknél. Érzékeny bőrüket akár a mosószer, az öblítő, a tusfürdő is irritálhatja, de gyakran okoz bőrpanaszokat ebben az életkorban a tejallergia is. Ilyenkor azonban nem pattanásszerű kiütések, inkább száraz bőr, ekcémás bőrtünetek, esetleg csalánkiütés okoznak panaszt. Ilyen esetben mindenképp javasolt orvoshoz fordulni. Amennyiben hasi panaszok, hasfájás, puffadás, hasmenés vagy véres széklet is társul a bőrtünetek mellé, nagy eséllyel valóban valamilyen ételallergia – csecsemőkorban leggyakrabban rendszerint tejallergia – áll a tünetek hátterében.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...626364...290