Információk, érdekességek

Ha elkezd dadogni a gyermek

2021. május 17.

Minden szülő nagy izgalommal várja gyermeke első szavait. De ha észreveszi, hogy a kicsi elakad a szavak kimondásakor, vagy a legtöbbször csak nehezen jön ki a szó a száján,  dadog, egyre nő a szülői aggodalom…

Íme néhány jó tanács ahhoz, hogyan reagáljunk rá úgy, hogy ne sértsük meg vele a gyermeki lelket, de eredményre is jussunk.

Gyermekünk elkezdett dadogni?

Ez a probléma főleg attól fogva jelentkezhet, amikor a kicsi próbálja mondatokba foglalni a szavait, mert szeretne kommunikálni a környezetével. Senki nem dadog egyedül: ez a baj mindig olyan helyzetben alakul ki tehát, amikor a gyermek kapcsolatba kerül, édesanyján kívül, másokkal is. A dadogás a leggyakrabban 5 éves kor előtt kezdődik, általában 2 és fél év körül –mondják a logopédusok. De nem szabad azonnal megijedni! Minden gyerek habozik, tétovázik, vagy ismétel a nyelv elsajátításának időszakában. Ezért természetesen még a legenyhébb módon sem szabad megróni. A legjobb, ha a szülő „nem veszi észre” a dadogást, és ha egy bizonyos idő eltelte után sem múlnak gyermekénél ezek a nyelvi nehézségek, szakember tanácsai alapján igyekezzék korrigálni a hibát. Komolyabb esetekben terápiára van szükség.

Ha a dadogás nagyon korán kezdődik (az esetek kb. 75%-ában), olykor csak átmeneti. További felmérések pedig kimutatták, hogy a fejlett országokban általában a gyerekek 4-5%-a, a felnőttek 1%-a dadog, és  nagyobb százalékban kisfiúknál jelentkezik.

Figyelmeztető jelek

Ilyen jelek lehetnek többek közt: „harc” a szavakkal és a vizuális kontaktus elvesztése a beszélgető partnerrel. Amikor a gyermek szavakban kezdi kifejezni magát, hajlamos arra, hogy bosszankodjék (mert például gyorsabban gondolkodik, mint ahogyan a szókészletéből meríteni tudna), majd ennek következményeként sokszor nem is néz arra, akivel kommunikál. Magával van elfoglalva… Ha viszont már csak a legnagyobb nehézségek árán jön szó a szájára, és akkor is dadogást veszünk észre nála, logopédus segítségét tanácsos igénybe venni.

---

Nem fáj, mégis nagyothallást okozhat a kicsiknél

2021. május 15.

Komoly következményei lehetnek a középfülgyulladásnak, ami a kisgyerekeknél visszatérő probléma a téli és tavaszi időszakban. Legtöbbször nagy fájdalommal és lázzal jár, de létezik olyan fajtája is, melynek nincs tünete, ám ha nem ismerik fel, maradandó hallásromláshoz vezethet.

Dr. Tamás László, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója szerint ez igen gyakori, mert kisgyerekeknél nehéz észrevenni.

A gennyes középfülgyulladás, ami fáj

A téli-tavaszi időszak náthás fertőzései sok kisgyereknél rendszeresen visszatérő középfülgyulladáshoz vezethet. Ennek egyik fajtája az akut gennyes középfülgyulladás nagy fájdalommal és magas lázzal jár. Ezt a vírusos nátha bakteriális felülfertőződése okozza. Ilyenkor ha a betegség nincs jól kezelve, egy idő után fel is szakadhat a dobhártya. Ritka esetben súlyos szövődményt okozhat. Amikor például az agy, vagy a belső fül irányába továbbterjed, akár életet veszélyeztető agyhártyagyulladáshoz, agytályoghoz, arcidegbénuláshoz is vezethet.

Középfülgyulladás, ami nem fáj

Kevesen tudják, hogy létezik a középfülgyulladásnak egy másik, ugyancsak veszélyes fajtája, amikor sem fájdalom, sem láz nem jelentkezik. A savós középfülgyulladás lassan kialakuló probléma, és a gyermek hallásromlásához vezethet. Leggyakrabban olyan gyerekeknél alakul ki, akiknek a gyakori fertőzések miatt az orrmandulájuk túl gyorsan nő nagyra, a fülkürtöt lezárja, így a középfül nem tud levegőzni. Ha pedig a fülkürt tartósan le van zárva, vákuum alakul ki a középfülben, majd hetek-hónapok alatt savós folyadék szaporodik fel.

Ezeknél a gyerekeknél lassan romlik a hallás, ami feltűnhet a szülőknek, ha mindkét oldali fület érinti, ha azonban csak az egyiket, nem biztos, hogy észreveszik. Ez a probléma sok óvodás korú gyermeket érint, de ha időben észreveszik, gyógyítható. Amikor viszont a fenti gyulladásos állapot hónapokig fennáll, akkor elindulhat a hegesedés a középfülben és ez tartós hallásromlással járhat, ami már műtéttel is nehezen javítható. Ezért a professzor azt tanácsolja a szülőknek, hogy a legkisebb gyanú esetén is vigyék el fül-orr- gégészetre a gyermeket, ahol indokolt esetben a hallásvizsgálatot is elvégzik. Kiemelte még, hogy felnőtt korban is nagyon komolyan kell venni a tartós féloldali nagyothallást, mert orrgarati daganat is okozhatja a savós középfülgyulladást.

---

Sportolhatnak-e a kismamák?

2021. május 12.

A sportos életmódot folytató kismamák általában ragaszkodnak ahhoz, hogy a terhességük hónapjai alatt is sportolhassanak. Ártanak esetleg ezzel – az egyébként egészséges – időtöltésükkel a megszületendő gyermeküknek?

Nem az ördögtől való a terhesség alatti sport

Lényeges azonban, hogy mielőtt bármilyen sporttevékenységbe fognának a kismamák, beszéljék meg azt a szülész-nőgyógyász orvosukkal. Legyen szó akár évek óta sportos életmódot folytató kismamáról, akár a terhességét megelőzően nem igazán sportos típusú nőről, a kezelőorvossal való egyeztetés lényeges. Veszélyeztetett terhesség esetén előfordulhat, hogy az ágyból való felkelés sem javasolt, és ilyen esetekben érthető, hogy messze kerülendő bármiféle sport, testmozgás, vagy rázkódással járó tevékenység.

Amennyiben az orvosnak nincs kifogása a terhesség alatti sporttal szemben, akkor nyugodtan hódolhat hobbijának a kismama. Tegye ezt lehetőleg a friss levegőn! A megfelelő formában és mértékkel végzett sporttevékenység nemcsak a fizikai erőnlétet javítja, de a kismama hangulatára is pozitívan hat. A hangsúly a nem megerőltető, kíméletes sportoláson van. Amíg a kismamának jól esik a mozgás, végezze nyugodtan! Ő érzi, ő tudja azt, hogy mennyi az elég, és mi az, ami már sok. Ha bármilyen sport, mozgásforma megerőltető számára, nem szabad azt végeznie. A terhesség előrehaladtával egyre kevesebb megterhelés javasolt, fokozatosan kell kevésbé terhelő típusú mozgásformára váltani.

Mi az, ami megterhelő?

Irányadóként: ügyelni kell arra, hogy pl. úszásnál 20 percet meghaladóan a pulzusszám ne emelkedjen 120 fölé, és pl. futásnál vagy fitness esetén se legyen az tartósan (20 percet meghaladóan) 130 fölött. A megadott értékek csak közelítőek, ugyanis a nyugalmi pulzusszám is jelentős személyenkénti eltérést mutat. A fitness-stúdiókban általában van lehetőség a pulzusszámot is mérő eszközök használatára.

• Futásnál és egyéb sportoknál úgy kell megválasztani a tempót, hogy ne fogyjon ki a szusz a kismamánál. Ha futás vagy sport közben még arra is marad a kismamának levegője, hogy valakivel beszélgessen, akkor oxigénhiány miatt nem történhet baj a babával.
• Az ún. anaerob tréning, azaz egy esetleges oxigénhiányhoz vezető tevékenység, illetve mindazok a sporttevékenységek, amiket nagyobb magasságokban (hegymászás), esetleg magas külső hőmérsékleten végez a kismama, kerülendők.
• Úszásnál 20-35 °C a víz ideális hőmérséklete, ennél melegebb nem javasolt.
• A jelentős ütés-, ütközés- vagy rázkódásveszéllyel járó sportok (pl. boksz, síelés, lovaglás) helyett – minél korábban, már az első trimeszterben – javasolt kímélő sportágak választása.
•  A terhelés minimalizálása érdekében, a nagy tömegű súlyzók emelgetése helyett mini súlyokra kell váltani, és inkább az ismétlésszámot kell emelni.
• A hasizomgyakorlatok végzése felügyeletet igényel. Az ún. egyenes hasizmok izolált edzését legkésőbb a 20. terhességi hét táján abba kell hagyni, nehogy azok egymástól való eltávolodása provokálva legyen. A ferde hasizmok kíméletes trenírozása tovább folytatható.

Sportolj a könnyebb szülésért!

Jó hír a sportos kismamáknak, hogy a megfelelően kivitelezett sporttevékenység csökkenti a terhességi diabétesz, a terhesség alatti derékfájás gyakoriságát, és kordában tartja a terhesség alatti súlygyarapodást. A szülészorvosok véleménye szerint a kismamáknál a szülés lefolyását is kedvezően befolyásolja a sportos előélet.
Egy 2011-ben megjelent norvég tanulmány is alátámasztja azt, hogy a terhesség alatti testmozgás nem káros a magzatra. Sőt, az aerobikozó kismamák újszülötteinek a születéskori Apgar-értéke (Az Apgar-teszt az újszülött fizikai állapotának felmérésére szolgál. A szívverést, légzést, izomtónust, reflexeket és a bőrszínt vizsgálják, mindegyik vizsgált paraméter maximum 2-2 pontot kaphat. Így az Apgar-érték elvileg 0 és 10 közé eshet, optimális értéke 7-10 között van.) minimálisan magasabb, mint a nem tornázó kismamák újszülötteié.

---

Legtöbbször felesleges a gyerekkori mandulaműtét

2021. május 12.

A tudósok több mint 1,6 millió gyerek adatait elemezték a brit elektronikus orvosi adatbázisból, információik a 2005 és 2016 közötti időszakból, több mint 700 háziorvosi praxisból származtak.

Megállapították, hogy a 18 271 gyerek közül, akinek ebben az időszakban kivették a manduláját, csak 2144-nek (11,7 százaléknak) volt elég súlyos és gyakori torokgyulladása ahhoz, hogy indokolja az operációt – írta a Medicalxpress.com a British Journal of General Practice című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány alapján.

Az egyetem Alkalmazott Egészségkutatási Intézetének munkatársai szerint évente 32 500 gyereken végeznek feleslegesen mandulaműtétet Nagy-Britanniában, ennek költsége 36,9 millió font (13,6 milliárd forint).

Azt is megállapították, hogy sok gyereknek javára válna a mandulaműtét, mégsem operálják meg őket: 15 764-nek volt elég sok és elég súlyos torokgyulladása ahhoz, hogy kivegyék a manduláját, de csak 2144-nek (13,6 százaléknak) távolították el.
A tudományos tényeken alapuló brit egészségügyi irányelvek szerint ahhoz, hogy egy gyerek számára előnyös legyen a műtét, egy év alatt hétnél több, vagy két egymást követő évben évente öt, vagy három egymást követő évben évente három dokumentált, kivizsgált torokgyulladáson kell átesnie.

Ezzel szemben az elemzésből az derült ki, hogy a megműtött gyerekek 12,4 százalékának volt évente 5-6 torokgyulladása, 44,7 százalékának évente 2-4, 9,9 százalékának évente csak egy. “Azoknak a gyerekeknek, akiknek az irányelvekben előírtnál kevesebb torokgyulladása van évente, nem jelent előnyt a mandulaműtét, mivel a torokgyulladások maguktól is ritkábbá válnak a későbbi években” – mondta Tom Marshall, az egyetem professzora.

---

A genetikai gondok kialakulása az édesapától is erősen függ!

2021. május 11.

Sokszor elfelejtjük
A várandósság, vagy az arra készülés a nők életét rendszerint felforgatja. A dohányosok leszoknak a szenvedélyükről, a kávétól, alkoholtól is megválnak a hölgyek, kerülik a megerőltetést, és igyekeznek egészségesen étkezni. Ez nem is csoda, hiszen az édesanya egészségi állapota és káros szokásai erősen befolyásolják a születendő baba egészségét.
De mi a helyzet az apával? Erről sokszor megfeledkezünk, pedig nem kellene, elvégre a genetikai állományának felét az édesapától hozza a baba, vagyis az ő egészségi állapota, vagy éppen káros szokásai ugyanúgy szerepet játszhatnak az esetleges problémák kialakulásában, mint az édesanyáé!
Közvetett hatás?
Mondhatnánk, hogy az apa közvetett hatást gyakorol a babára, de ez nem igaz. Csupán arról van szó, hogy az apa nem hordja a szíve alatt a picit 9 hónapon keresztül, így hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nem olyan nagy baj, ha nem mozog rendszeresen, bagózik, vagy egészségtelenül étkezik. Hiszen a baba megfogan – mármint jó esetben -, és onnan az apának már csak a megszületett babával kell foglalkozni. Vagy nem?
A jelenlegi állás sajnos azt mutatja, hogy mind a meddőségben, mind pedig az esetleges genetikai problémák kialakulásában ugyan akkora szerepe van az apáknak, mint az anyáknak. A férfiakra is hatással van a környezeti ártalom, a stressz, a mozgáshiány, alkohol, dohányzás, akárcsak a nőkre. Betegségek is hasonlóan alakulhatnak ki a tápanyagellátottság problémái miatt, mint a hölgyeknél. Ráadásul ezt még a megfelelő étkezéssel is igen nehéz kompenzálni.

A kulcs a fogantatás pillanata
Hogy hol is vállal szerepet a férfi egészsége a baba életében? A fogantatáskor, hiszen ekkor kapja meg a kicsi a genetikai állományának felét. Ez pedig azt jelenti, hogy a sperma minősége hatalmas befolyással van a baba genetikájára is!
Aspermatogenezis folyamán a test különböző anyagok felhasználásának segítségével készíti el a spermiumokat, melyek farokkal rendelkező sejtek, céljuk pedig a férfi genetikai állományának eljuttatása a nő petesejtjéhez. A képzésük közel három hónapos idő, így nem éppen egyszerű sejtekről van szó.
Ahogyan a betegségek, kialakulnak tápanyaghiány esetében (lásd IR, vagy a hölgyeknél a PCOS), úgy a sejtképzés is erősen sérülhet ennek következtében. Ha a tápanyagellátottság nem megfelelő, úgy a sperma minősége leromlik, vagyis a DNS is hibásan jelenhet meg a sejtben – ennek a következménye lehet többek között a vetélés (mert életképtelen a baba), vagy a genetikai betegségek kialakulása.

---

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...656667...290