Információk, érdekességek
Anyajegyek a bababőrön?
2020. augusztus 24.
Az anyajegyeket mi, felnőttek sem szeretjük, de ha a kisbabánk bőrén látjuk, az mindannyiunkat sokkal jobban zavar.
Vannak olyan foltok, csomócskák, melyek már a születéskor jelen vannak, mások pedig az évek során alakulnak ki. Akár bőrszínűek, akár vörösek vagy barnák, gyakori, hogy a gyermekkel együtt nőnek. Ha ennek mértéke nem haladja meg a pici fejlődésének mértékét, általában nincs szükség beavatkozásra. Szerencsére fiatalkorban nem gyakori a rosszindulatú elfajulás, inkább az esztétikai szempontok, vagy a lokalizáció az, amely esetleg az anyajegy eltávolítását szükségessé teszi. Az újszülöttkorban meglévő növedékek közül leggyakoribbak az ér eredetűek.
Eper anyajegy, málna anyajegy
A közvetlenül születés után csak halvány, pirosas foltként látható elváltozások a második-negyedik hétre szembetűnőbbé válnak. A bőr felszínéből félgömbszerűen előemelkedő, vöröses színű, egyenetlen felszínű elváltozások neve eper vagy málna anyajegy, mivel ezekre a gyümölcsökre hasonlítanak.
- Háromszor gyakrabban fordul elő lányokon, mint fiúkon, és koraszülötteknél is többször látjuk.
- Az esetek közel 40%-ában a fejen és a nyakon, kb. 30%-ban a törzsön jelenik meg.
- Lehet felületi, mély, vagy kevert típusú, bár ezt ránézésre nem könnyű megmondani.
- Az első négy hónapban gyorsan növekedhetnek, nem kis ijedelmet okozva ezzel a szülőknek.
- Sebészi beavatkozást, lézeres vagy gyógyszeres kezelést csak akkor javaslunk, ha a növedék kisebesedik, vagy olyan területen – pl. a szemhéjon, szájon – helyezkedik el, ahol az életfunkciókat akadályozza. Ha nagy méretű az érdaganat, vagy a mélyben, pl. a gégében fordul elő, MRI-vizsgálattal kell diagnosztizálni, nem okozhat-e létfontosságú területen problémát.
- Ötéves korra az értágulatok fele, tízéves korra pedig kb. 90%-a visszafejlődik. A nagyobb éranyajegyek visszafejlődése után területén a bőr kissé sorvadt, ráncos, szürkés színű, de esztétikailag általában szebb, mint a műtét után visszamaradó heg.
- Ha a csecsemő bőrén többszörös, apró ér eredetű daganatot látunk, az orvosnak gondolni kell arra, hogy a belső szervekben, pl. a májban, szívben is lehetnek értágulatok. Ilyen esetekben alapos kivizsgálásra, rendszeres ellenőrzésre van szükség.
A nedves törlőkendők nem ártanak?
2020. augusztus 21.
Egy generációt visszaugorva az időben azt látjuk, hogy pelenkázások alkalmával meleg csapvíztől nedves, majd száraz textíliával, pamutkendővel törölték le az anyukák a baba popsiját; ma pedig egyértelmű az egyszer használatos, nedves törlőkendők használata. Melyik a helyes megoldás?
Köztudott, hogy a babák bőrénél finomabb bőr nincs, ugyanakkor számos külső behatásra érzékeny az újszülöttek és a csecsemők bőre. Ezért ápolásuk különös körültekintést igényel, ez fokozottan helytálló a pelenka alatti, nedvességnek, irritációnak kitett területre.
Mitől nedvesek a törlőkendők?
Általában tisztító hatású anyagokkal (pl. propilén-glikol, polietilénglikol-9-lauril-éter stb.) átitatott kendőkről van szó; amik egyes esetekben antiszeptikus, azaz fertőtlenítő hatású komponenseket (pl. cetrimónium-klorid vagy cetrimónium-bromid) is tartalmaznak. Vegyi anyagok egész sora megtalálható némelyikben; pl. benzil-alkohol, hidrogenált ricinusolaj-származék, vagy a mikrobiológiai tartósítószerként ismert nátrium-benzoát. Egyre több babaápolási termék, köztük törlőkendő is büszkélkedik azzal, hogy paraben-mentes, azaz parabén-vázas (metil-para-hidroxi-benzoát, etil-para-hidroxi-benzoát stb.), vagyis viszonylag erősen allergizáló tulajdonságú, baktérium- és gombaellenes hatású tartósítószert nem tartalmaz. Az ideális, bőrbarát kémhatás biztosítására citromsav vagy egyéb pH-szabályozó anyag lehet a termékekben.
Bőrápoló komponensként kamilla, illetve Aloe vera kivonattal lehetnek átitatva, és a bőrpuhító hatású B5-vitamin-rokon pantenol is megtalálható az összetevők listáján. Gondot fordítanak a szülőknek tetsző babaillatra, így nem ritka, hogy parfümözöttek a kendők. Számtalan márkanév alatt hoznak forgalomba törlőkendőket, jelentős részük „hipoallergén” vagy „sensitive” termék, azaz a babák között is a különösen érzékeny bőrűeknek szánják. Ezekben az esetekben például az alkohol kimarad az összetevők közül.
A krém nem ugyanaz, mint a kenőcs
2020. augusztus 17.
A szülők a krémeket és a kenőcsöket védő bevonatoknak tartják, amikkel óvni lehet a kisgyermekek bőrét az erős napsugárzástól vagy a támadó téli fagytól. Olyan gyógyszereknek gondolják azokat, amikkel elő lehet segíteni a sebgyógyulást, csökkenteni lehet az allergiás viszketést stb.
Bár sok hasonlóság van a kenőcsök és krémek között, néhány tulajdonságukban eltérnek: az állagot, az összetételt tekintve, illetve gyógyszer-technológiai szempontból van különbség a krémek és kenőcsök között.
Mit kell tudni a krémekről és a kenőcsökről?
- Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a krémek lágyabb állagúak, könnyebben kenhetők, míg a kenőcsök viszkózusabbak, általában zsírosabb tapintásúak és nehezebben oszlathatók el a kezelendő felületen.
- A krémeket vizesebb jellegüknél fogva általában reggeli, nappali használatra javasolja a kezelőorvos, gyógyszerész, míg a kenőcsöket inkább esti, éjszakai használatra ajánlják.
- Jó tudni, hogy sok esetben ugyanazon hatóanyagot megegyező koncentrációban tartalmazó krém és kenőcs is létezik.
- A krémek elnevezése latinul „Cremor”, a kenőcsöké „Unguentum”; ilyen néven is szerepelhet a gyógyszerforma a recepteken vagy a gyógyszerek dobozain.
A leggyakoribb fogmosási hibák
2020. augusztus 15.
„Fogmosás, ugyan már!” – legyintenek sokan. Egyszerű az, mint az egyszeregy, nem lehet elrontani. Pedig igenis el lehet, ráadásul számtalan tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy naponta hányszor kell fogat mosni, mennyi idővel étkezés után, vagy hogy a rágózás kiváltja-e a fogtisztítást. Éppen ezért néztük meg, hogy mik azok a leggyakoribb fogmosási hibák, amiket sokan elkövetnek, mert így te is leellenőrizheted, hogy mindent jól csinálsz-e.
1. hiba: túl gyakori fogmosás
Igen, a fogtisztítás fontos, de mint minden mást, ezt is túlzásba lehet vinni. Azt is mondhatjuk, hogy ez a tipikus esete a több nem feltétlenül jobb elvnek, ugyanis a túl gyakori fogmosás nem hogy nem használ, de egyenesen káros is lehet. Hogy miért? Azért, mert a napi négy-öt alkalom károsíthatja az ínyt, és a fogzománcot is elvékonyítja. Azaz amivel használni szeretnél, azzal tulajdonképpen ártasz magadnak.
Mindehhez persze hozzátartozik, hogy még ma is sokszor hallani, hogy minden étkezés után mossunk fogat. Ezek után képzeld el, hogy valaki ötször eszik egy nap, ami öt fogmosást jelent. Ráadásul úgy, hogy az illető ki sem várja azt a 30 percet, aminek az étkezés és a fogmosás között el kellene telnie, hiszen egyszerűen nincs rá ideje. A legideálisabb, ha 2-3-szor tisztítod meg a fogaidat egy nap, a többi étkezés után pedig jöhet a rágó.
Apropó! A rágó ugyan nem helyettesíti a fogmosást, de ha például nincs alkalmad a fogak tisztítására, akkor jó helyettesítő lehet. És nem, nem szedi ki a fogtömést, ha az jól lett elkészítve.
2. hiba: csak a fogakra koncentrálunk
A fogak persze fontosak, de a megfelelő szájápolásnak a fogközök tisztítása, illetve a lepedék nyelvről való eltávolítása is lényeges része. Erről sokan megfeledkeznek, miközben a fogközökben, ha nem fordítunk figyelmet rájuk, könnyen megtelepszik a plakk, ami idővel fogkővé alakul. Azt pedig, hogy a fogkő milyen további problémákat tud okozni, nem kell ecsetelni – ínyvérzés, gyulladás, hogy csak a legismertebb következményeket említsük.
Éppen ezért napi egyszeri fogselymezést is iktass be a rutinodba, illetve a nagyobb fogközökben használj fogköztisztító kefét! A nyelv tisztítását se hagyd ki, ami azért szükséges, mert a rajta található lepedékben is rengeteg baktérium képes megtelepedni. Ezenkívül az íny finoman történő átmasszírozása is hasznos lehet, amit a fogkefével könnyen megtehetsz.
Ha túl sok fagyit evett a kicsi
2020. augusztus 04.
Nyáron gyakoribb a gyomorrontás és az ételmérgezés. A gyermekek a hányás és a hasmenés miatt könnyebben kiszáradnak. Mégis tilos hasfogót adni nekik! Ezek a gyógyszerek ugyanis csak lelassítják a bélműködést, emiatt pang a fertőzött béltartalom és mérgező anyagok szívódhatnak fel.
Kánikulában mindenkinek kedve támadhat a fagylalthoz. Azért óvatosan: a mérgezésnek viszonylag veszélytelen és könnyen gyógyuló típusa, ha valaki elnyalogat 15-16 gombócot. Ez ugyanis annyira megterheli a gyomrot (és a pénztárcát), hogy az illető néhány óráig biztosan rá se bír nézni újabb adagra.
Ételmérgezés: könnyen kórház is lehet belőle
Van azonban a fagylaltmérgezésnek súlyos, nehezen, akár több napos kórházi ápolást igénylő formája is. A fagylaltmérgezés, illetve tágabb értelemben az ételmérgezés, komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nem telik úgy el nyár és ősz, hogy az újságok ne számolnának be néhány tömeges ételmérgezésről. A mérgezést vírus- vagy baktérium- (leggyakrabban szalmonella) fertőzés, illetve a baktériumok által termelt mérgező anyagok, toxinok okozzák.
A kiszáradás nagy veszély gyermekkorban
A tünetek jellegzetesek, és a fertőzött étel elfogyasztása után néhány órával jelentkeznek. A hányás, a hasmenés, a fejfájás és a láz a vezető tünet. A beteg a hányás és a hasmenés hatására sok folyadékot és sót veszít, ami könnyen kiszáradáshoz vezet. Ez különösen gyermekkorban veszélyes. A súlyos kiszáradás keringési zavart, eszméletvesztést okozhat.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...899091...297