Információk, érdekességek
Mûtéttel a kóros kövérség ellen
2007. április 25.
Szorgalmas evéssel és kevés testmozgással akár 140-170 kilót is el lehet érni. A kórosan kövér emberek mindössze két százalékánál fedeztek fel hormonális okot, egyharmaduknál pedig valamilyen genetikai probléma vezetett az elhízáshoz. A többség tehát mozgáshiány és helytelen táplálkozási szokások miatt lett beteg.
Ha valaki túlsúlyos – például 10–15 kiló felesleggel –, természetesen még nem számít betegnek. Kórosan kövér az, akinek testtömegindexe 40, esetleg annál is több. (Testtömegindex: a test súlya osztva a testmagasság négyzetével. Vagyis egy 175 centiméter magas ember akkor számít kórosan kövérnek, ha 115-120 kilogramm a súlya.)
Magas oxigéntartalmú KAQUN víz
2007. április 11.
A KAQUN víz egy speciális víz, melynek oxigéntartalma sokszorosa a hagyományos csapvíz és az ásványvizek oxigéntartalmának. Fogyasztása radikálisan növeli a szervezet oxigénszintjét és megszûnteti a hipoxiát, az oxigénhiányos állapotot, mely számos betegség okozója.
Daganatsejtek tenyészetén végzett in vitro vizsgálatokban tapasztalható, hogy a környezet oxigénszintjének emelése visszaszorítja , illetve bizonyos esetekben meg is szünteti a rákos sejtek burjánzását.
Szívépítés apró részekbõl
2007. április 01.
Egyszer majd talán lehetõség lesz arra, hogy a szívinfarktuson átesetteknek az elhalt izomszövetük helyére egy laboratóriumban növesztett foltot helyezzenek, mely az eredeti izomszövet munkáját teljes egészében át tudná venni. A Michigan Egyetem kutatói igen jó úton haladnak ennek eléréséhez.
A lehetõségek szinte korlátlannak tûnnek. Elhalt szívizomszövet helyére az eredetivel megegyezõ méretû, alakú és mûködésû pótlás, fejlõdési zavar miatt nem megfelelõ billentyû helyére jól mûködõ, saját szövetbõl felépülõ szívbillentyû-pótlás, elzáródott ér áthidalására elkészített, saját szövetbõl felépülõ új ér ? mindez csak néhány azon gondolatok közül, amik az emberben felvetõdnek, ha a biológiai szövettervezésrõl hall.
Járjunk jól!
2007. március 27.
Az átlagos egészséges ember élete folyamán több mint tízmillió lépést tesz meg. Minden egyénnek jellegzetes mozgása van: a kisgyermeknek, a leányoknak, a fiúknak, a kamaszoknak, a sportolóknak, a felnõtteknek, az idõseknek és az aggastyánoknak. A nyelvünkben kb. 36-féleképpen írjuk le járási módozatainkat.
Lábainkat õsidõk óta védjük az éghajlati tényezõktõl, a hidegtõl, a melegtõl, de fõleg az apró sérülésektõl. A legkisebb sérülés is akadályozhatja helyváltoztatásunkat. Pedig mennyi minden baj érheti lábunkat!
Vannak olyan - igaz, ritka - öröklött bõrbetegségek, aminek következtében a lábon nyomás hatására hólyagok képzõdnek. De ennél sajnos sokkal gyakrabban a védelmet szolgáló, ám kényelmetlen, szorító cipõ is okozhat az irritáció helyén bõrgyulladást, majd a tartós behatás miatt szaruréteg-megvastagodást, azaz bõrkeményedést.
Igyuk magunkat egészségesre!
2007. március 10.
Minden év elején meg kell küzdeni a szinte már menetrend szerinti köhögéssel, gége- és légcsõhuruttal, influenzával. Aki ezt el akarta kerülni, az idejében beoltatta magát, de akik errõl megfeledkeztek, azoknak néhány tanácsot szeretnénk adni.
Fogyasszunk minél több, vitaminban gazdag ételt, italt. A citromnak magas C-vitamin tartalma miatt jelentõs a baktériumölõ hatása. A csipkebogyóban a már említett C-vitamin mellett sok az A- és a B-vitamin. A savanyú káposztát tálaljuk nyersen, savanyúságként.
A kakukkfû és a borsmenta fertõtlenítõ hatású, a kamilla gyulladáscsökkentõ, a méz pedig erõsíti az immunrendszert. Öblögetésre, gargalizálásra valamennyi egyaránt használható, megnyugtatja a gyulladt száj és a garat nyálkahártyáját, csillapítja a köhögést.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...138139140...152