


Információk, érdekességek
Száraz vagy hurutos? 1. rész
2019. április 07.
„Száraz vagy hurutos?” – A patikába köhögés panaszával betérő betegtől gyakran ezt kérdezi elsőként a gyógyszerész. Nem véletlenül, ugyanis a köhögés jellege alapvetően meghatározza az alkalmazandó terápiát és a gyógyszerek körét. Most induló ötrészes cikksorozatunkban a köhögés témakörét járjuk körbe. Megvizsgáljuk a köhögés két fő típusát, és sorra vesszük, hogy a rendelkezésre álló számos hatóanyag és gyógynövény közül mikor melyiket és hogyan célszerű alkalmazni.
A köhögés jellege
A címben megfogalmazott kérdést úgy is feltehetnénk: „Improduktív vagy produktív?” A köhögés két fő típusát ugyanis az különbözteti meg egymástól, hogy van-e jelen tősebb váladékképződés. Ha a hörgők által termelt váladék (nyák) felszaporodik, és távozik a légutakból, produktív vagy más néven: hurutos köhögésről beszélünk.
A fokozott váladékképződés a légutak természetes öntisztító folyamata, melynek célja, hogy egyfelől nedvesítse és védje a gyulladt nyálkahártyát, másfelől pedig hogy eltávolítsa a légutakba kerülő kórokozókat és szennyező anyagokat. Ezzel ellentétben a száraz köhögés improduktív, vagyis nem jár jelentősebb váladékképződéssel.
Ilyenkor a köhögési inger kialakításáért felelős, érzékeny receptorok – különböző okokból eredő – fokozott ingerlékenysége eredményezi a köpetürítés nélküli, száraz köhögést.
A kezelés célja
A köhögés e két fő típusát azért fontos különválasztani, mert a köhögés jellege alapvetően meghatározza a kezelési stratégiát, a választandó gyógyszerek körét. Száraz köhögés esetén az elsődleges cél a köhögési inger csökkentése – különösen, ha az a napi életvitelt jelentősen befolyásolja, és az alvást zavarja. Köhögéscsillapításra időnként szükség lehet hurutos köhögés esetén is, de csak az esti órákban, az alvás megkönnyítése céljából.
Nő az elhízással összefüggő daganatos betegségek száma
2019. április 02.
Az idősebb nemzedékekhez képest gyorsabb ütemben nő az elhízással összefüggő daganatos betegségek száma az amerikai fiatal felnőttek körében – mutatta ki az Amerikai Ráktársaság egy nagyléptékű tanulmánya.
Az Egyesült Államok lakosságának kétharmadát felölelő tanulmány készítői megállapították, hogy 1995 és 2015 között a nők és az 50 év alatti férfiak körében jóval gyakoribbá váltak azok a rákbetegségek, amelyeknek egyik ismert kockázati tényezője az elhízás. Minél fiatalabb korosztályt vizsgáltak, annál nagyobb arányú növekedést mértek ezen betegségek esetében – írták a kutatók a The Lancet című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A vizsgált időszakban például a hasnyálmirigyrák előfordulása évente egy százalékkal nőtt a 45 és 49 évesek között és ennél több mint kétszeresével a 30-34 éves korosztály körében. A 25-29 évesek esetében a növekedés évi 4,4 százalék volt.
Az utóbbi korosztály esetében a 80 évesekhez képest nagyjából hasonló éves növekedési mértéket mutattak ki négy másik elhízással összefüggő daganatos betegségnél: az epehólyagráknál évi 3,71, a méhráknál 3,5, a veseráknál 6,23, a bélráknál 2,41 százalékos növekedést.
“Kimutatásunk feltárja a közelmúltbeli változásokat, amelyek figyelmeztető jelként szolgálhatnak az elhízással kapcsolatban álló rákbetegségek növekvő terhét illetően” – idézte Ahmedin Jemalt, a tanulmány társszerzőjét a medicalxpress.com orvostudományi hírportál.
Az elmúlt négy évtizedben az elhízottak aránya több mint kétszeresére nőtt az Egyesült Államokban. Hasonló tendencia ment végbe más fejlett országokban is, és a közelmúltban a fejlődő országokban. A világon ma mintegy kétmilliárd ember túlsúlyos vagy elhízott.
Egyre gyakoribb a zöld hályog
2019. április 01.

45-50 éves kor felett évente szükséges a szűrővizsgálat. Glaukóma esetén a szemnyomás megemelkedik, a szemgolyók keringése közötti egyensúly megbomlik. A betegség lassan alakul ki és legtöbbször nem okoz fájdalmat, így nagyjából tünetmentes. De ha a beteg látótérkiesést tapasztal, akkor visszafordíthatatlan állapotába fejlődött a kór – hangsúlyozta.
A zöld hályognak van egy ritkább változata is, a glaukómás roham, amely akkor alakul ki, ha a beteg szemnyomása az átlagosnak a háromszorosára emelkedik. Ez inkább az időseket érinti, nagy fájdalommal jár és helyrehozhatatlan károsodásokat okozhat a látóidegben – magyarázta Nagy Zoltán Zsolt.
A zöld hályog a vakság második leggyakoribb kialakulási oka.
Probléma lesz a nyaki gerinc megbetegedése
2019. március 31.

A szakorvos azt mondta, látni egy tendenciát: ahogy az emberek egyre kevesebbet mozognak, kevesebb fizikai aktivitást végeznek és kevesebb a fizikai munkájuk is, annál több lesz a mozgásszervi betegség, ezen belül pedig ugrásszerűen megnő a gerincpanaszok száma.
Tapasztalatai szerint a kopásos eredetű gerincproblémák, amelyek a felnőttkor derekára kellene, hogy datálódjanak, időnként megjelennek már tinédzserkorban, de 18 éves kor körül “bőven” találkoznak ilyen betegekkel.
A kopásos elváltozások gyakran visszafordíthatatlanok, de a panaszok, tünetek “az esetek döntő többségében” megszüntethetők, így a beteg életminősége javítható.
A fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők bizonyos esetekben fontos részei a kezelésnek, de az élethosszig tartó, rendszeres aktivitás rendkívül fontos ahhoz, hogy minél kevesebb gerinc- és mozgásszervi panasszal éljenek az emberek.
Hogyan csillapítsuk a hurutos köhögést?
2019. március 15.
Légúti betegségek gyakori kísérő tünete az elhúzódó hurutos köhögés. A szervezetünk számára ugyan előnyös, hiszen a kórokozók eltávolítását segíti, nekünk viszont kellemetlen a sokszor rohamokba torkolló, fullasztó köhögés. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa elmondta, hogyan enyhíthetjük a tüneteit, úgy, hogy közben a gyógyulásunkat sem hátráltatjuk.
A köhögésre szükségünk van
A köhögés egy természetes reflex, segítségével tudunk a légutakba kerülő, nem kívánt anyagoktól megszabadulni. Hurutos köhögés esetén ez az anyag a hörgők által termelt váladék, amelyben a gyulladást okozó baktériumok és vírusok, egyéb szennyeződések is megtalálhatóak. „Légúti betegség esetén azért is termelődik több váladék, hogy védelmet nyújtson a gyulladás miatt sérülékenyebb nyálkahártya számára. A hurutos köhögés tehát a gyógyulási folyamat része, ám érthető okoból szeretnénk, ha ez minél kevesebb kellemetlenséggel járna.”
Kutyaharapást szőrével, avagy mire jó a köptető?
A köptető szó hallatán jogosan merül fel bennünk, hogy miért is kellene szednünk, ha már így is a fokozott váladék felköhögése a problémánk. A válasz egyszerű: a köptető (másnéven hurutoldó) nem a köhögési ingert fokozza, vagyis nem gyakoribb köhögésre ingerel, hanem a letapadt, esetenként sűrű váladékot hígítja, így segíti, hogy minél előbb és minél könnyebben megszabaduljunk tőle.
Kell-e szedni köhögéscsillapítót?
Hurutoldót és köhögéscsillapítót soha nem szabad egy időn belül bevenni, hiszen a felhígított váladék távozását gátoljuk ezzel. Hurutos köhögés esetén is szükség lehet azonban a köhögés csillapítására, hiszen éjszaka például szeretnénk nyugodtan aludni. Ilyenkor délután vegyük be az utolsó adag hurutoldót, majd lefekvés előtt fél-egy órával a köhögéscsillapítót.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...101102103...261