Információk, érdekességek
Féloldali orrdugulás - Ezeket a betegségeket jelezheti
2018. január 19.
Gyakori náthás és allergiás tünet az orrdugulás, ám ilyenkor jellemzően mindkét orrnyílás eldugul, vagy felváltva egyik, majd a másik. Ha azonban csak az egyik oldalon jelentkezik orrdugulás, az akár súlyos betegségek tünete is lehet. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa öt lehetséges kiváltó okot sorolt fel a féloldali orrdugulás hátterében.
Orrpolip
Az orrpolip az orrnyálkahártya gyulladásos túlburjánzása az orrüregben vagy az orrmelléküregekben , ami ha elér egy bizonyos nagyságot, attól függően, hogy melyik oldalon helyezkedik el, féloldali tartós orrdugulás is jelentkezhet. Jelenléte orrhangú beszédet, szagláscsökkenést , orrváladékozást , ismételt heveny arcüreggyulladást , felső légúti hurutot és gyakori fejfájást is okozhat.
Orrsövényferdülés
Az orrüreget belül közel két egyenlő részre választó orrsövény rendellenességére utal az egyoldali, orrdugulás, de gyakran csak a szövődmények hívják fel a figyelmet az elváltozásra: gyakori fejfájás, fülészeti- és garatproblémák , idült, vagy visszatérő heveny arcüreggyulladás jelentkezhetnek. Orrsövényferdülés jele lehet az orrhangú beszéd is, az eltérés társulhat a külső orr deformitásaival is. Ilyenkor szabad szemmel is láthatóak az eltérése: lehet az egész orr tengelye ferde, vagy a sövény alsó éle valamelyik orrnyílásban aszimmetrikusan megjelenik.
Hogyan szabadulhatunk meg a menses okozta fájdalomtól?
2018. január 19.
Fájdalmas menstruáció tünetével fordult hozzám a héten egy édesanya. Gyakori jelenség ez, minden második-harmadik nő panaszkodik alhasi fájdalmai, görcsös menstruációja miatt. Vendégem deréktáji, kismedencei fájdalmakról számolt be. A fájdalomhoz enyhe hasmenés is társult. Gyakori kísérő jelenség a migrén, ez az ő esetében is megjelent.
Miután orvosi vizsgálattal kizártuk a szervi elváltozást, hormonális problémát, vagy az endometriózis lehetőségét, egy hat kezelésből álló shiatsu kúrát javasoltam neki. A kezelés során olyan meridiánokat érintettem, melyek szoros összeköttetésben állnak a méhvel, és a petefészkekkel. A kezelés során régi, elnyomott traumák is felszínre kerültek.
A fent említett hölgy esetében az előzetes állapotfelmérés során kiderült, hogy hétköznapjai során konfliktusba került a külső követelményekkel és saját, belső igényeivel. Az anyasággal járó feladatainak ellátása, a feleség, háziasszony szerep, mely a kisgyermekes lét része, s annak rutinszerű, gyakran örömtelen feladatai, szembefordultak szenvedélyes, kreatív női egyéniségével.
Vágyott arra az én-időre, melyet sok nő nem, vagy csak igen szűk keretek között ad meg önmagának. Érezte, hogy ezt az időt lelke megújítására, és a pihenésre kellene fordítania, ám ezt, hozott mintáihoz való öntudatlan ragaszkodása miatt nem engedte meg magának. Szinte tehetetlenül figyelte, amint egyre növekvő fáradtsága érdektelenné laposítja egykor tüzes egyéniségét.
Mióma – Mikor van szükség műtétre és mikor nincs?
2018. január 09.
A nők körben az egyik leggyakoribb daganat típus a mióma, mely a méhizomzat jóindulatú sejtburjánzása. Sokan úgy gondolják, hogy a daganat minden esetben műtéti beavatkozást kíván, pedig van, hogy gyógyszeres terápia is elég a gyógyuláshoz. A mióma kialakulásáról és kezelési módjairól dr. Hernádi Balázst, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati onkológusát kérdeztünk.
Ösztrogénfüggő daganat
A mióma egy hormonfüggő daganat típus, mely nagymértékben reagál a szervezet ösztrogén szintjére, hiszen megjelenéséhez és növekedéséhez ösztrogén-hatásra van szükség. Éppen ezért a fogamzókorú nők a veszélyeztetettek – főleg, ha ösztrogéndominanciával küzdenek-, így klimax után és a pubertáskor előtt általában nem fordul elő.
Érdemes tudni, hogy a mióma rendszerint nem válik rosszindulatúvá, ám érdemes odafigyelni rá, hiszen ahogy növekszik, egyre súlyosabb következményeket von maga után, ráadásul a gyermekáldás elmaradásának is gyakori oka!
Vannak, akik nem is tudnak róla
A miómák méretüket tekintve igen változatos képet mutatnak, hiszen vannak a pár milliméteresek, de akár emberfőnyi méretűre is megnőhetnek! Amennyiben apró elváltozásról van szó, úgy semmilyen tünetet okoz, és gyakran egy rutin nőgyógyászati vizsgálat során találkozunk vele. Ahogy a mióma nő, egyre figyelemfelkeltőbb panaszokat okoz: pl. vérzészavarok, fájdalmas menstruáció, gyakori húgyúti fertőzések, meddőség, vérszegénység, fájdalmas vizelési inger, alhasi fájdalom. Amennyiben a mióma méretéből és elhelyezkedéséből adódóan nyomja a környező szerveket, úgy erre típusos tünetek jelentkezhetnek. Sőt, ritkán akár egy vénát is nyomhat, ami következményes trombózishoz is vezethet, éppen ezért ilyen esetben érdemes mióma irányába is vizsgálatok végeztetni!
Még mindig másnapos? Lehet, hogy hisztamin-érzékenysége van!
2018. január 06.
Valahányszor megiszom, akár csak egy kis mennyiségű bort is, irracionálisan komoly másnapos tüneteim lesznek. Az ünnepi időszakomat is végig kísérte a hányinger, migrén, hasfájás és rosszullét.
Ha a fenti mondatok ismerősen csengenek, dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosának sorai magyarázatot adhatnak a zavaró tünetekre.
A hisztamin-érzékenység tünetei
Ha valakinél lecsökken a diamino-oxidáz ( DAO) nevű enzim termelése, akkor a szervezete nem tudja megfelelően lebontani a hisztamint, emiatt különböző tünetei jelentkeznek. Az említett fejfájás, migrén és hasi panaszok mellett légúti – orrfolyás, tüsszögés – és bőrtünetek – kiütés, ödéma, viszketés – is gyakran előfordulnak, de szívdobogás érzés, vérnyomás ingadozás is jelentkezhet.
Bor, dió, savanyú káposzta
Az ünnepi időszakban azért is nő a tünetek erőssége és gyakorisága, mert a hagyományos menüsor nagyon sok hisztaminban gazdag összetevőt tartalmaz. A bor és a pezsgő mellett a halkészítmények, a dió, a savanyú káposzta, a paradicsom, a csokoládé és az érlelt sajtok hisztamin tartalma is nagyon magas. Az elfogyasztott étel mennyisége jelentősen befolyásolja a tünetek súlyosságát.
Az irritábilis bélszindróma - Korgó-morgó has
2017. december 19.
Az irritábilis bélszindrómáról
A túlérzékeny, irritábilis bél szindróma (IBS) igen gyakori, bár sokszor nem felismert betegség. Tünetei nagy változatosságot mutatnak: lehet puffadás, teltségérzés, gázok, émelygés stb. Egyes statisztikák szerint a hasi panaszok miatt orvoshoz forduló betegek mintegy felének ez a baja!
A tünetek igen változatosak: teltségérzés, puffadás, gázos belek, korgó-morgó has, émelygés, fájdalom, amely lehet enyhe, egész hasat betöltő, de görcsös, vándorló, sőt éles, egy pontban megjelenő is. Jelentkezhet hasmenés, székrekedés vagy akár a kettő váltakozása.
Látható, hogy a tünetek mindenféle hasi betegség tüneteit utánozhatják és igen változatos formában jelenhetnek meg. Éppen ezért az orvost a panaszok nagy nehézségek elé állítják, hiszen a gyomor-bél rendszer mindenféle szervi betegségét ki kell zárnia.
Ha túlérzékeny a vastagbél
A túlérzékeny vastagbél ugyanis egyértelműen funkcionális eredetű betegség, azaz a hátterében semmiféle szervi eltérést nem lehet – a legfinomabb eszközökkel, akár szövettani vizsgálatokkal sem – kimutatni.
A betegség hátterében, mai tudásunk szerint, a gyomor-bél rendszer érzés- és mozgászavara áll. Az érzészavar azt jelenti, hogy a hasban, főként a vastagbelekben található nyomás- és fájdalomérző idegvégződések (úgynevezett receptorok) ingerküszöbe jelentős mértékben lecsökkent, amit számos tudományos kísérlet egyértelműen bebizonyított. Így a beteg olyan ingereket is megérez, sőt fájdalomként él meg, ami más –normális– ember számára nem érzékelhető vagy legalábbis amely nem tudatosul benne. Ilyen például a belekben képződő gázok feszítése, a jelentős mértékű – és sok kellemetlen panaszt okozó – haspuffadás.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...114115116...260