Információk, érdekességek
Inzulinrezisztens? Ezeket mindenképpen tudnia kell!
2017. június 09.
Statisztikák szerint egyre többen küzdenek manapság az inzulinrezisztenciával, amely nem csak kellemetlen tüneteket és meddőséget okozhat, de kezeletlenül akár 2-es típusú cukorbetegséghez is vezethet. Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont inzulinrezisztencia és PCOS specialistája a legfontosabb tudnivalókat ismerteti a betegségről és annak sikeres terápiájáról.
2-es típusú cukorbeteghez vezethet
Az inzulinrezisztenciát gyakran nevezik a cukorbetegség előszobájának, ugyanis az állapot megfelelő kezelés nélkül könnyen diabétes-be fordulhat át. Ennek oka, hogy IR esetén a hasnyálmirigy a kelleténél több inzulint termel, ám egy idő után a szerv kifárad, és akkor fellép a 2-es típusú cukorbetegség.
Gyakran ez áll a teherbe esési nehézségek és a menstruációs panaszok mögött
IR esetén a férfi nemi hormonok túlsúlyba kerülnek a nőiekkel szemben, valamint az LH/FSH arány is felborul, melynek következtében domináns tüsző hiányában nem történik meg normál peteérés és tüszőrepedés. Ezért kisebb-nagyobb folyadékkal teli ciszták keletkeznek a petefészekben és kialakul a PCOS. Mivel a hormonzavar miatt a ciklus során problémák adódnak, ezért a menstruációzavar és meddőség is jelezheti az inzulinrezisztencia fennállását.
Asztma: még mindig sok a nem diagnosztizált beteg
2017. június 06.
Az asztmás megbetegedés világszerte már 300 millió embert érint. A népbetegségnek számító asztma Magyarországon is meglehetősen gyakori, a diagnosztizált betegek száma megközelíti a 300 ezret, azonban az érintettek száma ennél minden bizonnyal nagyobb: az asztmában szenvedők jelentős része még csak nem is tud a betegségéről.
Magyarországon a 18 év alatti gyerekek 4-8%-a asztmás, az asztmás betegek 90%-ának gyermekkorban alakul ki a betegsége. Míg gyerekkorban azonban inkább allergiás eredetű a megbetegedés, addig felnőttkorra ez kevésbé jellemző, ráadásul a nem allergiás eredetű asztma kialakulásának okát nem ismerjük.
Mit tegyünk, ha asztmára jellemző tüneteket észlelünk?
Az asztmás beteg légútjai nagyon érzékenyek. Számos inger – virágpor, allergia, légúti fertőzés vagy akár fizikai terhelés – kiválthatja a légutak begyulladását, a nyálkahártya megduzzadását, aminek hatására a légutak beszűkülnek, s ez okozza a kellemetlen tüneteket. Az asztma jellegzetes tünetei a légszomj, gyakori köhögés, mellkasi szorítás, zihálás, sípoló légzés. Ha ezeket a tüneteket észleljük magunkon, feltétlenül forduljunk orvoshoz.
Bütykös ujj - Csúnya is és fáj is
2017. június 05.
Főként a középkorú és idősebb nőket érinti az a gyakran fájdalmas „bütykösödés” az ujjakon, amely nem csak esztétikailag zavaró, de a mozgás szabadságát is gátolja. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista szerint a fájdalmon hatékonyan lehet segíteni.
Könnyű felismerni, nehéz az okot beazonosítani
Az ujjakon, különösen a középperceken jelentkező kézízületi kopást előrehaladott állapotban meglehetősen könnyű felismerni. Ugyanis az érintettek ujjain feltűnő csomók, bütykök láthatók. Ezt a jelenséget Heberden-szindrómának nevezik, és az oka egyelőre nem ismert. Dr. Arnold Dénes Arnold szavaiból kiderül, hogy egy nagyon komplex kezelést igénylő betegségről van szó, amely egy bizonytalan eredetű osteoarthrosis / polyarthrosis tünetegyüttese. Annyi tudható róla biztosan, hogy elsősorban női ágon öröklődik, és az elképzelésekkel szemben nem a túlerőltetés okozza. Tény azonban, hogy előrehaladott állapotban megakadályozza bizonyos finommozgások elvégzését, így megnehezítheti többek közt a zenészek, a fodrászok, a cukrászok, titkárnők, kétkezi munkát és precíziós folyamatokat végzők életét.
A deformitások kifejezetten kemény tapintatúak, kezdetben azonban a röntgenfelvételen még nem láthatók, először ugyanis porcos felrakódások alakulnak ki az ízületeken, amelyek csak később csontosodnak el. Előrehaladott állapotban már a röntgen is kimutatja a torzulást, deformitást, a laborvizsgálatok azonban (például a süllyedés és a fehérvérsejtszám) általában ilyenkor is normálisak. Az értékeket természetesen a betegség súlyossága is befolyásolja.
Balszerencse vagy emberi létünk szükségszerű velejárója a rák?
2017. május 25.
Két magyar kutató elméleti modellt épített fel a megújuló szövetek belső dinamikájának leírására. A modell segít annak megértésében, hogyan védekezünk mi, soksejtű szervezetek a daganatok ellen.
Egyre több kutatási eredmény utal arra, hogy – bár számos környezeti tényező, például a dohányzás rákkeltő hatása megkérdőjelezhetetlen – a rák nem civilizációs átok, hanem hatszázmillió éves evolúciós örökség, amelyet egészen azóta hordozunk magunkkal, hogy egysejtű őseink a magányos lét feladása mellett döntöttek. Azt a társadalmi szerződést, amelyet egy soksejtű lény sejtjei a nagy egész boldogulása érdekében, önálló szaporodásukról lemondva megkötnek, önző renegátok felrúghatják, és feláldozhatják a szervezet jólétét a saját rövid távú terjeszkedésük érdekében.
Hogyan képes az emberi test fenntartani és megújítani magát?
Vajon milyen módszerekkel képes az emberi test hosszú évtizedeken át fenntartani és megújítani magát anélkül, hogy a naponta születő több tízmilliárd sejtje közül valamelyik elindulna a daganatkeletkezés útján, és rákos burjánzásával időnek előtte felemésztené a szervezetet?
Két fiatal magyar elméleti evolúciókutató, az MTA Lendület programjának jelenlegi és korábbi kedvezményezettjei szerint a titok – legalábbis részben – a szövetek hierarchikus szerveződésében, illetve a szöveti megújulást tápláló őssejtek lassú osztódási ütemében rejlik.
Népbetegségnek számít a fogágybetegség
2017. május 19.
Tízből nyolc felnőtt szenved valamilyen szintű fogágybetegségben Magyarországon. Ez az ínyt és a fogak körüli csontot pusztító baktérium okozta betegség áll a fogvesztések túlnyomó többsége mögött. Sokan nem tudják, de a fogágybetegségnek az ínyvérzésen kívül vannak általános, az egész szervezetre gyakorolt hatásai is, növelheti például a cukorbetegség vagy akár a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának esélyét, és összefüggésbe hozható a koraszüléssel is – hangzott el a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikáján.
A fogágybetegségek túlnyomó többsége krónikus lefolyású, vagyis hosszú évek alatt alakul ki az elváltozás, döntően a nem megfelelő szájhigiéniai szokások és a rendszeres fogászati kontroll elmulasztása miatt – mondta Dr. Windisch Péter, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának igazgatója, hangsúlyozva, hogy Magyarországon általánosnak mondható, hogy a páciensek többsége már csak akkor keresi fel a rendelőt, amikor elkerülhetetlen a fogvesztés, és többnyire már csak költséges fogpótlásokkal orvosolható a probléma.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...121122123...260