Információk, érdekességek

Csak akkor megyünk orvoshoz, ha nagyon fáj

2016. november 07.

Az ízületi betegségben szenvedők 70%-a csak súlyos stádiumban fordul orvoshoz, tízes skálán mérve csak 6-os erősségű ízületi fájdalom felett keresnek fel szakembert.

Kiemelten sok a kezeletlen, ízületi panaszokkal küzdő beteg az országban: mind a háziorvosok, mind a szakorvosok 30%-ra teszik arányukat. Abban, hogy a páciensek nagy része csak kései stádiumban fordul az egészségügyhöz jelentős szerepet játszik, hogy nehezen ismerik fel tüneteiket és félnek a kezelés hosszától is. Ennek következményeként az ízületi panaszokkal küzdő betegek több mint kétharmada már csak középsúlyos vagy súlyos stádiumban fordul orvoshoz, derült ki a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága (MGYFT) és az Ízületőr program friss, reprezentatív kutatásából*. A gyógytornászok az Ízületi Gyulladásos Betegségek Világnapja alkalmából idén is szeretnék felhívni mindenki figyelmét a helyes kezelési módok, köztük az időben megkezdett gyógytorna és fizikoterápia fontosságára.

Kiemelten sok az ízületi panasszal küzdő beteg Magyarországon, 2015-ös adatok szerint minden ötödik betegszabadságért valamilyen ízületi probléma a felelős. Mint a legtöbb betegség esetében, itt is jelentős szerepe lenne annak, hogy a páciensek időben felismerjék tüneteiket és orvoshoz forduljanak, hiszen például a porckopás vissza ugyan nem fordítható, de megfelelő terápia mellett jelentősen lassítható folyamat. Mikor jutnak el orvoshoz az érintettek? Mik a leggyakoribb panaszaik? Milyen fájdalmakkal küzdenek? Az MGYFT és az Ízületőr program házi- és szakorvosok körében végzett reprezentatív kutatása többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ.


A bőrön lévő sötét foltok Addison-kórra is utalhatnak

2016. november 05.

A mellékvese betegségei közül leginkább a Cushing-kór és a Conn-szindróma ismert szélesebb körben, ám sajnos kevesebb szó esik az Addison-kórról, mely általában alacsony testsúllyal, krónikus fáradtsággal, alacsony vércukorszinttel- és vérnyomással jár. Bár a tudomány jelen állása szerint gyógyíthatatlan betegségről van szó, ám dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint megfelelő kezeléssel remekül kordában tartható.

 

Mellékvese kimerülés autoimmun folyamatok miatt

Az Addison-kór a mellékvesekéreg betegsége, amikor a szerv nem képes elegendő hormont termelni.  A vesék csúcsán, sapkaszerűen elhelyezkedő mellékvesék háromféle hormont termelnek: olyanokat, melyek a só- és vízháztartásért felelősek (pl. aldoszteron), a cukoranyagcseréért, stresszreakciókért felelősöket (pl. kortizol), valamint a férfi és a női nemi hormonok is termelődnek itt. Amennyiben valamilyen ok miatt a mellékvese működése zavart szenved, úgy a fent említett hormonok mennyisége vészesen lecsökken, ami rossz esetben akár a teljes anyagcsere összeomlásához is vezethet.

Az Addison-kórnak lehet elsődleges és másodlagos formája is, attól függően, áll-e valamilyen más betegség a probléma hátterében. Az esetek többségében az ok autoimmun folyamat, de ezen kívül a hipofízis zavarai is előidézhetik a betegséget, fertőzések, daganatok is felfedezhetőek olykor mögötte.


Fogpótlás fiatalon - tragédia?

2016. november 01.

Fogazatunk hiánytalansága, fogaink épsége nem csupán esztétikai kérdés. Fogainknak számos funkciója van, melyek közül a legfontosabb a rágás, de fogazatunk részt vesz a hangképzésben is. A fogpótlás már egyetlen fog elvesztése esetén is kiemelt fontosságú, a fogvesztés okozta működési és esztétikai zavarokat mielőbb orvosolni kell. A fogvesztés beszédzavarok megjelenéséhez is vezethet, mely kihatással van mindennapi életünkre, megítélésünkre.

 

A fogazat hiányossága, mi több a teljes fogtalanság komoly önértékelési problémákhoz vezethet, pszichés gátlások alakulhatnak ki az érintettben. A foghiány a fogazat egységét is megbontja a fogsoron belül, pl. a szomszédos fogak elmozdulásához, vándorlásához is vezethet. 

A fogvesztés leggyakoribb oka a fogszuvasodás, valamint a fogágy gyulladása, mely következtében a fog fellazul, kieshet, vagy el kell távolítani. Fogvesztést okozhat trauma, baleset, de az állcsontok életkorral járó sorvadása is. 

Az elvesztett fogat, fogakat tehát mielőbb pótolni kell. A fogpótlásokat két nagy csoportra oszthatjuk: kivehető fogpótlások vagy fix, rögzített fogpótlások. A kivehető fogpótlás lehet részleges vagy teljes fogsorra kiterjedő. A fix fogpótlás típusai: korona, híd, implantáció.

Kivehető fogpótlásra akkor kerül sor, ha nincs elég pillér rögzített fogpótláshoz. Kivehető fogpótlás hétköznapi megfogalmazásban minden olyan fogpótlás, melyet a páciens önmaga el tud távolítani és be tud helyezni a szájhigiéniai eljárás során. 


Vigyázat: papagájkór!

2016. október 30.

A kórokozót kizárólag szárnyasok terjesztik, elsősorban papagájoktól kaphatjuk el, de kanárik, galambok, tyúkok, hattyúk, sirályok és pintyek közt is megtalálható a betegséget okozó baktérium. A papagájkór emberről emberre is terjed, a szervezetet jelentősen legyengíti.

A fertőzött állat gyakran tünetmentes

A papagájkór elsősorban foglalkozási betegség, mely főként a kisállat-kereskedések, baromfifarmok illetve baromfi-feldolgozók alkalmazottait betegíti meg, ám előfordulhat olyan családokban is, ahol galambot tenyésztenek, vagy házi kedvencként tartják az említett madárfajokat.

Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Budai Tüdőközpont orvosa elmondta, hogy a Chlamydia psittaci nevű kórokozó a szárnyas tollán és ürülékén telepszik meg, így többnyire az ellátásuk közben belélegzett pihe, por közvetíti a fertőzést. Mivel a fertőzött állatok többsége tünetmentes, ezért nem is gondolunk rá, hogy kapcsolat lehet közte és a panaszaink közt.

A papagájkór tünetei

A fertőzés után 5-15 napos lappangási időt követően a betegség enyhébb esetben influenzaszerű tüneteketprodukál, de rosszabb esetben a tüdőgyulladáshoz is sokban hasonló lehet: magas láz, fejfájás, hidegrázás, köhögés, kötőhártya-gyulladás és étvágytalanság alakul ki. A betegeknél kimerültség jelentkezik, elesettségre, végtagfájdalmakra panaszkodnak.


Gyermekkori ekcéma – Mit mond a gyógyszerész?

2016. október 26.

Az ekcéma, más néven dermatitis egyre gyakoribb bőrbetegség, mely már gyermekkorban megjelenhet, főleg olyan családoknál, ahol allergia vagy asztma fordult elő.

Az ekcéma súlyosságának megállapítása és kezelése orvosi feladat.

  • A gyulladásos szakaszban általában szteroidos krémeket javasolnak, vagy magukban, vagy alapkenőcsbe belekeverve. Ezeknek a készítményeknek az alkalmazása során az orvos utasításait pontosan kell követni. Általában vékonyan kell felkenni az érintett, gyulladt bőrfelületre, napi egy alkalommal.
  • A tisztálkodás során a zuhanyzás javasolt, a habfürdők, szappanok kerülendők, helyette ún. patikai mosakodókenőcs (Ung. hydrophyl. nonionicum.) vagy olajos tusfürdők ajánlottak.
  • A szteroidos kenőcsöket kiegészítve, illetve a tünetmentes időszakban hidratáló és zsírozó hatású krémek alkalmazása válik szükségessé. Elsődleges fontosságú a bőr kiszáradásának elkerülése. Erre a célra alkalmazható a legtöbb illatanyag- és tartósítószermentes hidratáló krém és testápoló, de a leghatékonyabbak az ureát és ómega zsírsavakat tartalmazó készítmények.
  • Az ekcáma tünetei

    vörös, hámló plakkok, hólyagok, amik viszketnek. A vakarás miatt hámhiányok alakulhatnak ki.

  • A tüneteket súlyosbíthatja:állatszőr, gyapjú, műszálas ruházat, tusfürdők, szappanok; a tünetek az ételallergiával is összefüggésben állhatnak.
  • Lelki tényezők is hatással lehetnek a gyulladás fellobanásában.

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...130131132...260