Információk, érdekességek
Limfóma - A rejtõzködõ betegség
2006. november 08.
Hazánkban évente mintegy 1000 új limfómás megbetegedést fedeznek fel. A betegség krónikus lefolyású, tünetei nem látványosak és más, kevésbé súlyos betegségekben is elõfordulnak.
A limfóma a nyirokrendszer sejtjeibõl kiinduló daganatos megbetegedés. A nyiroksejtek, más néven limfociták rosszindulatú átalakulásának következtében a nyirokcsomók, a lép, de más szervek megnagyobbodásához, megbetegedéséhez vezet. Eleinte semmilyen panaszt nem okoz, de kezdettõl láz, fogyás vagy egyéb tünetek kísérhetik.
A limfómák egyik fajtája a Hodgkin-kór, amely ritka betegség; minden életkorban elõfordul, fiatal felnõttek és idõsebbek közt gyakoribb, középkorúaknál ritkább. A többi, úgynevezett non-Hodgkin-limfómák több mint 30 típusát ismerjük.
Pneumococcus-fertõzés gyermekeknél
2006. november 08.
A pneumococcus-baktérium különösen az 5 évesnél fiatalabb gyermekeknek okozhat súlyos, életveszélyes betegséget, amely védõoltással megelõzhetõ.
A pneumococcus évente több mint 700 ezer öt év alatti gyermek halálát okozza a világban, Magyarországon pedig évente több ezer gyermeket betegít meg, akik közül ötvenen súlyos, életveszélyes pneumococcus-fertõzést kapnak.
Az egészséges emberek orrüregében és garatában természetes körülmények között kimutathatók különbözõ baktériumok anélkül, hogy bármifajta betegséget okoznának. Közülük a pneumococcus az egyik leggyakrabban elõforduló mikroorganizmus. Különösen a 2 évesnél fiatalabb csecsemõk hordozzák nagy arányban az orrgaratukban a pneumococcus kórokozót.
Itt a nátha...
2006. november 02.
A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.
A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.
Pikkelysömör
2006. november 01.
A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.
Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.
Eséllyel a rák ellen
2006. október 21.
A daganatos megbetegedések közül a nõk közel felét érinti az emlõrák és a méhnyak rák. Ha az elváltozást idõben diagnosztizálják, a kezelések segítségével legyõzhetõ napjaink népbetegsége: a rák.
Méhnyak ráknak nevezzük a méhnyak hámeredetû rosszindulatú daganatát. A kockázati tényezõk közül a legjelentõsebb a humán (emberi) papilloma vírussal (HPV) való fertõzöttség. A betegség gyakoriságára jellemzõ, hogy 100 000 nõbõl évente 30-40 betegszik meg, az esetek többsége 30-40 éves korban jelentkezik. A méhnyak rák az összes daganatos halálozás egytizedét teszi ki (az újszülött leánygyermekek 2,3%-a számíthat arra, hogy élete folyamán méhnyak rákos lesz). A tünetek leginkább akkor jelennek meg, ha a rák beszûri a méhnyak izomállományát, illetve ráterjed a környezõ szövetekre. Ilyenkor gyakori a szemölcsök megjelenése, az abnormális vérzés a menstruációs idõszakok között vagy közösülés után, valamint a szokatlan hüvelyfolyás.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...232233234...246