Információk, érdekességek
Kötőhártya-gyulladás: fertőzés vagy allergia okozza?
2023. július 26.
Kötőhártya-gyulladás több okból is jelentkezhet. Allergiaszezonban gyakori, hogy az allergén pollenek okozzák. Tüneteiről és kezeléséről dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológust, a Budai Allergiaközpont orvosát érdeztük.
Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás
A kötőhártya a szemgolyót és a szemhéj belső oldalát borító vékony hártya. Ez az, ami elsőként érintkezik a külvilággal és a szembe jutó apró szennyeződéseket, kórokozókat és polleneket is felfogja. A kötőhártya könnyen begyulladhat, elég hozzá, ha piszkos kézzel megdörzsöljük a szemünket, de allergiásoknál a levegőben terjedő virágpor is kiválthatja a jellegzetes tüneteket.
„Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás esetében megfigyelhető a szezonális ismétlődés: az adott allergén növény pollenszórásának idején jelentkeznek a tünetek. A szemek viszketnek, vörösek, könnyeznek, jellemző a nem gennyes váladékozás és szemhéj duzzanat is kialakulhat. A kellemetlen tünetek akár egész évben is jelentkeznek, kiváltó okként ilyenkor felmerül a lakáson belüli allergének – például háziállatok szőre – szerepe.”
A tüneteket a szénanáthához hasonlóan, ez esetben is az allergén hatására a szervezetben gyulladást keltő anyagok – például hisztamin – felszabadulása okozza. Az értágító hatás az orrnyálkahártyán orrdugulást, orrfolyást idéz elő, a szemben pedig az allergiás kötőhártya-gyulladás tüneteinek megjelenéséhez vezet.
Baktérium vagy vírus eredetű kötőhártya-gyulladás
A kiváltó ok ez esetben valamilyen, a szembe került kórokozó. Ilyen esetben nagyon fontos a mielőbbi kezelés, mivel a kötőhártya-gyulladás ezen típusa nem pusztán kellemetlen, de nagyon fertőző is, közösségben gyorsan terjed.
„Ha azt látjuk, hogy a szemből gennyes váladék ürül, akkor nagy valószínűséggel nem allergiás eredetű a szemgyulladás. Jellegzetes különbség még, hogy az allergia mindkét szemnél egyaránt tüneteket okoz, míg a fertőzés első tünetei rendszerint csak az egyik szemen jelentkeznek.”
Így is vizsgálható a pajzsmirigy alul-, vagy túlműködés
2023. július 25.
A pajzsmirigybetegség főként nők körében gyakori. Bármilyen életkorban előfordulhat, de szülés után és a klimax idején hormonális hatásokra sokan tapasztalják kellemetlen tüneteit. A diagnózisban nyújthat segítséget az a lehetőség, melyről prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa nyilatkozott.
Innen lehet sejteni, hogy a pajzsmiriggyel van gond
Alulműködés esetén jellegzetes az anyagcsere lelassulása. Emiatt hízás, székrekedés, álmosság, depresszió és fázékonyság jelentkezhet. A túlműködő pajzsmirigy a beteg szervezetét is „túlpörgeti”, a fokozott anyagcsere miatt fogyás, szapora szívverés, idegesség, remegés, hasmenés, izzadékonyság, álmatlanság jellemző. Menstruációs zavarok mindkét esetben kialakulhatnak.
A pajzsmirigybetegség kivizsgálása
A diagnózishoz szükség van fizikális- és vérvizsgálatra, a nyaki terület tapintásos vizsgáltára és a pajzsmirigyre vonatkozó paraméterek ellenőrzésére. Készülhet ultrahang is, melynek segítségével a még nem tapintható, kisebb pajzsmirigy göböket is ki lehet mutatni. Annak meghatározásában, hogy a göb jó-, vagy rosszindulatú-e, egy új vizsgálati lehetőség is rendelkezésre áll, a termográfia. A hőkamerás vizsgálattal készült felvétel azt is megmutatja, hogy pajzsmirigy alul-, vagy túlműködés okozza-e a panaszokat.
Ezt mutatja a termográfia
A hőkamerás vizsgálat során egy képet rögzít az orvos a nyak területéről. A felvételen eltérő szín jelzi a hidegebb és melegebb részeket. Prof. Balázs Csaba elmondta, hogy túlműködés esetén a kontroll csoporthoz képest magasabb, 37,1-37.5 ° C, míg alulműködés esetén alacsonyabb, 34,6-34,9 °C körüli átlagos hőmérséklet mérhető. A termográfia a pajzsmirigy göbök diagnózisában is hasznos segítség, mivel a felvételen megállapítható, hogy a jóindulatú göb területén mérhető hőmérséklet nem tér el a többi területtől. A rosszindulatú göbök azonban magasabb hőmérsékletet mutatnak.
Prof. Balázs Csaba azonban hangsúlyozza, hogy a termográfia értékes információkat nyújt, de csak az egyéb vizsgálatok eredményével és a beteg tüneteivel összevetve alkalmazható, önmagában semmiképp sem elegendő a pajzsmirigybetegség diagnózisához.
Van a családjában olyan, aki zöldhályoggal küzd?
2023. július 24.
A glaukóma a látásvesztés egyik vezető oka, így fontos, hogy tisztában legyünk a hajlamosító tényezőkkel. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája a családi halmozódásra hívja fel a figyelmet.
A zöldhályog (latin néven glaukóma) az egyik leggyakoribb súlyos szembetegség a fejlett közegészségügyű országokban, és világszerte a vakság egyik vezető oka. Zöldhályog esetén valójában semmiféle hályog nincsen a szemen, hanem a látási információt az agy felé továbbító idegsejtek és a hozzájuk tartozó idegrostok pusztulnak el. Ez a látótér és a látás egésze tekintetében jelent a beteg számára romlást, ami kezeletlen esetben akár a teljes vakságig fokozódik.
Az idegsejt- és rostvesztés folyamatos- azaz, ami már elhalt, az vissza nem állítható. Éppen ezért fontos, hogy a zöldhályogot korai állapotban fedezzük fel, amikor a még meglévő és a beteg mindennapi élete szempontjából még kielégítő látás megfelelő kezeléssel megmenthető.
Zöldhályog néven számos glaukóma formát foglalunk össze. Ezek nagy részének ismertek a kockázati tényezői (rizikófaktorai). Az egyik fő rizikófaktor az, ha a vérrokonok valamelyikén, vagy akár több közeli vérrokonon előfordult már a zöldhályog.
Ha valamelyik szülőjénél vagy testvérénél diagnosztizáltak glaukómát, akkor Önnek is fokozott a kockázata erre a betegségre. Éppen ezért rendszeres, célzott szemészeti vizsgálatra (szűrésre) van ilyenkor szükség, hiszen reális az esély arra, hogy a betegség és az azzal járó látáskárosodás előbb-utóbb Önnél is kialakul.
Az örökletes tényezőkön kívül a zöldhályognak más ismert kockázati tényezői is vannak, például a 40 év feletti életkor, a magasvérnyomás, a cukorbetegség, a rövidlátás, a túllátás (hipermetrópia). Ezek szintén indokolttá teszik az glaukóma irányú célzott szemészeti vizsgálatot. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája most a családi kockázattal kapcsolatos orvosi ellenőrzés fontosságára hívja fel a figyelmet.
A zöldhályog erős családi halmozódást mutat
A zöldhályog családi halmozódása vagy genetikai jellemzők miatt alakul ki (ilyenkor a glaukómát eredményező genetikai variánsok öröklődnek), vagy a szem olyan jellegzetességei öröklődnek, melyek másodlagosan okozhatnak zöldhályogot (pl. túllátóság, azaz hipermetrópia, rövidlátás). Fokozott veszélyben vannak azok, akiknek elsőfokú rokonaiknál (szülő, testvér, gyermek) már kialakult zöldhályog. Ilyenkor akár 9-szer nagyobb az esély arra, hogy glaukóma fellépjen. Természetesen, akinek nincsen a vérrokonai között zöldhályogos, az is lehet glaukómás, ezért az időszakos szemészeti vizsgálat minden felnőttnek ajánlott- figyelmeztet a professzor.
A Parkinson-kór legkorábbi jelei az agyban
2023. július 23.
Brit kutatók azonosították a Parkinson-kór legkorábbi jeleit az agyban, a betegség megjelenése előtt 15-20 évvel – írja az MTI.
A Parkinson-kór első jelei a páciens szerotonin-rendszerében észlelhetők, amely a hangulatot, az alvást és a mozgást irányítja – állapították meg a londoni King’s College kutatói a Lancet Neurology szaklapban megjelent tanulmányukban. A felfedezés elvezethet új diagnosztikai eljárásokhoz és újfajta kezelésekhez.
Még mindig rengeteg kérdés megválaszolatlan a gyógyíthatatlan betegséggel kapcsolatban, amelyben világszerte tízmillióan szenvednek. Ez egy degeneratív idegrendszeri betegség, amely az érintetteknél többek között kontrollálhatatlan remegést és kognitív problémákat okoz. Diagnosztizálása az agyban lévő egyik fehérje, az alfa-szinuklein felhalmozódásának kimutatásával lehetséges.
Az agyban lejátszódó káros folyamat oka egyelőre ismeretlen. Egyesek olyan génhibával születnek, amely szinte minden esetben Parkinson-kórt idéz elő. A londoni tudósok megvizsgáltak 14 génmutációval bíró pácienst és összehasonlították az eredményeket 65 génhiba nélkül élő Parkinson-kóros beteg, valamint 25 egészséges önkéntes adataival. Megállapították, hogy a parkinsonos pácienseknél jóval a jellegzetes tünetek jelentkezése előtt változások következtek be a szerotoninrendszerben.
A szerotoninfunkció „kiváló jelzése annak, hogy mennyire előrehaladott a Parkinson-kór”, a szerotoninrendszerről alkotott kép, ezért „értékes eszköz arra, hogy felismerjék a magas kockázatú egyéneket” és végigkövessék betegségük előrehaladását – mondta Heather Wilson, a King’s College Pszichiátriai, Pszichológiai és Idegtudományi Intézetének munkatársa.
Ezek a hólyaghurut legfőbb rizikófaktorai
2023. július 12.
Sokan felfázásról panaszkodnak, holott valójában hólyaghurut okozza a kínzó fájdalmat. Dr. Kállai László, az Urológiai Központ urológusa, sebésze a főbb rizikófaktorokra és a kezelés alapjaira hívta fel a figyelmet.
Mi okozza tulajdonképpen a hólyaghurutot?
A tévesen gyakran felfázásnak nevezett cisztitiszt általában olyan baktériumok okozzák, amelyek normálisan is jelen vannak és szükségesek az ember vastagbelében, de a húgyutakba kerülve és elszaporodva már kórokozókká válhatnak. Leggyakoribb és legismertebb képviselőjük az Echerichia coli vagy röviden E. coli. Számos tényező befolyásolhatja az általában saját bélbaktériumok húgyutakba való bekerülését, elszaporodását és a betegség kialakulását – hangsúlyozza dr. Kállai László, az Urológiai Központ urológusa, sebésze.
– A nőkre jellemző rövid húgycső egy erős hajlamosító tényező, ugyanis a nemi élettel járó mechanikai behatás „felpumpálhatja” a kórokozókat a hólyagba a rövid húgycsövön keresztül. Ilyenkor tehát nem beszélhetünk nemi betegségről, mert az esetek nagy részében a kórokozót feltehetően nem a partner „adja át” és nem is olyan kórokozóról beszélhetünk, amelyek a nemi betegségeket (szifilisz, tripper, Trichomonas-fertőzés, Chlamydia-fertőzés) okozzák. Ennek megfelelően, az intenzív szexuális élet és gyakori partnerváltás hajlamosíthat a húgyúti fertőzésekre.
Íme, a további rizikófaktorok
- A nem rendszeres vizeletürítés, hideghatás (innen származik a felfázás kifejezés), meleghatás (többnyire nyilvános fürdők meleg vize), nyilvános WC, a személyes higiéné hiányosságai a húgyutak immunvédekezésének rontásával, a kórokozók elszaporodásának elősegítésével és esetleg a szervezet számára addig ismeretlen kórokozók bevitelével szintén hajlamosító tényező lehet.
- Hüvelyi és egyéb nőgyógyászati gyulladások, valamint hasmenés szövődményeként is kialakulhat hólyaghurut.
- A menopauza hüvelyi szárazságot és ennek következményeként hüvelyi és húgyúti fertőzést okozhat.
- Minden, az immunrendszer működését gátló betegség, pszichés stressz, gyógyszer hajlamosíthat húgyúti fertőzésre.
- A húgyutakat és főleg a hólyagot érintő fejlődési rendellenességek, sérülések, kövek, daganatok, sipolyok, vizelet-visszamaradás szintén kóroki tényezők lehetnek a hólyaghurutban.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...404142...262