Információk, érdekességek
Cukorbetegség: Könnyen kialakul, de utána nehéz kezelni
2022. december 09.
Egy 2018-as kutatás szerint a magyarok naponta átlagosan 284 percet ülnek a tv előtt, ez 16 perc híján 5 óra3, ami a sporttól és más aktív kikapcsolódási formáktól veszi el az időt.4 Szervezetünk egyik csodája az alkalmazkodóképesség, de ez egyben a legnagyobb csapda is, hiszen ha hozzászokunk ehhez az életmódhoz, egyre kevésbé hiányzik majd a rendszeres testmozgás. Ennek eredményeként két dolgot veszítünk egyszerre: a testsúlyunk feletti kontrollt és a stressz levezetésének egyik legjobb formáját – előbbi legtöbb esetben túlsúlyhoz, míg a kezeletlen stressz előbb-utóbb magas vérnyomáshoz vezethet. Mindkettő egyaránt növeli a cukorbetegség kialakulásának esélyét.
De ez nem az egyetlen veszélyforrás, hiszen a szénhidrátdús étkezés és az egészségtelen ételek hatására nem csak a testsúlyunk gyarapodik, hanem a vércukorszintünk is szélsőséges igazodásba kezd, majd hosszú távon az inzulin-háztartásunk is felborul. Ha nem figyelünk oda, ezt később könnyen inzulinrezisztencia, majd cukorbetegség követheti. Kezdetben még elegendő lehet, ha egészségesebb életmódra váltunk, de van egy pont, ahonnan már visszafordíthatatlanok a következmények.
Érdemes odafigyelni, mert az olyan ártatlannak tűnő tünetek, mint a fokozott szomjúság, a gyakori éhségérzet, a szokatlan fáradtság, a homályos látás, az éjszakai alvást is gyakran megszakító vizelési inger mind utalhatnak kezdődő vagy akár már előrehaladott diabéteszre. A betegség további jelei lehetnek az ingerlékenység és hangulatváltozások, a váratlan fogyás illetve a lassan gyógyuló vágások, sebek és zúzódások is.
Amennyiben már diagnosztizált cukorbetegek vagyunk, nagyon fontos, hogy ismerjük annak következményeit, veszélyeit. Ha nem figyelünk oda, olyan súlyos szövődmények alakulhatnak ki, melyek akár végzetesek is lehetnek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy világszerte évente 1,5 millió halálesetet tulajdonítanak ennek a betegségnek5. De rendszeres kontrollal, bizonyos esetekben önvizsgálattal időben felismerhetjük a szövődményeket – orvosunknak is segíthetünk, ha megosztjuk vele új, szokatlan tüneteinket.
A leggyakoribb szövődményeket talán többen ismerik:
- látásromlás, vakság;
- idegi fájdalmak, zsibbadások;
- veseműködési zavar, fehérje ürítés;
- érszűkület (koszorúerek, agyi, erek, végtagok);
- diabéteszes láb (lábszárfekély),
- szívinfarktus, agyembólia, bénulások.
Imposztor szindróma: hogyan győzzük le? 2. rész
2022. december 04.
Az a benyomásunk, hogy sikereink a véletlennek vagy a kedvező körülményeknek köszönhetők, és nem tettük értük semmit? Akkor bizonyára ennek a tünetegyüttesnek az áldozatai vagyunk, és nincs kellő önbizalmunk. A kilábaláskor alapszabály, hogy helyezzünk hangsúlyt erősségeinkre, mert azok tudatosítása javítja az önértékelést.
Gyakorlat: Nyugodt estéken vagy hétvégeken szakítsunk időt az alábbi 3 kérdés megválaszolására, hogy ismerjük fel valós értékeinket.
– Miben vagyok főként tehetséges; ezt mostanában mikor bizonyítottam?
– Ilyen esetekben, mi tesz engem egyedivé?
– Melyek voltak a legutóbbi, kiemelkedő sikereim? Hozzuk kapcsolatba őket specifikus képességeinkkel.
Ebben segíthet, ha pl. telefonálunk néhány jó barátunknak, ismerősünknek akiknek adunk a véleményére, hogy mondják el 3 kvalitásunkat, melyről elismeréssel szólnak. Ezután értékeljük a visszajelzéseket, hogy érezzük, milyen hatást gyakorol ránk az elismerés. Emellett vizsgáljuk meg, hogy a hozzánk közel állók véleménye egyezik-e a sajátmagunkról alkotott képpel, és vonjuk le a tanulságokat.
Ne utasítsuk el a dicséretet, a hamis szerénység a büszkeség egy formája lehet. Fogadjuk el jó szívvel, amit hallottunk barátainktól, és ne felejtsük el megköszönni…
Merjünk szabadon beszélni tüneteinkről ezekkel a megbízható emberekkel. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy könnyítsünk a betegség okozta terhen, és hiedelmeinktől is segít megszabadulni.
Imposztor szindrómás vagyok? 1. rész
2022. december 04.
Az a benyomása, hogy megcsalja a világot, nem a megfelelő helyen van, nem érdemli meg a pozícióját, a családját, a barátait, az elismerést… Az ún. imposztor szindrómában szenvedő ember jellemzői ezek, aki attól is tart, hogy hamarosan „lelepleződik”, minden össze fog omlani körülötte. Hiszen rájönnek, hogy „csalt”, csak a szerencsének köszönhető, amit elért. Ha netán mi is magunkra ismerünk, vagy ilyen személy van a környezetünkben, érdemes különösen odafigyelnünk erre a betegségre. Valószínű okairól és gyógyítási lehetőségeiről is tanácsos tájékozódnunk.
„Nagy szerencsém volt, hogy megszereztem ezt az előnyt/eredményt értem el.” Az imposztor szindrómában szenvedő ember, ha bármiben sikeres, azt a „mázlijának” vagy elvégzett munkája mennyiségének illetve a véletlennek tudja be,”történetesen jó időben voltam jó helyen.” Minden esetben a siker kívülről jön az ő számára, valamilyen külső tényezőknek köszönhető, soha nem a személyes képességeknek.
Az imposztor szó többek közt csalót, szélhámost, gazembert jelent. Az imposztor szindrómás beteg valójában nem az, de rendkívül nagy önbizalomhiánya/alacsony önértékelése miatt annak hiszi magát. Ha bármilyen pozitív dolog éri/pl. pozitívan értékelik, szerinte ő „nem érdemli meg”, az tulajdonképpen a külvilág megtévesztése, önmagát a sikerre minden esetben érdemtelennek tartja.
Mindennapi életünkben gyakran szembesülhetünk olyan személlyel, aki talán anélkül, hogy tudná, ebben a szindrómában szenved. Sokszor zseniális, de szerény, és úgy érzi, hogy még a munkában betöltött pozícióját, vagy az életben elért helyét sem érdemli meg. Nagy félelme, hogy felfedezik ezt a „csalást”, és mindent elveszít, ami fontos számára az életben. Ezért még többet dolgozik, túlvállalja magát a munkahelyén, az érintett területeken, és otthon is, így létrejön egy ördögi kör.
Ha mindez sikert eredményez, az imposztor szindrómában szenvedő „megmagyarázza” magának, hogy az biztosan nem az ő rátermettségének vagy kvalitásainak köszönhető. Ezek a betegek azonban nem tévesztendők össze az igazi csalókkal, pl. álorvosokkal, áltudományt művelőkkel, jósokkal stb, akik valóban nincsenek birtokában az általuk hirdetett képességeknek.
Amikor ez a tünetegyüttes a gyermekkorra vezethető vissza
Túl igényes szülők, magas családi elvárások, a gyermek soha nem felel meg szerintük a rárótt feladatnak,.. Mindez ideális talaj az imposztor szindróma számára. A helyes az lenne, ha a szülők végigkísérnék gyermekük pályáját anélkül, hogy túl sokat kívánnának meg tőle. Amellett csak a fejlődését elősegítő, illetve a szintjének megfelelő feladatokkal bíznák meg, a jó teljesítményért pedig dicsérnék, de csak indokolt esetben. Hiszen ha minden jelentéktelen „sikeréért” dicsérik a gyereket, eljön a nap, amikor szembekerül más gyerekekkel, pl. iskolás korában, rájön, hogy ő nem is olyan „rendkívüli”… És a homokvár összedől.
A fogágybetegség okozói
2022. november 25.
A fogágybetegséget elsősorban a rossz szájhigiéné okozza, de a dohányzás, a stressz, az elhízás, sőt a cukorbetegség is jelentősen befolyásolja kialakulását.
A szájban folyamatosan baktériumok milliói képzik a foglepedéket, amelyek mérgező anyagokat, ún. toxinokat termelnek: ezek okozzák az íny megbetegedését. Kellő odafigyelés hiányában gyakori ínyvérzés, íny- és fogágybetegség alakul ki, valamint az íny- és a csontszövet is elpusztulhat. Mindezek végsősoron a fogak elvesztéséhez vezetnek.
Cukorbetegség esetén a fogágybetegség kialakulásának valószínűsége három-négyszerese, mint egyébként. A cukorbetegeknél gátolt a sebgyógyulás, ezért nagyobb a fogakat körülvevő szövetek vesztesége. A fogágybetegség kialakulása nemcsak a cukorbetegség következménye, hanem befolyásolja annak lefolyását is.
Ennek az az oka, hogy a baktériumok bekerülve a véráramba olyan sejteket aktiválnak, amelyek testszerte szövetek pusztulását okozzák, például a hasnyálmirigy esetében az inzulin – a vér cukortartalmáért felelős hormon – termeléséért felelős sejtek esnek áldozatául.
Amennyiben ez bekövetkezik, az ún. 2-es típusú cukorbetegség alakul ki, annak ellenére, hogy a páciens korábban egészséges volt, és nem mutatta cukorbetegség jeleit. Az íny betegsége emelheti a vér cukortartalmát és elfedi a cukorbetegséget, még a vér cukorszintjének kontrollja esetén is.
Mindezek ellenére a diabetológusok ritkán figyelnek betegeik szájhigénés szokásaira, és nem tájékoztatják őket a fogágybetegség megelőzésének és kezelésének lehetséges módszereiről. Ugyanakkor a diabéteszes páciensek sem osztják meg fogorvosaikkal általános egészségi állapotuk részleteit, sem a szedett gyógyszereikről nem adnak információt.
A cukorbeteg és nem cukorbeteg páciensek esetén a megoldás egyaránt a háziorvossal való folyamatos konzultáció, valamint a megfelelő és speciális szájhigiéné. A foglepedék naponta történő alapos eltávolítása a leghatékonyabb módja az ínygyulladás megelőzésének. Különösen fontos, hogy a szájhigiénés termékek speciálisak, egymást kiegészítők és egymás hatásait fokozók legyenek: teljes körű védelmet nyújthat a fogkrém, szájvíz valamint az ezekhez kifejlesztett fogkefe együttes használata.
Az ínygyulladás megelőzése és kezelése
Az ínygyulladás kialakulásának sok oka lehet: foglepedék, vírusok, vagy akár hormonális tényezők. Leggyakrabban a foglepedék baktériumai okozzák az ínygyulladást.
Az ínygyulladás megelőzésének leghatékonyabb módja a naponta történő rendszeres fogmosás és a foglepedék eltávolítása. Az ínygyulladás visszafordítható, nemcsak a korai szakaszában, hanem a későbbi, az ún. krónikus fázisában is. Elsődleges feladat a foglepedék megszüntetése, amely szakszerű fogorvosi kezeléssel vagy rendszeres precíz otthoni fogápolással eltávolítható (fogmosás naponta többször, megfelelő technikával, fogselyem és/vagy olyan fogkefe használata, amelyet kimondottan a fogközök tisztítására fejlesztettek ki).
Itt az ősz, és máris lebetegedett?
2022. november 18.
Sokan érzik úgy, hogy a hűvösebb napokkal együtt megérkezett a náthaszezon is az életükbe. Ősztől nyárig szinte egyik betegség követi a másikat, ha van valamilyen fertőzés a közelükben, ők azt biztosan elkapják. Dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát arról kérdeztük, hogy mit tehetünk ilyen esetben?
Fertőzésre való hajlam
Ha valaki a környezetében élőknél jelentősen gyakrabban kap el – sok esetben akár súlyosabb és nehezebben is kezelhető – fertőzést, arra rendszerint azt mondjuk, hogy gyenge az immunrendszere. Ilyen esetben a gyakori fertőzések mellett rendszerint az általános közérzete, egészségi állapota sem megfelelő, egyéb tünet, betegség is fennállhat az érintetteknél: például autoimmun rendellenességek, a szervezetben jelen lévő gyulladásra utaló magas CRP szint, vagy egyéb vérkép eltérések – például vérszegénység -, gyakori emésztési problémák – étvágytalanság, hasmenés, hasfájás, puffadás – csecsemők és gyermekek esetében a fejlődés elmaradása. A fertőzésre való fokozott hajlam hátterében tehát rendszerint megtalálható valamilyen egyéb ok is.
Mit tegyen, ha gyakori betegségektől szenved?
Mindenképp érdemes orvoshoz fordulni, sok esetben már egy gyors vérvizsgálat is sokat elárulhat a kiváltó okokról. A tünetek függvényében egyéb vizsgálatokra is szükség lehet, ezek eredményét a kezelőorvos mindig a panaszainkkal összefüggésben értékeli.
„Az esetek kisebb részében áll immunbetegség a háttérben, ilyen irányban azonban érdemes szűrővizsgálatokat végeztetni. Ezeknek a betegségeknek némelyike olyan enyhe tüneteket okoz, hogy az érintettek évekig nem is ismerik fel, vagy épp a gyakori fertőzések irányítják csak rá a figyelmet.
Emellett fül-orr-gégész véleményének megkérése, olykor az orrmelléküregek megítélésére készült képalkotó vizsgálat (pl. CT vizsgálat) is segíthet egy esetleges hajlamosító anatómiai ok felismerésében.”
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...505152...262