Információk, érdekességek
Van a családjában olyan, aki zöldhályoggal küzd?
2021. július 29.
A glaukóma a látásvesztés egyik vezető oka, így fontos, hogy tisztában legyünk a hajlamosító tényezőkkel. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája a családi halmozódásra hívja fel a figyelmet.
A zöldhályog (latin néven glaukóma) az egyik leggyakoribb súlyos szembetegség a fejlett közegészségügyű országokban, és világszerte a vakság egyik vezető oka. Zöldhályog esetén valójában semmiféle hályog nincsen a szemen, hanem a látási információt az agy felé továbbító idegsejtek és a hozzájuk tartozó idegrostok pusztulnak el. Ez a látótér és a látás egésze tekintetében jelent a beteg számára romlást, ami kezeletlen esetben akár a teljes vakságig fokozódik.
Az idegsejt- és rostvesztés folyamatos- azaz, ami már elhalt, az vissza nem állítható. Éppen ezért fontos, hogy a zöldhályogot korai állapotban fedezzük fel, amikor a még meglévő és a beteg mindennapi élete szempontjából még kielégítő látás megfelelő kezeléssel megmenthető.
Zöldhályog néven számos glaukóma formát foglalunk össze. Ezek nagy részének ismertek a kockázati tényezői (rizikófaktorai). Az egyik fő rizikófaktor az, ha a vérrokonok valamelyikén, vagy akár több közeli vérrokonon előfordult már a zöldhályog.
Ha valamelyik szülőjénél vagy testvérénél diagnosztizáltak glaukómát, akkor Önnek is fokozott a kockázata erre a betegségre. Éppen ezért rendszeres, célzott szemészeti vizsgálatra (szűrésre) van ilyenkor szükség, hiszen reális az esély arra, hogy a betegség és az azzal járó látáskárosodás előbb-utóbb Önnél is kialakul.
Az örökletes tényezőkön kívül a zöldhályognak más ismert kockázati tényezői is vannak, például a 40 év feletti életkor, a magasvérnyomás, a cukorbetegség, a rövidlátás, a túllátás (hipermetrópia). Ezek szintén indokolttá teszik az glaukóma irányú célzott szemészeti vizsgálatot. Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája most a családi kockázattal kapcsolatos orvosi ellenőrzés fontosságára hívja fel a figyelmet.
A zöldhályog erős családi halmozódást mutat
A zöldhályog családi halmozódása vagy genetikai jellemzők miatt alakul ki (ilyenkor a glaukómát eredményező genetikai variánsok öröklődnek), vagy a szem olyan jellegzetességei öröklődnek, melyek másodlagosan okozhatnak zöldhályogot (pl. túllátóság, azaz hipermetrópia, rövidlátás). Fokozott veszélyben vannak azok, akiknek elsőfokú rokonaiknál (szülő, testvér, gyermek) már kialakult zöldhályog. Ilyenkor akár 9-szer nagyobb az esély arra, hogy glaukóma fellépjen. Természetesen, akinek nincsen a vérrokonai között zöldhályogos, az is lehet glaukómás, ezért az időszakos szemészeti vizsgálat minden felnőttnek ajánlott- figyelmeztet a professzor.
Ne várja meg, amíg tüneteket okoz!
A glaukóma kezdeti állapotban nem okoz tüneteket, ám a romlás ilyenkor már megkezdődött. Sajnos gyakran előfordul, hogy a beteg csak akkor keres fel szakembert, amikor a látótér és a látás romlása már olyan mértékű, hogy az zavarja a mindennapi életben. Fontos megérteni, hogy ez nem a kívánatos eljárás, hiszen a már kialakult látásromlás vissza nem fordítható. A kezelés a további romlás ellen irányul. Így a beteg a legjobb esetben is olyan látással kell, hogy leélje az életét, amilyennel az első szemorvosi viziten megjelent.
Éppen ezért bír kiemelt jelentőséggel a zöldhályog irányú célzott szűrés, melynek során a glaukóma még korai állapotban, a panaszok megjelenése előtti stádiumban felfedezhető. Ez különösen azoknak ajánlott, akik rizikócsoportba tartoznak.
“Amennyiben valakinek a családjában előfordult már zöldhályog (glaukóma), nagyon fontos, hogy az illető rendszeres, célzott glaukóma szűrésen vegyen részt akkor is, ha semmilyen panasza nincs! Így idejében kiszűrhetőek az elváltozások, és a terápia, mellyel megakadályozható a további látásromlás, azonnal megkezdhető”– hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája.
Körömgomba: több, mint esztétikai hiba
2021. július 24.
Noha a körömgomba jelentette probléma évszaktól függetlenül, hosszú időn keresztül fennállhat, a panaszok elsősorban nyáron válnak zavaróvá, amikor a könnyű lábbelikből kilátszanak a megvastagodott, megsárgult, törmelékessé vált állagú körmök.
Sárgás-feketés, vastag, málló, letörő körmök
A kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, de a panaszok sokkal gyakrabban fordulnak elő a lábujjak körmein. Vizsgálatok alapján a körömgombától szenvedő betegek mintegy fele fájdalmat, kellemetlen érzést tapasztal. A körömgomba (latinul onychomycosis) körülbelül minden 10. embert érinthet.
A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete színű lesz, annak gomba is lehet az oka. Emellett a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre vagy nyomásra fájdalmas lehet, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.
A körömgomba és a lábfej bőrének gombásodása együtt járhat
Sajnos a körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Nyilvános edzőteremben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki megfertőződhet. Időskorban, cukorbetegeknél, keringési problémával küzdő betegeknél, antibiotikumot tartósan szedőknél a betegség előfordulásának a kockázata az átlagosnál magasabb.
A körömgombáért felelős gomba ugyanaz, mint a láb bőrét fertőző gomba, amely bőrviszketést, égő érzést idéz elő a lábujjak között, illetve a talppárnákon. Nem véletlen, hogy a körömgomba az esetek több mint felében együtt járhat a láb bőrének gombás fertőzésével. Ha valakinek a lábfej bőrén gombásodása van, érdemes minél hamarabb kezelnie, hogy az ne terjedjen rá a körmökre, és fordítva.
A körömgomba nem gyógyul magától
Leszögezendő, hogy a körömgomba magától nem múlik el. Így tehát a tipikus tünetek esetén cselekedni kell, mégpedig minél hamarabb, megakadályozva azt, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba, esetleg a többi körömre is átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle.
Fartáji fájdalom kínozza? Nem csak sérv okozhatja!
2021. július 14.
Az ülőmunkát végzőknél gyakori panasz az egy oldali fartáji- és az onnan kisugárzó lábfájdalom. Emiatt gyakran nem is nehezednek teljesen az adott oldalukra, ami egy idő után további mozgásszervi problémákat okozhat. Éppen ezért érdemes idejében utánajárni a problémának és kezeltetni azt. Dr. Váradi Éva főorvosnő, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistája a panasz gyakori kiváltó okát ismerteti.
Piriformis szindróma
A körtéhez hasonlító piriformis izom a csípő kifelé fordításában vesz részt és a keresztcsontot köti össze a tomporcsúccsal. Mivel alatta fut az ülőideg, így amennyiben az izom nyomása alá kerül, az kellemetlenséggel, fájdalommal jár, mely gyakran mind a combba, mint a lábszárba kisugározhat.
Okai közt leggyakrabban valamilyen trauma, gyulladás, rossz tartás, veleszületett rendellenesség áll (pl. más hosszúságú alsó végtagok), melynek hatására az izom megfeszül, görcsbe kerül, majd az idő folyamán megrövidül. Mindezeken kívül az ülőmunka is kiválthatja az állapotot, ugyanis ekkor a csípőízület huzamosabb ideig ugyanabba az abnormális pozícióban van, aminek hatására a medence körüli izmok megfeszülnek- ez pedig hatással van a piriformis izomra is.
Tünetek
- fartáji fájdalom
- farból kisugárzó lábfájdalom, zsibbadás (rendszerint egyoldali)
- üléskor a fájdalom fokozódik
A tünetek alapján gyakran összekeverik a porckorongsérvvel, ellenben jelentős különbség, hogy a piriformis szindrómánál nincs derékfájdalom. Ennek ellenére természetesen képalkotó vizsgálattal lehet megbizonyosodni a pontos diagnózisról – mondja dr. Váradi Éva főorvosnő, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistája.
Van megoldás a fájdalomra
Bár az otthoni gyógymódok és az izom nyújtása jó ötletnek tűnhet, ám ha gyulladás is van a környéken, akkor ez csak tovább ronthatja az állapotot. Éppen ezért érdemes segítséget kérni, hiszen az elsődleges feladat a gyulladás megszűntetése. Ebben remek megoldást kínál az aktív fájdalomcsillapítás, hiszen az alapját képező injekciós-infiltratív technikával a gyulladásért felelős anyagot a keringésfokozás miatt gyorsan eltávoznak. Eztán gyógytorna segítségével izomlazítás szükséges, melyet ki lehet egészíteni lazító, fájdalomcsillapító alternatív kezelésekkel is (pl. guna terápia, akupunktúra).
Scleroderma
2021. július 08.
A scleroderma egy ritka betegség, amely alapvetően befolyásolja az érintettek életét, megnehezítve a legalapvetőbb tevékenységeket is. A sclerodermával élők problémáira, az életminőségük javításának lehetőségeire hívja fel a figyelmet a Scleroderma Világnap, amelyet minden év június 29-én tartanak világszerte.
Begombolni egy ruhát, kinyitni egy ásványvizes palackot, felemelni a földről egy leesett tollat – nehéz lenne ezeknél mindennapibb cselekedeteket felsorolni. Azonban van egy olyan ritka betegség, amely ezeket is komoly kihívássá teszi, és azoknak, akik ebben a betegségben szenvednek, az ilyen apró dolgokhoz is külső segítségre van szükségük – vagy különleges trükköket kell alkalmazniuk, hogy egyedül is elvégezhessék azokat az egyszerű dolgokat maguk körül, amelyek az egészséges társaiknak fel sem tűnnek. De mi is ez a betegség, és miért okoz ilyen nehézségeket az érintetteknek?
A sclerodermáról
A betegség szó szerint „kemény bőrt” jelent, azonban messze többről van szó, mint a bőr megkeményedéséről: a betegség a szervezet kötőszöveteit támadja meg. A kötőszövetek tartják össze a testünket, ezek támasztják, kapcsolják össze és választják el a testünk egyes részeit. A scleroderma gyakran okoz ízületi- és izomproblémákat is. A tünetek jelentkezhetnek a nagyízületekben (térdben, könyökben, csípőben) és kisízületekben, így az ujjakban is, ami gátolja ezek szabad mozgatását. Ez odáig vezethet, hogy a sclerodermával élők számára már a tárgyak megfogása és megtartása is gondot okozhat4.
A betegségben érintettek számát világszerte 2,5 millióra becsülik. A legtöbb esetben az életük aktív időszakában lévő, 25-55 év közötti nőknél jelentkezik ez az igen ritka betegség1,2. Kialakulásának okát nem ismerjük, és jelenleg gyógymód sincs rá, jóllehet már vannak olyan terápiák, amelyekkel sikeresen lehet lassítani a betegség előrehaladását.
Trombózist okozhat a klimax idején alkalmazott hormonpótlás?
2021. július 05.
A klimax tünetek enyhítésének részeként gyakran kap a hőhullámoktól szenvedő nő hormonpótlást, mely normalizálja a felborult hormonháztartást. Bár sok esetben valóban lényegesen segít a kellemetlen panaszokon, ám nem árt figyelembe venni azt is, hogy csakúgy, mint a fogamzásgátló tablettáknál, ez a fajta hormonpótlás is trombózishoz vezethet. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája éppen ezért a trombózishajlam szűrésére hívja fel a figyelmet.
Klimax és a hormonok
A menopauza 45-50 éves kor körülire tehető, és a menstruáció tartós megszűnésével jár. A változó kort a legtöbb nő nehezen viseli. Ennek oka egyrészt a tudat, hogy most már végérvényesen maga mögött hagyta a fiatalságát és termékenységét, másrészt kellemetlen tünetek sorozata lép fel. Ilyenkor ugyanis szinte teljesen megkeserítik az ember életét a folytonos hőhullámok, a szapora szívdobogás, a fokozott izzadás és a gyakori fejfájások.
Mindez a hormonok kegyetlen játékának tudhatók be, hiszen a kamaszkor mellett a klimax idején következnek be hormonális változások. Először a peteérésért és a magzat beágyazódásáért felelős progeszteron mennyisége csökken, melynek hatására eleinte ösztrogéndominancia lép fel. Ekkor még általában nem jelentkeznek különösebb tünetek, ám később, amikor az ösztrogén szintje is leapad, megkezdődnek a gyakori rosszullétek és hangulatingadozások.
Éppen ezért fordulnak sokan úgynevezett klimax ambulanciákra, ahol bevált kezelési módszer a hormonpótlás, mellyel lényegesen enyhíthetőek a zavaró tünetek.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...737475...262