Információk, érdekességek

Börfi - indiai tejkaramella, avagy a tökéletes reggeli édesség

2022. december 09.

Egy indiai édesség, amivel a szeretetet fejezhetjük ki... mellette nagyon finom, igazi energiabomba!  

Hozzávalók:
1,5 l zsíros tej
5 dl tejszín
25 dkg cukor

A hozzávalókat összekeverjük egy vastag falú (lehetőleg rozsdamentes acél) nagy lábasban, és felforraljuk. Olyan edényt válasszunk, amelyben nem szokott leégni az étel! Ekkor úgy állítjuk be a lángot, hogy a tej állandó forrásban maradjon, de ne fusson ki – a legalacsonyabb fokozatot válasszuk.

A tej besűrítéséhez türelmesnek kell lennünk, hiszen akár egy óra hosszat is eltarthat, és ez a lekvárfőzéshez hasonlóan a tűzhely mellett ácsorgást követeli tőlünk. Ahogy sűrűsödik, egyre gyorsabban kavargassuk. Addig főzzük, míg a börfi barna, egészen sűrű és ragacsos nem lesz.

A börfi ízesítés nélkül is nagyon finom, de ha mégis ízesíteni akarjuk, akkor ezen a ponton belekeverhetünk darált olajos magvakat (diót, mandulát, pisztáciát stb.), citromhéjat és levet, pirított kókuszreszeléket vagy őrölt kardamomot.

A masszát a munkalapra öntjük, spatulával jól átgyúrjuk, és egy tálcán 2,5 cm vastag téglalapot formálunk belőle. Teljesen kihűtjük, majd kockákra vágjuk, vagy kerek labdákat készítünk belőle. Ügyesebbek egyesével díszíthetik marcipán elemekkel, természetes ételfestékkel. Jó étvágyat kívánunk!

Cukorbetegség: Könnyen kialakul, de utána nehéz kezelni

2022. december 09.

Egy 2018-as kutatás szerint a magyarok naponta átlagosan 284 percet ülnek a tv előtt, ez 16 perc híján 5 óra³, ami a sporttól és más aktív kikapcsolódási formáktól veszi el az időt.⁴ Szervezetünk egyik csodája az alkalmazkodóképesség, de ez egyben a legnagyobb csapda is, hiszen ha hozzászokunk ehhez az életmódhoz, egyre kevésbé hiányzik majd a rendszeres testmozgás. Ennek eredményeként két dolgot veszítünk egyszerre: a testsúlyunk feletti kontrollt és a stressz levezetésének egyik legjobb formáját – előbbi legtöbb esetben túlsúlyhoz, míg a kezeletlen stressz előbb-utóbb magas vérnyomáshoz vezethet. Mindkettő egyaránt növeli a cukorbetegség kialakulásának esélyét.

De ez nem az egyetlen veszélyforrás, hiszen a szénhidrátdús étkezés és az egészségtelen ételek hatására nem csak a testsúlyunk gyarapodik, hanem a vércukorszintünk is szélsőséges igazodásba kezd, majd hosszú távon az inzulin-háztartásunk is felborul. Ha nem figyelünk oda, ezt később könnyen inzulinrezisztencia, majd cukorbetegség követheti. Kezdetben még elegendő lehet, ha egészségesebb életmódra váltunk, de van egy pont, ahonnan már visszafordíthatatlanok a következmények.

Érdemes odafigyelni, mert az olyan ártatlannak tűnő tünetek, mint a fokozott szomjúság, a gyakori éhségérzet, a szokatlan fáradtság, a homályos látás, az éjszakai alvást is gyakran megszakító vizelési inger mind utalhatnak kezdődő vagy akár már előrehaladott diabéteszre. A betegség további jelei lehetnek az ingerlékenység és hangulatváltozások, a váratlan fogyás illetve a lassan gyógyuló vágások, sebek és zúzódások is.

Amennyiben már diagnosztizált cukorbetegek vagyunk, nagyon fontos, hogy ismerjük annak következményeit, veszélyeit. Ha nem figyelünk oda, olyan súlyos szövődmények alakulhatnak ki, melyek akár végzetesek is lehetnek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy világszerte évente 1,5 millió halálesetet tulajdonítanak ennek a betegségnek⁵. De rendszeres kontrollal, bizonyos esetekben önvizsgálattal időben felismerhetjük a szövődményeket – orvosunknak is segíthetünk, ha megosztjuk vele új, szokatlan tüneteinket.

A leggyakoribb szövődményeket talán többen ismerik:

• látásromlás, vakság;
• idegi fájdalmak, zsibbadások;
• veseműködési zavar, fehérje ürítés;
• érszűkület (koszorúerek, agyi, erek, végtagok);
• diabéteszes láb (lábszárfekély),
• szívinfarktus, agyembólia, bénulások.

Jó kommunikációs készség: kulcs a sikerhez vita esetén

2022. december 08.

Ha valakivel problémás ügyünk van, vagy nézeteltérésünk támad – akár a munkahelyen, akár a családban vagy a baráti körben – a jó kommunikációs készség elsajátítása nagyon fontos az életnek ezen a területén is. Mindenekelőtt tanácsos olyan barátságos, jóindulatot sugárzó magatartást felvennünk, bármennyire zaklatottak vagyunk is, amely segíti az előrevivő párbeszédet, vagy a kapcsolat megújítását.

Íme öt további jó tanács a helyes kommunikációhoz vitás kérdések esetén, hogy tartósan kiegyensúlyozott legyen a kapcsolatunk kollégáinkkal, barátainkkal, rokonainkkal, mely a közös megértésen alapul, és nem a nyersen megfogalmazott neheztelés, bírálat, elhamarkodott ítéletalkotás a fő jellemzője.

Közeledjünk körültekintő magyarázattal, és ne vádaskodjunk!
Fejtsük ki nézőpontunkat anélkül, hogy megpróbálnánk uralkodni beszélgetőtársunkon, vádló vagy becsmérlő szavak hangoztatásával. Amellett próbálkozzunk azzal is, hogy ha szükséges, neheztelésünket, nézetkülönbségünket inkább első személyben fogalmazzuk meg. Ne „rontsunk rá” beszélgetőpartnerünkre második személyben ismételgetve mindazt, amivel nem értünk egyet vele („te” ezt tetted, vagy mondtad, „maga” volt a hibás stb.).

Ennek rendszerint az a vége, hogy csak vádaskodunk, és magunkat kihagyjuk a konfliktusból, mintha mi nem is lennénk ugyanolyan részesei. Fejezzük ki magunkat inkább úgy, hogy mi játszódik le bennünk, mit okoz számunkra a másik helytelen viselkedése, cselekedete, felénk irányuló közönye stb. Pld. beszéljünk így a partnerünkkel: „Nekem szomorúságot okoz, amikor nem figyelsz rám, szeretném, ha ezen változtatnál,” vagy: „Túl sok felesleges munkával és elpazarolt idővel jár, míg naponta rendet teszek a lakásban. Kérlek, vedd ezt figyelembe.”

Fontos a gondolatok kölcsönös megosztása

Minden helyzetben – legyünk bármilyen viszonyban a beszélgetőtársunkkal – jusson eszünkbe, hogy a kommunikáció a gondolatok megosztását jelenti. És amint kizárólag a másikat vádoljuk, hibáztatjuk, őrá nem is figyelve, a kommunikációban zavar keletkezik – kölcsönös megosztásról nem lehet szó.

Ez kissé hasonlatos ahhoz, mint amikor egy telefonálást sercegés, recsegés zavarja meg: többé már nem hallunk jól. A nyugodt, észérvekkel alátámasztott párbeszédre hasonlóképpen kevés az esély, ha a másikat „nem halljuk”, azaz nem szentelünk mondanivalójának kellő figyelmet.

Ismerjük el mások értékeit!

Amikor problémánk van valakivel, gondoljunk pozitív tulajdonságaira is. Időnként közöljük azokkal, akikkel naponta kapcsolatban vagyunk, és így olykor konfliktusba kerülünk, hogy mit értékelünk bennük. Más szituációkban gyakoroljuk magunkat abban is, hogyan ismerjük el, tudatosítsuk magunkban előre, ami jó (lehet) abban a partnerben, akivel találkozónk van.