Információk, érdekességek

Terhelés közben derülnek ki az ízületek elváltozásai

2021. december 02.

Fotó: gettyimages.comProfi sportolókkal, balett-táncosokkal tesztelték majdnem két éven keresztül azt az új, magyar módszert, amellyel a jövőben sokkal pontosabban lehet kiszűrni a mozgásból adódó mozgásszervi panaszokat. Az eredetileg számítógépes játékokhoz készített, mesterséges intelligencián alapuló program továbbfejlesztett változatához egy 3D-s kamera is tartozik. Ezek segítségével végre mozgás közben is meg lehet állapítani, ha valaki rossz mozgástartományban terheli az ízületeit.

Mozgásanalízis eddig is létezett, elsősorban futók körében ellenőrizék, hogy sportaktivitás közben hogyan terhelik a lábukat. Emellett több mozgáslabor is van hazánkban, ezek azonban jellemzően kutatólaborokban működnek, mert olyan bonyolult eszközparkok szükségesek a diagnosztikához, amely egy átlag rendelőnek nem áll rendelkezésére. A legtöbb esetben azonban a pontos diagnózis felállításához elengedhetetlen lenne, hogy a szakorvos ne fekvő, vagy ülő helyzetben vizsgálja meg a pácienst, hanem mozgás közben kapjon arról információkat, milyen mozgásmintázat alapján terheli az ízületeit. 

„Ha tartósan fájdalmat érez egy páciens, és felkeres egy szakorvost, elsődlegesen azt kell kideríteni, hogy mi a kiváltó ok. Nagyon sok esetben olyan fiatalkori, hibás mozgásból, instabilitásból adódó fájdalmakat találunk, amelyeket ideig, óráig ugyan lehet kezelni, sokkal fontosabb lenne azonban a kiváltó okot felismerni és azt kezelni. Többnyire a mozgásszervi panaszokat rossz mozgásmintázat okozza, vagyis helytelenül, esetleg egyoldalúan terhelt ízületek, eltérő erősségű izomzat állhat a háttérben” – mondta Prof. Dr. Lacza Zsombor PhD, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus szakorvosa.

A pontos diagnózis felállításához szükséges látni, hogy miként viselkedik mozgás közben a lábfej, a boka, a térd, erősebb-e például az izomzat egyik, vagy másik végtagban, mert ezek mind befolyásolhatják a vágtagok helyes működését. A nem megfelelő terhelés nyújtott és hajlított helyzetben, miközben ül, vagy áll a páciens, nem derül ki. A Prof. Dr. Lacza Zsombor és munkacsoportja által kidolgozott módszer lényege, hogy egy speciális, eredetileg számítógépes játékhoz készített szoftver továbbfejlesztett változatával – amely mesterséges intelligencián alapul – és egy 3D-s kamerával a páciensnek guggolás, térdelés vagy járás közben ellenőrzik, hogy tengelyben marad, vagy kitér valamelyik ízülete. A boka, a csípő és a térd instabilitásából is lehet következtetni a rossz mozgástartományra. Ront a helyzeten, ha a páciens túlsúlyos, mert ebben az esetben még inkább rosszul terheli a végtagját. 

„A legnagyobb megterhelés a térdet éri, így a fájdalom nemcsak mozgáskieséssel, beszűküléssel járhat, hanem sok esetben a porc felpuhul, a meniszkusz bereped, a keresztszalag pedig elszakad. Ha például az egyik végtagban az izom erősebb, akkor abba az irányba jobban elmozdul az egész test, ez pedig előbb vagy utóbb az ellenoldalon mozgás-beszűkülést okozhat” – tette hozzá Dr. Ambrus Míra sporttudományi kutató.


Szavazások

A téli időszakban hajlamos Ön depresszióra?

Aktív: 2021. november 30. - 2022. január 10.

Nem vagyok hajlamos rá.
Egy kicsit talán ...
Igen, ilyenkor sokszor rossz a hangulatom.
Nem csak télen vagyok rá hajlamos.


szavazatok száma: 13
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

Sose piszkáljuk a kisgyermekek fülét!

2021. december 02.

Fotó: gettyimages.com

A fül tisztán tartására a legfontosabb szabály: A kevesebb néha több. Azaz a fül olyan öntisztító mechanizmusokkal rendelkezik, amikbe jobb nem beleavatkozni.  Bármennyire is szeretné az anyuka tisztán tartani a csecsemője, kisgyermeke minden porcikáját, beleértve a fülét is, mégis jobb ez utóbbit békén hagynia.

A hallójáratban található különféle mirigyek egy speciális váladékot, ún. fülzsírt (latin szóval: cerumen) termelnek. A fülzsír magához köti a fülbe bejutott porszemcséket, koszrészecskéket és szőrszálacskákat, és az így keletkezett sárgás vagy barnás viaszos, zsírszerű anyag a fülből kifelé áramlik, azaz természetes módon történik meg a fülbe jutott szennyeződések eltávolítása. A hallójárat önmagát tisztítja, nem igényel extra tisztogatást, netán rendszeres mosást.

Ha valaki a kísértésnek engedve fültisztító pálcikával vagy gyufára tekert vattával a fül belsejét piszkálni kezdi, általában ront a helyzeten, mert:

1. a hallójáratba dugott vattás pálcikával – ahelyett, hogy eltávolítaná, – még beljebb, még mélyebbre nyomja a fülzsírt a fülben, és a váladék a külső fül és a középfül határán lévő dobhártyánál halmozódik fel. Ha a felgyülemlett fülzsír mennyisége nagy, akkor dugószerű képződmény alakul ki a dobhártyánál, ami a hallást is jelentősen ronthatja. Ezt a fülzsírdugót már házilag nem lehet eltávolítani, és jobb nem is próbálkozni vele! A bekövetkezett átmeneti halláskárosodás megszüntetésére a gyermekorvost kell felkeresni, aki szakszerűen eltávolítja a fülzsírdugót.

2.  az izgő-mozgó csecsemők és kisgyermekek fülében való piszkálgatás a dobhártya sérüléséhez vezethet. Bármennyire is óvatos az anyuka, a gyermek egy hirtelen mozdulata miatt túl mélyre szaladhat a tisztító pálcika, és a dobhártyán szakadást okozhat, lyukat képezhet. A fül ily módon történő nem szándékos „felszúrása” fájdalmas és fülvérzéssel jár; ebben az esetben feltétlenül orvoshoz kell fordulni.

3. a fültisztító pálcika nem csak a dobhártyát sértheti fel, de a hallójárat hámrétegében is karcolásokat, mikrosérüléseket okozhat. Ezek, a szemmel sokszor nem is látható sérülések bejutási kaput jelentenek a kórokozó baktériumok és gombák számára, és külsőfül gyulladáshoz vezethetnek.

4. a fülzsír rendszeres eltávolítása a fül kórokozókkal szembeni védelmét csökkenti, ugyanis a fülzsírban „természetes antibiotikumok”, baktériumellenes hatású enzimek és zsírsavak találhatók.


Figyeljünk a jelekre: a cukorbetegség komoly szövődményekkel járhat!

2021. december 01.

Fotó: gettyimages.com

H.G.Wells író és Dr. R.D. Lawrence – akik maguk is diabéteszesek voltak– 1934-ben vezették be a köztudatba a Diabétesz Hetet. A jeles hét célja, hogy felhívja a figyelmet a cukorbetegségre, melyet főleg kialakulása előtt, de sokan a diagnózis felállítása után sem vesznek elég komolyan. Annak, akit diabétesszel diagnosztizáltak, a betegség kezeléséből kifolyólag érdemes változtatnia életmódján és mindennapjain – ezek a változások részben apróságok, azonban mégis a sikeres terápia múlhat rajtuk. 

Magyarországon manapság több, mint 700 ezer diagnosztizált beteg szenved 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegségben, valamint magas azoknak a száma is, akik még diagnózis nélkül élnek.1

Veszélyes szövődmények- milyen tünetekre figyeljünk?

Az 1-es típusú cukorbetegség tünetei szembetűnőek: erőteljes szomjúságérzet, mely a vizelet mennyiségének megnövekedésével jár, fokozott lehet az étvágy, ami azonban többnyire egyidejű fogyással jelentkezik, valamint levertség, fáradtság is jellemző. A 2-es típusú cukorbetegség azonban sokáig észrevétlen maradhat, a tünetek sokszor nem elég egyértelműek –előfordulhat, hogy kialakulása után akár évekkel később fedezik fel a betegséget– így a betegnek nincs lehetősége a betegség kezdetekor orvoshoz fordulni.2

A 2-es típusú cukorbetegség kezdeti tünetei közé sorolható a gyakori bőrfertőzések kialakulása, kelések megjelenése, vagy bizonyos testrészek, elsősorban a szeméremtest viszketése. A betegség előrehaladtával  a beteg testsúlycsökkenést is produkálhat, ugyanis a kezdeti éhségérzetet étvágytalanság válthatja fel. 

A cukorbetegség szövődményei:

Az 1-es típusú cukorbetegség jellemzően gyermek, vagy serdülőkorban induló betegség, melynél a kisér-szövődmények a meghatározóak, de hosszabb betegségtartam esetén nagyér-szövődmények is felléphetnek. A  2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél a betegség gyakran késői diagnózisa miatt a nagyér- és a kisér-szövődmények már a betegség felismerésekor  egyaránt jelen lehetnek. A cukorbetegség késői szövődményei közé tartoznak a kisér-szövődmények vagyis  a szemet, vesét és idegrendszert érintő elváltozások. A nagyér-szövődmények pedig az alsó végtagi ütőereket, a szív- és agyi ereket érinthetik, alsó végtagi fekélyt, szívizomelhalást vagy akár stroke-ot is okozhatnak.6

Retinopátia –szemészeti problémák

 Magyarországon a felnőtt lakosság esetében az egyik vezető vaksági ok a 2-es típusú cukorbetegség. Hazánkban a 2-es típusú diabéteszesek 4,5%-a vak, ami sajnos Európában egy kiemelkedően magas átlag. A 2-es típusú cukorbetegség miatti vakság megelőzhető, amennyiben évente járunk szemészeti kontrollra. A betegség miatti látással összefüggő eltérések eleinte nem okoznak panaszt, ezért érdemes rögtön a cukorbetegség diagnosztizálásakor elmenni az első szemvizsgálatra.3