Információk, érdekességek

Sportolhatnak-e a kismamák?

2021. május 12.

A sportos életmódot folytató kismamák általában ragaszkodnak ahhoz, hogy a terhességük hónapjai alatt is sportolhassanak. Ártanak esetleg ezzel – az egyébként egészséges – időtöltésükkel a megszületendő gyermeküknek?

Fotó: gettyimages.comNem az ördögtől való a terhesség alatti sport

Lényeges azonban, hogy mielőtt bármilyen sporttevékenységbe fognának a kismamák, beszéljék meg azt a szülész-nőgyógyász orvosukkal. Legyen szó akár évek óta sportos életmódot folytató kismamáról, akár a terhességét megelőzően nem igazán sportos típusú nőről, a kezelőorvossal való egyeztetés lényeges. Veszélyeztetett terhesség esetén előfordulhat, hogy az ágyból való felkelés sem javasolt, és ilyen esetekben érthető, hogy messze kerülendő bármiféle sport, testmozgás, vagy rázkódással járó tevékenység.

Amennyiben az orvosnak nincs kifogása a terhesség alatti sporttal szemben, akkor nyugodtan hódolhat hobbijának a kismama. Tegye ezt lehetőleg a friss levegőn! A megfelelő formában és mértékkel végzett sporttevékenység nemcsak a fizikai erőnlétet javítja, de a kismama hangulatára is pozitívan hat. A hangsúly a nem megerőltető, kíméletes sportoláson van. Amíg a kismamának jól esik a mozgás, végezze nyugodtan! Ő érzi, ő tudja azt, hogy mennyi az elég, és mi az, ami már sok. Ha bármilyen sport, mozgásforma megerőltető számára, nem szabad azt végeznie. A terhesség előrehaladtával egyre kevesebb megterhelés javasolt, fokozatosan kell kevésbé terhelő típusú mozgásformára váltani.

Mi az, ami megterhelő?

Irányadóként: ügyelni kell arra, hogy pl. úszásnál 20 percet meghaladóan a pulzusszám ne emelkedjen 120 fölé, és pl. futásnál vagy fitness esetén se legyen az tartósan (20 percet meghaladóan) 130 fölött. A megadott értékek csak közelítőek, ugyanis a nyugalmi pulzusszám is jelentős személyenkénti eltérést mutat. A fitness-stúdiókban általában van lehetőség a pulzusszámot is mérő eszközök használatára.

  • Futásnál és egyéb sportoknál úgy kell megválasztani a tempót, hogy ne fogyjon ki a szusz a kismamánál. Ha futás vagy sport közben még arra is marad a kismamának levegője, hogy valakivel beszélgessen, akkor oxigénhiány miatt nem történhet baj a babával.
  • Az ún. anaerob tréning, azaz egy esetleges oxigénhiányhoz vezető tevékenység, illetve mindazok a sporttevékenységek, amiket nagyobb magasságokban (hegymászás), esetleg magas külső hőmérsékleten végez a kismama, kerülendők.
  • Úszásnál 20-35 °C a víz ideális hőmérséklete, ennél melegebb nem javasolt.
  • A jelentős ütés-, ütközés- vagy rázkódásveszéllyel járó sportok (pl. boksz, síelés, lovaglás) helyett – minél korábban, már az első trimeszterben – javasolt kímélő sportágak választása.
  •  A terhelés minimalizálása érdekében, a nagy tömegű súlyzók emelgetése helyett mini súlyokra kell váltani, és inkább az ismétlésszámot kell emelni.
  • A hasizomgyakorlatok végzése felügyeletet igényel. Az ún. egyenes hasizmok izolált edzését legkésőbb a 20. terhességi hét táján abba kell hagyni, nehogy azok egymástól való eltávolodása provokálva legyen. A ferde hasizmok kíméletes trenírozása tovább folytatható.

Sportolj a könnyebb szülésért!

Jó hír a sportos kismamáknak, hogy a megfelelően kivitelezett sporttevékenység csökkenti a terhességi diabétesz, a terhesség alatti derékfájás gyakoriságát, és kordában tartja a terhesség alatti súlygyarapodást. A szülészorvosok véleménye szerint a kismamáknál a szülés lefolyását is kedvezően befolyásolja a sportos előélet.
Egy 2011-ben megjelent norvég tanulmány is alátámasztja azt, hogy a terhesség alatti testmozgás nem káros a magzatra. Sőt, az aerobikozó kismamák újszülötteinek a születéskori Apgar-értéke (Az Apgar-teszt az újszülött fizikai állapotának felmérésére szolgál. A szívverést, légzést, izomtónust, reflexeket és a bőrszínt vizsgálják, mindegyik vizsgált paraméter maximum 2-2 pontot kaphat. Így az Apgar-érték elvileg 0 és 10 közé eshet, optimális értéke 7-10 között van.) minimálisan magasabb, mint a nem tornázó kismamák újszülötteié.


Szavazások

Ön hord szemüveget?

Aktív: 2021. május 09. - 2021. június 20.

Nem, pedig szükségem lenne rá.
Kontaklencsét hordok.
Igen, már régóta.
Igen, nemrég kezdtem használni.
Nem, nincs rá szükségem.


szavazatok száma: 19
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

Legtöbbször felesleges a gyerekkori mandulaműtét

2021. május 12.

Legtöbbször felesleges a gyerekkori mandulaműtét – állapította meg a Birminghami Egyetem kutatóinak nagyszabású új tanulmánya.

A tudósok több mint 1,6 millió gyerek adatait elemezték a brit elektronikus orvosi adatbázisból, információik a 2005 és 2016 közötti időszakból, több mint 700 háziorvosi praxisból származtak.

Megállapították, hogy a 18 271 gyerek közül, akinek ebben az időszakban kivették a manduláját, csak 2144-nek (11,7 százaléknak) volt elég súlyos és gyakori torokgyulladása ahhoz, hogy indokolja az operációt – írta a Medicalxpress.com a British Journal of General Practice című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány alapján.

Az egyetem Alkalmazott Egészségkutatási Intézetének munkatársai szerint évente 32 500 gyereken végeznek feleslegesen mandulaműtétet Nagy-Britanniában, ennek költsége 36,9 millió font (13,6 milliárd forint).

Azt is megállapították, hogy sok gyereknek javára válna a mandulaműtét, mégsem operálják meg őket: 15 764-nek volt elég sok és elég súlyos torokgyulladása ahhoz, hogy kivegyék a manduláját, de csak 2144-nek (13,6 százaléknak) távolították el.
A tudományos tényeken alapuló brit egészségügyi irányelvek szerint ahhoz, hogy egy gyerek számára előnyös legyen a műtét, egy év alatt hétnél több, vagy két egymást követő évben évente öt, vagy három egymást követő évben évente három dokumentált, kivizsgált torokgyulladáson kell átesnie.

Ezzel szemben az elemzésből az derült ki, hogy a megműtött gyerekek 12,4 százalékának volt évente 5-6 torokgyulladása, 44,7 százalékának évente 2-4, 9,9 százalékának évente csak egy. “Azoknak a gyerekeknek, akiknek az irányelvekben előírtnál kevesebb torokgyulladása van évente, nem jelent előnyt a mandulaműtét, mivel a torokgyulladások maguktól is ritkábbá válnak a későbbi években” – mondta Tom Marshall, az egyetem professzora.


Csokoládé: táblás boldogság?

2021. május 11.

Fotó: pixabay.com

A köztudatban az a nézet terjedt el, hogy jellegzetes, édes íze mellett ez a nasi „boldogsághormonokat” is termel a szervezetben. De mi ez a hormon, és egyáltalán, létezik-e a tudományos szakirodalom szerint? A válasz erre kissé összetettebb egy névnél és egy igen vagy nem szónál.

Talán kevés olyan étel született a világon, amely akkora rajongótábort tudhatna magáénak, mint a csokoládé. Az apró gyerektől a nyugdíjas korosztályig szinte mindenki szívesen fogyaszt olykor-olykor egy kocka, szelet vagy tábla csokit. A csokoládé egy bonyolult étel, köszönhetően az alapjául szolgáló kakaóbab különböző származási helyének, pörkölési intenzitásának, a végtermék változatos öszszetételének, ízének, illatának, alakjának és konzisztenciájának.

Talán épp ezért született megannyi teória arról, miért tesz boldoggá a csokoládé. Ezek közül az egyszerűbbek a csokoládé cukortartalmának, kellemes, omlós állagának, jellegzetes ízének, az ételhez társított pozitív reakciónak vagy a jó emlékeknek tudják be azt, ha valaki jobb kedvre derül egy szelet csokoládétól. Ezek az elméletek azonban önmagukban még nem teljesek, hiszen ezen tulajdonságok sok más desszertre is igazak, a csokoládé viszont mégis kiemelkedő módon kapcsolódik a jó közérzethez.

A kakaóbab tartalomanyagai és a feldolgozás során a csokoládéba kerülő egyéb anyagok komplex módon alakítják ki az elfogyasztott termék hatását.

A kakaó és csokoládé hangulatra gyakorolt hatásához kétségkívül hozzájárul a koffein és a teobromin. Míg azonban a koffein idegrendszeri stimuláló és hangulatjavító hatását humán vizsgálatok is igazolják, addig a teobromin önmagában kevéssé vizsgált. Bár e két anyag együttes, pozitív hatására is utalnak eredmények, nem elhanyagolhatók a kakaó flavonoid típusú anyagai, amelyeknek szellemi teljesítményt és közérzetet javító hatását is többen vizsgálták, sikerrel.

Ezen anyagok ugyanis mind az enyhe mentális zavarral küzdő, mind az egészséges alanyok teljesítményét javították (feltehetőleg az agyi keringés serkentése révén), ráadásul több kísérleti elrendezésben is kimutatható volt hangulatjavító hatásuk. Érdekesség azonban, hogy ezt a hatást leginkább akkor fejtették ki, ha a vizsgált személy eleve kimerült, frusztrált vagy lehangolt volt.