Információk, érdekességek

Koraszülöttek oltása: nehezen oszlanak a tévhitek

2021. október 18.

Sok múlhat azon, hogy sikerül-e eloszlatni a koraszülöttekkel kapcsolatos tévhiteket. Az újszülöttek születési súlya, izomtömege ugyanis nincs hatással a védőoltások hatékonyságára, és ők is képesek a megfelelő immunreakciók kiváltására. A probléma globális, a WHO szerint tízből legalább 1 baba koraszülött ; 2013-ban már 1,1 millió csecsemő halt bele a koraszülés szövődményeibe.

Hazánkban is népbetegségről van szó: a koraszülöttek aránya 9% körül van. A szakorvosok azt javasolják, hogy minden stabil állapotú koraszülött születési súlyára való tekintet nélkül, kronológiai életkorban ugyanazt az oltási sort kapja meg, így többek között a gennyes agyhártyagyulladás és a rotavírus ellen, mint a többi csecsemő.

A koraszülött csecsemők számára nem a védőoltás veszélyes, hanem a fertőző betegségek
● Népbetegség hazánkban az összes élveszületés 9%-át kitevő koraszülés, évente kb. 8000 baba születik idő előtt
● A koraszülöttek nem, vagy nem a megfelelő időben kapják meg a javasolt védőoltásokat, mert olykor még az egészségügyi dolgozók is a tudományosan már megcáfolt tévhitek alapján döntenek
● A gennyes agyhártyagyulladást okozó baktérium elleni vakcina szó szerint életmentő lehet, a rotavírus elleni védőoltás pedig súlyos szövődményektől mentheti meg a gyengébb immunrendszerű koraszülött csecsemőt

A fertőző betegségek elleni védőoltások a koraszülöttek számára különösen fontosak lehetnek. Számos tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy sok koraszülött, kis súllyal született „éretlen” csecsemő szorul kórházi ápolásra, illetve veszti életét olyan betegségek miatt, melyek egyébként védőoltással megelőzhetőek. Az egészségügyi dolgozók egy részében még él a tévhit, hogy a koraszülöttek és a kissúlyú újszülöttek születési súlya, éretlenségi foka, izomtömege, illetve bizonyos betegségei befolyásolják a védőoltások hatékonyságát. Ez azonban tévedés: nagyon kevés olyan krónikus betegség van, melyek esetében ellenjavalt a védőoltás.

A probléma globális és egyre súlyosabb: a WHO jelentése szerint a világon évente 15 millió koraszülés történik, ami azt jelenti, hogy tízből legalább 1 újszülött túl korán jön a világra. Ez a szám világszerte egyre növekszik, szinte nincs olyan ország, amelyet ne érintene. 2015 volt az első év, amikor globálisan az idő előtti születésből eredő komplikációkba halt bele a legtöbb kisgyermek. A WHO 2013-as adatai szerint abban az évben 6,3 millió ötévesnél fiatalabb kisgyerek halt meg a világon, közülük mintegy 1,1 millió a koraszülés szövődményeinek vált áldozatává.

Magyarországon a koraszülések száma meghaladja az európai átlagot, szakemberek már népbetegségként emlegetik. Az Európai Unióban átlagosan 7,1% a koraszülések aránya az összes élveszületésen belül, ám a számok nagy szórást mutatnak az igen alacsony írországi adattól (5,5%) Ausztria 11,4%-os arányáig.

A számok gyakorlatilag évek óta nem változnak, csak kisebb ingadozást mutatnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a 37. terhességi héten aluli élveszületettek aránya az összes újszülötten belül az elmúlt évtizedben minimális eltérésekkel 9% körül alakult.

A KSH adatai szerint hazánkban a születés körüli halandóság hosszú évtizedek óta kisebb megszakításokkal, de folyamatosan csökken, főleg a koraszülöttek jobb életesélyei miatt.

„Több tényező is szerepet játszik abban, hogy a hosszú évekig tartó stagnálást követően Magyarországon 2013 és 2015 között húsz százalékkal csökkent a csecsemőhalandóság, mely az elmúlt évben 4,1 ezrelék volt – foglalta össze dr. Kocsis István, a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának osztályvezető főorvosa. Többek között a szemléletváltás az ellátásban, a noninvazív beavatkozások, így a gépi lélegeztetés új módszereinek gyakoribbá válása, a kevesebb vérvétel, a jobb műszerek és a családközpontú szemlélet. Ma már a koraszülöttekhez is beengedik a családot és ettől az újszülöttek bizonyíthatóan jobban fejlődnek. Táplálásukban nagyobb szerepet kap az anyatej, ami önmagában is protektív hatású, az anyai bőrflórával való kontaktus pedig szintén előnyösebb a babának az immunrendszer erősödése szempontjából.”

A koraszülöttek speciális gondozást igényelnek, hiszen a fertőzésekkel szembeni fogékonyságuk nagyobb, alacsonyabb az anya által a méhlepényen keresztül biztosított immunvédelem mértéke. Számtalan tévhit övezi azonban ezt a kérdést is.

Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke hangsúlyozta: „Nem felel meg a valóságnak, hogy a koraszülöttek ne lennének képesek megfelelő immunválasz kialakítására. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szoptatás, az anyatej szerepét: az anyatej az első védőoltás. Az anyatejjel többek között immunglobulinok jutnak a baba szervezetébe, melynek segítségével sikerrel veheti fel a harcot különféle fertőzésekkel szemben.”

Három tipp, hogy hogyan ismerd fel a ragadozó típusú embert

2021. október 18.

Miért nem vesszük észre időben, ki az, aki bánthat, erőszakos módon bántalmazhat minket, vagy másokat a környezetünkben? Sok esetben már késő a bánat… Lássuk, tehetünk-e valamit a pszichopata, ragadozó típusú emberek felismerésére!  

Katherine Ramsland írásából idézünk (Psychology Today):

"Mostanában írta valaki a blogomra az alábbiakat. ’Mindig megdöbbenek azon, amikor egy erőszakos cselekmény, szexuális erőszak után nekiállnak az emberek okoskodni, valaki igazán tudhatta volna… miért nem szóltak neki idejében… stb. és az is igaznak tűnik, hogy aki korábban gyanakodna az illetőre, azt leintik, vagy egyszerűen csak nem hisznek neki.’ Mint pszichológus ezt gondolom erről a kérdésről: azokat, akik képesek lennének kiszúrni a többiek között a ragadozókat – a predatorokat – az emberi viselkedés ismert jellemzőivel a torzítással, és a tagadással tévesztik meg. A ragadozók erre nagyon építenek, főleg akkor, ha észreveszik, hogy már kiszúrták viselkedésüket, és esetleg figyelmeztetik a többi embert is erre.

Tény, hogy a legtöbb esetben a gonosz (személy) támadása váratlanul, felkészületlenül ért minket. Amennyire frusztráló lehet az, hogy a figyelmeztetés süket fülekre talál, annyira egyértelmű, hogy ezeket az embereket teljesen normális hétköznapi, jóindulatú embereknek tartjuk…"

A következő részek az Inside the Minds of Serial Killers (Mi van a sorozatgyilkosok fejében) c. munkából származnak. Bár ez inkább valóban a címben említettekről szól, néhány dolog azonban vonatkoztatható a szexuális erőszakot elkövetőkre, és más erőszakos cselekményekre is.

"Sokan úgy vélik, hogy a pszichopata sorozatgyilkosok magányos, lúzer alakok, képtelenek a kapcsolatépítésre, tönkreteszik saját karrierjüket, alacsony műveltségűek, narcisztikusak, és csak a rövid távú, gyors jutalmazásban bíznak… Sajnos erre komoly mértékben rárakódik mindaz, ami irodalmi művekben, filmekben szerepelt, és ezt a fajta "gyilkos, ragadozó" figurát testesítette meg, azokat, akik a társadalom perifériájára szorulnak. A szörnyek azonban közöttünk élnek, és bár nem könnyű fellelni őket, mégis van néhány intő jel, ami azonosíthatja ezeket az embereket."

A szerző felsorol néhány amerikai példát: "Ted Bundy krízistelefonszolgálatot tartott fenn, és fiatal nőket gyilkolt. John Wayne Gacy házához közel temette el a meggyilkolt fiúkat, mialatt beteg gyerekekkel foglalkozott, és több vállalkozást is vezetett egyidejűleg. “Eyeball Killer” Charles Albrightnak mesterfokozata volt, több nyelven beszélt, tanárként dolgozott, és egy kiegyensúlyozottnak tűnő házasságban élt. A háromszoros gyerekgyilkos John Joubert egy gyermek cserkészcsapatnál dolgozott… és még sorolhatnánk hosszasan."

Ehetek burgonyát IR-esként?

2021. október 17.

Az inzulinrezisztenciásoknak egy meghatározott szénhidráttartalmú diétát kell követniük, ami már önmagában sem egyszerű, odafigyeléssel, folyamatosan egyeztetve a dietetikussal azonban nem korlátozásnak fogjuk megélni az étrendünket! Varga Dórát, a Budai Endokrinközpont dietetikusát kérdeztük. 

Az IR-étrend alapja a rendszeres, meghatározott szénhidrát tartalmú személyre szabott étkezés, melyben érdemes minél kevesebb gyors vércukorszint emelkedést okozó alapanyagot fogyasztani. Fontos, hogy nem kell teljes mértékben elhagyni a szénhidrátokat az étrendből, csupán a minőség, mennyiség kérdését kell rendbe tenni, és meg kell ismernie egy IR-esnek hogyan tud jó ételkombinációkat összeállítani, hogy finomakat egyen megfelelő vércukor – és inzulinszint elérése mellett.

A sokak által kedvelt köret, a burgonya is sajnos magas glikémiás indexű/GI-értékű, azaz gyorsan felszívódó szénhidrátok közé tartozik, ezért sok IR-es teljesen kiiktatja az étkezéséből. A krumpli önmagában ugyan mindig gyorsan felszívódik, az étrend tervezésnél azonban rendszeresen elfeledjük, hogy egy-egy alapanyagot nem önmagában, hanem egyéb élelmiszerekkel kombinálva eszünk meg, melyek mind-mind befolyásolják az elkészült étel vércukorszint emelő képességét. Az sem mindegy, miként készítjük el a burgonyát: a püré például magasabb glikémiás indexű, mint a héjában főtt krumpli, hiszen a pürésítés minden esetben gyorsítja egy alapanyag felszívódását. 

Amennyiben a kedvelt burgonyaköret mellé fogyasztunk pl. egy-egy szelet húst, akkor egy fehérjében gazdag alapanyag jelenléte miatt már kisebb a burgonya vércukorszint-emelő képessége. Ha mindezt még egy nagy tál friss salátakeverékkel is kombináljuk, akkor egészen szép mennyiségű rosttartalommal is ki tudjuk egészíteni az étkezést. Ezt fokozhatjuk: ha a salátánkra még egy kevés hidegen sajtolt növényi olajat is locsolunk (pl. olívaolaj, tökmagolaj, lenmagolaj, stb.), akkor jó minőségű zsiradék hozzáadásával kihozhatjuk a lehető legjobbat egy burgonyás köretből, és nem is lesz olyan gyors vércukorszint emelő hatása!