Információk, érdekességek

Újabb allergia?

2025. május 16.

Világszerte nő a géllakk okozta allergiások száma, mely leggyakrabban a folyton változó összetevőkkel, az újabb termékek megjelenésével és a nem szakszerű felhelyezéssel magyarázható.

Körömszépészeti termékekben előforduló vegyi anyagok közül az ún. akrilátok okozzák a legtöbb allergiás megbetegedést. Ezek felelnek azért, hogy az UV-lámpa hatására a köröm felszínén a géllakk megkeményedjen.

Tünetek

Viszkető érzés, pirosság és apró vízhólyagok is kialakulhatnak a köröm körül és az ujjbegyeken a géllakk okozta allergiás reakciók következtében, melyek sokszor nem azonnal, hanem az első használat után akár több évvel később is, bármikor kialakulhatnak. Ha az érintettek lakkozott kézzel más testrészüket is megérintik – nyakat, mellkast, szemet, kézfejet –, a panaszok ott is előfordulhatnak. „A problémát leggyakrabban az okozza, ha a lakk nem szilárdul meg teljesen, és a körömszéleknél a folyékony anyagból valamennyi a bőrbe jut, amely ún. allergiás kontakt dermatitiszt (bőrgyulladást) okoz” – mondta dr. Lőrinc Kende, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika adjunktusa. Hozzátette: a mellékhatások az immunrendszer válaszreakciója következtében akár néhány napon belül megjelenhetnek, és kialakulhat egy tartós, hosszú távú allergia.

Mi a teendő?

Ilyenkor a lehető leggyorsabban le kell szedetni a géllakkot annak érdekében, hogy ne okozzon további gyulladást, korábban megszűnjön, és az érintett terület ne fertőződjön felül, majd bőrgyógyászhoz kell fordulni! Helyi gyulladáscsökkentővel, szükség esetén antibiotikumos krémekkel az allergiás reakció és esetleges felülfertőződése gyorsan gyógyítható, maradandó károsodást nem okoz. A további géllakk viselése ebben az esetben nem ajánlott, ugyanis jó eséllyel újra kialakulhatnak a panaszok. Bőrallergológiai vizsgálattal, az ún. epikután patch teszttel megállapítható, hogy az érintett páciens pontosan melyik összetevőre érzékeny. A vizsgálat során a bőrre allergénekkel átitatott lapocskákat helyeznek, melyeket 40-60 perc után levesznek, a helyüket pedig bejelölik. Néhány nap elteltével, ha a területen bőrgyulladásszerű tünetek jelennek meg, akkor biztosan megállapítható az érzékenység.

Ha a továbbiakban az irritáló anyaggal nem találkozik az érintett és más terméket használ, a gyulladás nem alakul ki többet.

Allergia elleni gyógyszerek

2025. május 16.

Kinek, mikor, melyik?

Az allergiás panaszok kezelésére szolgáló gyógyszerek palettája széles, és a készítmények jelentős része vény nélkül is elérhető. Tabletták, oldatok, orrsprayk, szemcseppek egyaránt enyhíthetik a panaszokat. Nem könnyű a választás. Segítünk eligazodni a kínálatban, és tanácsot adunk arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben, milyen tüneteknél melyik gyógyszerforma mellett döntsön.

Körülbelül minden 4. ember szenved valamilyen allergiás megbetegedésben, és az arányuk évről évre nő. Az allergia leggyakrabban allergiás nátha, más néven szénanátha vagy allergiás rhinitisz formájában lép fel. Az allergiás nátha tünetei hasonlóságot mutatnak a légúti fertőzések, így pl. a nátha, influenza vagy a Covid–19 tüneteivel, ami nehezíti annak a kiderítését, hogy pontosan mi is áll a panaszok hátterében. Az allergiás nátha diagnózisának felállítása orvosi feladat, csakúgy, mint a pontos kiváltó ok(ok) kiderítése is, amely pl. allergénspecifikus bőrteszttel lehetséges. Azonban a tünetek alapos megfigyelése hozzásegíthet a betegség azonosításához és hatásos kezeléséhez.

Figyelje meg ön is a tüneteit!

Lehetséges, hogy ön is allergiás náthával küzd. A szénanátha 4 fő tünete közül:

• orrfolyás,
• orrdugulás,
• tüsszögés,
• orrviszketés,

legalább 2-nek az észlelése fontos a betegség felismeréséhez. A 2 tünet közül az egyik az orrfolyás vagy az orrdugulás kell, hogy legyen. Betegségnek az tekinthető, ha ezek a tünetek naponta legalább 1 órán át, hetente több napon át fennállnak; vagyis nem csak egyszeri orrfolyásról vagy egy átmeneti orrdugulásról van szó.

A tünetek fennállásának időtartamát illetően:

• az allergiás nátha lehet egész éven át tartó ún. perennális, ha pl. házipor, állati szőr váltja ki a tüneteket,
• de lehet évszakokhoz kötött, ún. szezonális is, amikor bizonyos pollenek (pl. mogyorópollen, pázsitfűfélék pollenje) az allergének.

A szénanátha tünetei nem szűkülnek az előbb felsoroltakra, ugyanis felléphet még:

• torokviszketés, torokfájás,
• szem viszketése, vörösödése, könnyezése,
• köhögés, fulladás,
• hőemelkedés,
• fejfájás,
• fáradtság,
• alvászavar is.

Szénanátha esetén az antihisztamin hatóanyagok jelentik az alapkezelést

Hasznos tudni, hogy az emberi szervezetben a hisztamin az a molekula, amely felelős a szénanátha szerteágazó tüneteinek kialakulásáért. Ebből következik, hogy az allergiás nátha panaszainak kezelésében a hisztamin hatását gátló, ún. hisztamin1-antihisztamin hatóanyagok, röviden H1-antihisztaminok jelentik az elsődleges terápiás választást.

Magas lipoprotein(a)-szint – fontos tudni erről az örökletes lipidzavarról

2025. május 15.

A magas lipoprotein(a)-szint egy örökletes, független kardiovaszkuláris kockázati tényező, a lipoprotein(a) pedig az LDL-koleszterin egy fajtája. Azon ritkább vérzsírok közé tartozik, amelyek nem befolyásolhatók sem életmóddal, sem gyógyszerrel, viszont számos betegségre hajlamosítanak. De vajon miért kell tudni róla, ha nincs rá gyógyszer? Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája adta meg a választ.

Mi az a lipoprotein(a) és hogyan tájékozódhatunk a szintjéről?

A lipoprotein(a) az LDL (ún. „rossz”) koleszterin egyik típusa, amely LDL-koleszterin erősen hozzájárul az artériákban végbemenő plakk-képződéshez, amelynek végső állomása az érelzáródás lehet. Tovább rontja a helyzetet, hogy a lipoprotein(a) tartalmaz egy extra fehérjét, az apoliprotein(a)-t, fokozza a véralvadást, és megnehezíti a vérrögök lebontását, valamint az általa kiváltott gyulladás különböző folyamatok révén súlyosbítja a helyzetet.
– A lipoprotein(a)-szint genetikailag meghatározott, és az életünk során nem vagy alig változik, vagyis a gyermekkorban mért érték életünk végéig megmarad, bár egyes vesebetegségek és a menopauza bizonyos mértékig emelhetik a szintjét – ismerteti Somogyi professzor asszony. – A lipoprotein(a) szintjét tehát egy egyszerű vérvétellel bármilyen életkorban meg lehet mérni, igaz, ezt külön kérni kell a laborvizsgálatok során, ugyanis nem része a standard nagylabornak.

Kinél érdemes meghatározni a lipoprotein(a)-szintet?

Vannak olyan állapotok, amelyekben nő a szív-érrendszeri kockázat, így ezek megléte esetén érdemes a lipoprotein(a) szintjét is ellenőrizni. Az alábbiakról van szó:
– a családban öröklődő szív-érrendszeri betegség,
– familiáris hiperkoleszterinémia (öröklötten magas koleszterinszint, amelynél az érintettek 30%-ának lehet magas a lipoprotein(a) szintje),
– magas LDL-koleszterin szint,
– korai koszorúér betegség (akár az érintettnél, akár a családjánál),
– ismétlődő szív-érrendszeri esemény (mint a szívinfarktus, a stroke), a rizikófaktorok kezelése ellenére,
– a családban már igazolt magas lipoprotein(a)-szint.
A következő klinikai helyzetekben is érdemes elvégeztetni az ellenőrzést:
– 60 év alatt megkezdődő ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegség,
– meszes aortabillentyű/stenosis.
Akinél magas lipoprotein(a)-szint igazolódik, annak számolnia kell egyes kardiovaszkuláris betegségek nagyobb rizikójával még akkor is, ha a többi koleszterinszint rendben van. Ezen betegségek közé tartozik a szívelégtelenség, a periférifás érbetegség, az aortabillentyű szűkület, a koszorúér-betegség és az olyan események, mint a stroke vagy a szívinfarktus.