Információk, érdekességek
Tudomány és filozófia: Minden mindennel összefügg
2026. május 15.
Egy beszélgetés alkalmával a filozófus ismerősöm így jellemezte nekem a tudós és a filozófus közötti különbséget: Az utóbbiak „szétszedik a világot”, az elméleti dolgokat a részeire bontják, vizsgálják, esetleg átalakítják, majd újból egy egésszé formálják és megnézik ennek a működését.
A tudósok is szétszedik a dolgokat, pl. az emberi szervezetet szervekre, szövetekre, sejtekre, sőt, még annak alkotóelemeire is. Azokat vizsgálják behatóan és valóban nagyon alaposan, de utána nem feltétlenül rakják ismét össze egy „emberré”, hogy az „a nagy működésben, az egészben” hogyan működik pici sejtként, milyen hatással lehet a többi szerv sejtjeire. Mert ne képzeljük azt, hogy pl. a beleinkben lévő sejt, részecske, mikrobiom egy zárt rendszerként működik egymaga, és nem lehet hatással pl. a szívre vagy az agyra. Nem olyan régen került a vizsgálatok középpontjába pl. az ún. bél-agy, bél-szív, bél-tüdő stb. tengely kapcsolata és egymásra hatása. Mégiscsak egy összetett emberi szervezetről van szó, és nem önállóan, elzárva, elkülönülve működő sejtekből a szervezetünkben. Mint egy hatalmas számítógép, egy precíziós műszer, minden mindennel összefügg. Ezt jelenti az egészség, az életmód, a betegség összetettebb, tágabb, holisztikusabb megközelítése.
Boldog párok titka
2026. április 25.
Vannak, akik boldog párkapcsolatban, házasságban élnek, mások pedig nem. Sajnos az utóbbiak vannak többségben. Éppen ezért sokakat érdekel a titok: megakadályozhatjuk-e, és ha igen, hogyan, hogy el ne múljon a nagy szerelem? A viselkedéskutatók - miközben házastársakat kérdeztek meg errõl a kérdésrõl - arra az eredményre jutottak, hogy bizonyos magatartásformák minden boldog párra jellemzõek.
Bármelyikünk tapasztalhatta már, hogy egyes párok mintha egy életre elõfizettek volna a szerelemre. Még 50 évi házasság után is kéz a kézben ülnek a kanapén, és szerelmes pillantásokkal néznek egymásra. "Szívecském, emlékszel, amikor ...?" A házasság elején a férfi és a nõ is egyet akarnak: azt, hogy a szerelem örökké tartson. Az akarat azonban önmagában nem elegendõ! A válások nagy száma ezt egyértelmûen bizonyítja. A házasságok egyharmada - nagyvárosokban a fele - tönkremegy. A párkapcsolatokra nincs garancia!
A nő varázsereje a szaglása
2026. április 20.
Lipovszky Csenge esztétaként végzett az egyetemen, majd a világon egyedülállóként a szaglásunk mint különös érzékelésünk kapcsán az illatok, a parfümök világát ötvözte az antropológia, lélektan, kultúrtörténet, neurobiológia izgalmas tudományterületeivel.
Mit jelent nőnek lenni, nőként dönteni, nőként teremteni? Hol rejlik az a bölcsesség, melyet követve el tudjuk felejteni a belénk ivódott, minket már nem szolgáló viselkedésmintákat?
Hogyan követtük a túlélésünk érdekében a férfias szabályokat, azt hívén, ez az egy szabályrendszer él mindenek felett? Hogyan tudunk visszatalálni a saját utunkra? A szakrális nőiség támogató, lágy erővel bíró energetikai talajára?
Az illatokkal.
A tudatos szaglás gyakorlatát azért dolgoztam ki, hogy általa visszatérhessünk az érzékelés és az intuíció köreibe, ami valaha a rendelkezésünkre állt, de mára lemondtunk róla, és elhittük, hogy hiteltelenítenünk kell. Az elme átvette a hatalmat, és az együttműködés helyett az egyeduralma tapasztalható.
Mit üzennek a nők?
2026. április 10.
Azt, hogy milyenek a nők lányként, feleségként, anyaként, nagymamaként, mindenki sokféleképpen meg tudja fogalmazni.
Nekem az egyik kedvenc jellemzésem, ahogyan Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író emlékezik a nagymamájára.
„…tökéletes Oroszlán volt. Ennek köszönhette, hogy létre tudta hozni azt a matriarchátust, melynek hatalma a legtávolabbi rokonokig is és a legváratlanabb helyekre is kisugárzott, mint egy naprendszerben, melyet ő a konyhájából irányított (…) mialatt a babfőzeléket kavargatta.”
És valóban. Szeretném azt hinni, hogy tényleg ilyenek vagyunk. (De a mai, modern nagymama másik kezében egy laptop is van.) Igazgatjuk a saját életünkön kívül a családtagokét is.
Egyszerre több mindennel foglalkozunk, és több mindenre gondolunk.
A mai rohanó világ megköveteli a strukturált, logikus gondolkodást, az operatív munkák gyors és hatékony elvégzését, az időmenedzselés tudományának elsajátítását. Legyen szó nőről vagy férfiről, ez mindenkire vonatkozik. Ha nem tudjuk felvenni a napi ritmust, a világ ritmusát, elvesztünk.
A nők társadalmi helyzete
2026. április 09.
Az ideálkép és a valóság fontossága
Sandro Botticelli Vénusz születése című világhírű festménye a XV. századi itáliai reneszánsz egyik legismertebb remekműve. A szerelem és szépség istennője itt egy kagylóhéjon érkezik a tengerpartra, a nyugati szél és egy nimfa kíséretében, a klasszikus szépségideál megtestesítőjeként. Éteri, megközelíthetetlen és mégis kiszolgáltatott, amolyan igazi férfifantázia.
Ez az idealizált, lírai ábrázolás persze már akkor is távol állt a korabeli társadalom általános nőképétől, miként ma sem a kifutókról ismert szupermodellek jönnek szemben a boltban, és ezt nem is várja el senki. Az azonban sokat változott az évszázadok alatt, hogy az alapvetően férfielvű nyugati társadalmakban hogyan is tekintett a maszkulin többség a nőkre, és milyen elvárásokkal élt velük szemben. (Itt fontos megjegyezni, hogy bár a férfi-nő arány demográfiai szempontból nagyjából kiegyensúlyozott volt mindig is, szociológiailag azonban mindig az a többség, aki előnyöket élvez, és hatalma van, miközben az a kisebbség, akit hátrányosan megkülönböztetnek. Így lett kisebbség a nőkből a legtöbb kultúrában.)
Ahonnan indultunk: a kettősségek korszakai
A középkori Európában a férfiak (és rajtuk keresztül a társadalom) viszonyát a nőkhöz alapvető kettősség jellemezte.
- Az „igazi nő” modellje egyfelől Szűz Mária volt, mint a tiszta, önfeláldozó, az anyaságot megjelenítő ideál.
- De a kereszténység dominálta világképben fontos volt Éva is. Mint a bűn forrása, a gyenge, aki egyszerre kísértő és kísérthető, szóval mindenképpen olyan, akinek a férfi védelmére és felügyeletére van szüksége.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...481