Információk, érdekességek

Ezért fázékonyabbak a nők, mint a férfiak

2024. október 23.

Fotó: 123rf.com

A lakásban hosszú melegítőben és pulóverben lévő hölgy mellett kényelmesen megfér a pólós és rövid nadrágos férfi. Ha ismerős a kép, nem meglepő, már tudományos magyarázat is van arra, hogy miért fáznak jobban a nők. Dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont főorvosa arra is felhívta a figyelmet, hogy mikor kell a fázékonyságot komolyan venni, milyen betegségeket jelezhet.

Játék a hőfokkal

Épp csak elcsendesedtek a nyári viták a légkondicionáló körül, máris komoly nézeteltérésre ad okot a fűtési szezonban a termosztát beállítása. A férfiak rendszerint az alacsonyabb hőmérsékletet kedvelik, a nők pedig inkább a meleget. Ennek oka egy, a Nature Climate Change folyóirat korábbi számában közölt kutatás szerint pedig nem más, mint az anyagcsere.

A nők nyugalmi anyagcseréje lassabb, emiatt fázósabbak lehetnek. A férfiak gyorsabb anyagcseréje miatt pedig a testük melegebb, ezért alacsonyabb hőmérsékletű szobában érzik jól magukat. A tanulmány szerint a nők többségének a 25oC, a férfiak számára pedig a 22oC volt az ideális.

Fázékonyság: betegséget jelez?

Influenza, légúti fertőzések kezdetén fázósabbak lehetünk, a magas láz mellett is jelentkezhet vacogás, hidegrázás. Ez egy természetes jelenség, az első pár napot követően, ahogy a gyógyulási folyamat zajlik, rendszerint el is múlik.  Problémát az jelez, ha egyszer csak azt vesszük észre, hogy látszólag minden ok nélkül a korábban beállított hőmérséklet mellett fázunk, egyre vastagabban öltözünk

„Jellemzően a nőket érintő panasz a pajzsmirigy alulműködés, gyakran ez áll a fázékonyság hátterében. Okozhatja vérszegénység, alultápláltság és érszűkület is – ilyenkor jellemzően az adott végtag hidegebb, zsibbadhat, fájhat is. Ha a fázás mellett az adott végtag hideg hatására elfehéredik, akkor Raynaud-jelenség lehet, ami autoimmun betegséget jelezhet.”


Ezt tanítják nekünk a patkányok

2024. október 20.

Az ELTE nagyszabású kutatása szerint sokkal bonyolultabb a patkányok társas viselkedése, mint azt eddig feltételeztük. A rangos Scientific Reports folyóiratban megjelent eredményeknek komoly hatása lehet egyes gyógyszerek, például a pszichotikumok fejlesztésére is.  

A fehér egerek mellett az egyik legtöbbet használt kísérleti állat a patkányok egy fajtája, a fehér Rattus norvegicus. Ennek fő oka, hogy a patkányok biológiai tulajdonságai erős rokonságot mutatnak az emberi sejtek és szervek tulajdonságaival, génjeik közel 90%-a hasonló. Bár a patkányok viselkedését sokat kutatják, mindezidáig nem végeztek hosszútávú, digitálisan automatizált módon kiértékelt, a csoportbeli és az egyéni tulajdonságokat egyaránt figyelembe vevő, azokat egymással összevető kutatást a témában.

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszék munkatársai, együttműködve az Etológia Tanszék munkatársával, Kubinyi Enikővel, ezt a fontos, hiánypótló kutatást végezték el és publikálták a Nature portfólióhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban. A kutatás Vicsek Tamás, a Fizikai Intézet professor emeritusa által elnyert európai, ERC Advanced Grant keretében kezdődött el, a keletkező hatalmas adatrendszer feldolgozása éveket vett igénybe. Az így született publikáció azonban a mögötte álló hatalmas adatmennyiség, a kísérletek tervezése és a kiértékelési módszerek széles skálája miatt a területen egyedülálló munka lett.
 
A fenti ábra jobboldali panelje két állat (a3 és β1) helyzetének hosszú időtartamra átlagolt gyakoriságát mutatja, ahol a vörös és a zöld szín intenzitása jelzi az állatok tartózkodási helyének gyakoriságát. A sárga szín azokat a helyeket mutatja, ahol időnként mindkét állat megfordul (például az etetőnél). Ez az egyszerű ábra is jelzi, mennyire különbözően viselkednek az állatok, még egy ilyen egyszerűen összeállított térben is.
 
A kutatás egyik központi célja az volt, hogy betekintést nyerhessünk a patkánycsoportokon belül kialakuló hierarchikus erőviszonyokba. Ehhez több komplex kritériumot kellett teljesíteni: szükség volt az egyes egyedek folyamatos azonosításának lehetőségére (ezt színkóddal oldották meg), az állatok lakhelyének minél barátságosabb kialakítására, a nappali és éjszakai időszakok változtatására, és úgy általában, a teljes, mintegy 10 hónapon át tartó kísérlet automatikus vezérlésére, beleértve például a táplálék és a víz adagolását is. 
Az éjszakai, sötétben is “látó”, nagyfelbontású kamera a kísérletek végére sok terabyte-nyi információt szolgáltatott, amelynek kiértékelésére kifejezetten a színkóddal ellátott patkányok mozgását digitálisan követő algoritmust kellett kidolgozni. Fontos eleme volt a kísérletsorozatnak, hogy az induló 7 fős patkánycsoportokat (4 ilyen csoport volt) időnként több változatban is átrendezték, ezúton is követve, hogy egy adott állat vagy csoport viselkedése mennyire függ a csoport összetételétől, illetve annak változásától.
 
A kísérlet során készült felvételek egy sorozata az alábbi videóban megtekinthető (gyorsítva látható a 4 kis kolónia éjszakáinak egy hete, nappal a patkányok ugyanis inaktívak, többnyire alszanak, el-, illetve összebújnak): https://www.youtube.com/watch?v=L4yKFD2tMIM

Vaidya: az ájurvédikus orvos szerepe

2024. október 19.

Az ájurvéda, India ősi gyógyászati rendszere több ezer éves tudásra épül, amely az egészség megőrzésére és helyreállítására törekszik. Az ájurvédikus gyógyítókat, akik ezt a tudást alkalmazzák, vaidyáknak nevezik. A vaidya szó szanszkrit eredetű, jelentése “orvos". A vaidya szakemberek mélyreható ismeretekkel rendelkeznek a test, az elme és a lélek harmóniájáról.  

A vaidya képzése és szerepe

Egy vaidya hosszú évekig, akár 12 évig is tanul, hogy elsajátítsa az ájurvéda összetett és átfogó tudományát. Ez magában foglalja a különböző gyógyító technikák, gyógynövények és kezelési módszerek alapos ismeretét. Egy vaidya nem csupán az egyéni betegségek kezelésére összpontosít, hanem a teljes személyiségre és az életmódra is. Az egészséget holisztikus megközelítéssel értelmezik, figyelembe véve a mentális, érzelmi és fizikai állapotot is.

Az ájurvéda és a doshák harmóniája

Az ájurvéda alapvetően a doshák – Vata, Pitta és Kapha – egyensúlyára épül. Minden ember egyedi dosha-kombinációval rendelkezik, ami meghatározza a testi és mentális jellemzőit. A vaidya feladata, hogy azonosítsa az egyensúlyhiányokat, és személyre szabott kezelési terveket dolgozzon ki. Ehhez különféle diagnosztikai módszereket használ, például a nadi vigyan (pulzusdiagnosztika), amely segít meghatározni a doshák állapotát és az esetleges egyensúlytalanságokat.


Miről mesél a csók a nőknek?

2024. október 07.

Képforrás: Canva Pro adatbázis."A csók csak egy csók" - "a kiss is just a kiss" - szól a dal a Casablancában, utalva arra, hogy Humphrey Bogart és Ingrid Bergman között a kapcsolatnak nem lesz folytatása. Úgy tűnik azonban, hogy a csók mégsem csak egy csók, főleg, ha az elsőről van szó, mert a nő számára fontos eszköz annak megállapítására, hogy összeillik-e potenciális partnerével.  

A "jó csók" segíti meggyőzni, hogy érdemes elmélyíteni vele a kapcsolatot, a kevésbé kielégítő pedig kioltja lelkesedését már a kezdeteknél. A nő hosszú távon is csókkal erősíti az összetartozást párjával, a csókból érzi meg, hogy szereti-e még, vagy mással csalja.

Az Evolutonary Psychology című brit szaklapban megjelent tanulmány szerint minden nő kap a csóktól olyan romantikus és kémiai jeleket, amelyek révén értékelni tudja "love story-ja" állapotát.

Az amerikai Albany egyetem kutatói több ezer teszttel jutottak el ehhez az eredményhez. Míg a férfiak sokkal kevésbé érzékenyek ezen a területen, a nők nagy figyelmet fordítanak a férfiak leheletének szagára, szája ízére, fogai állapotára. Nem fogadnak el szexuális kapcsolatot csókolózás előtt. És míg a férfiak egy hosszan tartó kapcsolatban elvesztik érdeklődésüket a csók iránt, a nők továbbra is szívesen adnak és fogadnak.


Neked van időd élni?

2024. október 01.

Képforrás: Canva Pro adatbázis."Rengeteg dolgom van, nem érek rá, nincs több időm!" Érzelmek, kedvesség, mélyebb eszmecserék, az önismereti utak, a testmozgás, a lélekkel való törődés, meditáció, az élet értelmének, céljának keresése, ősi idők mestereire való emlékezés, az Istennel való kibékülés... ki ér erre rá manapság?  

Ki ér rá manapság mélyebben érezni? Ki az, aki ráér figyelmesnek, türelmesnek, mi több, jelenlévőnek, ébernek lenni? Nincs idő nyugalomra, egyensúlyra és nincs idő élni sem! Ráérsz? "Nem! Rohanok, nincs időm!"...

Van viszont idő zsörtölődni, veszekedni és jól odamondani. Van idő panaszkodni, van idő stresszelni és a tévé előtt ülni. Van idő a neten felesleges időt tölteni, ahogy van idő haragosnak, kellemetlennek és dühösnek, türelmetlennek lenni. Sok idő van minősíteni, bizonyítgatni az igazat, és hogy kiboruljon a tejföl. Van időnk háborúzni, bántani, füstölni, szennyezni. Van idő ivásra, drogozásra, a magunk rombolására, ablakok betörésére, rongálásra.

Aztán van idő rá, hogy állandóan elfoglaltak, fontosak legyünk. Van idő belefáradni, belerokkanni, beleszáradni hagyni, mosatlanul hagyni és van idő megcsalni, elhagyni és van idő hazudni…

…és nincs idő megállni, lefékezni, lelassulni, beleszeretni, szerelmesnek lenni, hozzáérni, simogatni, megölelni, a szemébe nézni, sétálni, a fákat nézni, mi több, a fákkal beszélni, az eget, a csillagokat kémlelni, az életet méltatni. Nincs idő magunkra és összetartani, megkeresni és megbeszélni, nincs idő kivárni, feloldani és megbocsájtani, megérintődni, megrendülni az élet szépségeitől.

Nincs idő harmóniára, légzésre, figyelemre, másokra, a kegyelemre sincs idő, ahogy nincs idő megszólítani, egy jó szót mondani, rendbe tenni és megnyugtatni, barátkozni és megelőlegezni, nagyvonalúnak és előzékenynek lenni.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...463