Információk, érdekességek
Újabb áttörés a cukorbetegség kezelésére?
2007. február 04.
Új, a cukorbetegek életét akár gyökeresen megváltoztató kezelési módot próbálnak ki a közeljövõben Oroszországban. A módszer alapjait Bob Elliot professzor Új-Zélandon fejlesztette ki több mint egy évtizeddel ezelõtt.
A cukorbetegek kezelését xeno-transzplantáció módszerével, vagyis állati sejtek emberbe ültetésével hajtják végre. A szakemberek újszülött tengerimalacok hasnyálmirigyébõl inzulintermelõ sejtcsoportokat emelnek ki, ezeket humán szövetbarát gélbe burkolják és a gombostûfejnyi kapszulákat a diabéteszes páciens hasüregébe ültetik. A hat betegbe malac-sejtek milliárdjait fogják beültetni.
Okos pénztárgépek
2007. január 30.
Alapvetõ tévedés, hogy a gyógyszerárusítás liberalizálása a verseny fokozásával automatikusan árcsökkentõ hatású lenne.
Világszerte szenvedélyes vita folyik a gyógyszerek mind szabadabb forgalmazása miatt.
Portugáliában az „Orden de Farmaceuticos de Portugal" adatai szerint a recept nélkül kapható gyógyszerkészítmények forgalmazásának második éve végrehajtott liberalizációja óta az árak mintegy tíz százalékkal emelkedtek, ugyanakkor a sürgõsen szükséges gyógyszerek elérhetõsége nem lett lényegesen jobb.
Jótékony öngyilkosság
2007. január 17.
A Max Planck Intézet kutatói felfedezték, hogy az immunrendszer speciális sejtjei, a neutrofil granulocyták miként képesek saját öngyilkosságuk szabályozása révén védelmet biztosítani a fertõzésekkel szemben.
A vérben található fehérvérsejtek közül a legnagyobb arányban a neutrofil granulocyták fordulnak elõ, õk képezik az immunrendszer elsõ védelmi vonalát. Feladatuk, hogy nukleinsavból és sejtek számára igen agresszív enzimekbõl felépülõ, extracelluláris neutrofil csapdának keresztelt képzõdményeik segítségével elpusztítsák az idegen mikroorganizmusokat. Az intézet egyik kutatócsoportja Dr. Arturo Zychlinsky vezetésével felfedezte, hogyan is alakul ki ez a pusztító csapdarendszer.
Fogorvosi röntgen is utalhat csontritkulásra
2007. január 14.
Angol kutatók megállapították, hogy a fogászaton készített röntgen-felvételek számítógépes elemzése segít megítélni a test egyéb csontjainak ásványianyag-tartalmát.
A Manchester Egyetem kutatói Dr. Keith Horner szájsebész professzor vezetésével olyan szoftvert dolgoztak ki, melynek segítségével egyszerû fogászati röntgen (rtg.) is szolgálhat például a csontritkulás megítélésére vagy az alkalmazott kezelés hatékonyságára.
A csapat az új programot 652, 45 és 70 év közötti nõ esetében próbálta ki Belgiumban, Görögországban, Svédországban valamint Angliában. Minden hölgy esetében a csontsûrûséget a csípõlapátról készített speciális röntgenfelvétel (DEXA) alapján megmérték, valamint a készített fogászati röntgent alávetették a saját programjuknak.
Horkolás
2007. január 10.
A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ.
A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...431432433...451