Információk, érdekességek
Vegye magára az õsz színeit!
2006. október 29.
A csípõs, szeles õszi hetek, hónapok beköszöntével hamarosan gondoskodnunk kell az évszaknak, no és az akár naponta változó idõjárásnak megfelelõ ruhatárról, amelynek talán legfontosabb eleme a kabát. Amelynek persze nem csupán a csípõs idõ ellen kell megvédenie minket, hanem csinosnak, divatosnak is kell lennie. Az idén régi, letûnt korok módija a nyerõ, újra divatba jött a kord, a bõr, és az õsz pompás színei: a barna, a sötétzöld, a padlizsánlila vagy a fekete.
A neves divattervezõ, Karl Lagerfeld mondta egyszer: „Minden a kabátnál kezdõdik. Ha az ízléstelen, már senki sem lesz kíváncsi arra, mi van alatta.” Napjainkban nem nehéz a különbözõ divatirányzatoknak hódolni, hiszen a boltok ma már rengeteg féle kabátot kínálnak, az anyagok, színek, fazonok kavalkádjának talán csak a csillagos ég szabhat határt.
Nõi nemi hormonok felelõsek az idõskori elbutulásért?
2006. október 20.
Az Utrechti Egyetem kutatói azt vizsgálták, lehetséges-e kapcsolat a nemi hormonok és a férfiak szellemi leépülése között (ide értve az Alzheimer-kórt is). Az eredmények azt mutatták, hogy a hanyatlásban a férfiakban kis mennyiségben megtalálható nõi nemi hormonok szintjének változása játszik szerepet.
A szakemberek egy korábbi amerikai kutatási adatbázist, az ún. Honolulu idõskori statisztikákat használták. Ebbe a vizsgálatba 1991 és 1993 között 2974, 70 és 91 év közötti japán származású amerikai férfit vontak be, akik szellemi állapotát átlagosan három évente ellenõrizték, és ilyenkor általános orvosi vizsgálatot is végeztek illetve vért vettek tõlük. A vizsgálat összesen 2300-an fejezték be, és 223-nál tapasztaltak érdemi szellemi hanyatlást (ebbõl 134 Alzheimer-kór miatt).
A fénylõ mosoly csak rövid ideig tart?
2006. október 20.
Egyre-másra jelennek meg a hirdetések a fogak fehérségét ígérõ módszerekrõl, például a fehérítõ fogkrémeket akár drogériákban is megvehetjük. A Michigani Egyetem fogorvos-kutatói a fehérítõ módszereket elemezték.
Hana Hasson és munkatársai az ún. metaanalízis módszerével 25, korábban megjelent tanulmányt hasonlítottak össze. Ezekben a tanulmányokban a kísérleti alanyok különféle fogkrémeket és géleket próbáltak, amelyek hidrogén-peroxidot vagy karbamid-perxidot tartalmaztak.
Közel kétszáz gén felelõs az emlõrákért és a vastagbélrákért
2006. október 17.
Az emberi sejt génkészletének csaknem kétharmadát hasonlította össze daganatos sejtek génállományával egy kutatócsoport az amerikai Johns Hopkins Egyetemen. Eredményeik azt mutatták, hogy összesen közel kétszáz gén képes arra, hogy az emlõ és a vastagbél daganatos betegségét kiváltsa.
Az egyetem Ludwig Központjának kutatói 11 emlõrákos és 11 vastagbélrákos, valamint nem daganatos betegségekben szenvedõ betegek sejtjeinek génállományát hasonlították össze laboratóriumi körülmények között. Több mint 13 ezer gént vizsgáltak át - ez körülbelül a sejtekben található összes gén kétharmada. Ezek közül a kutatók 189-rõl figyelték meg, hogy gyakran fordul elõ a daganatos sejtekben, 122 az emlõ, 69 a vastagbél daganatos sejtjeiben (kettõ gén mindkettõben elõfordult).
Akciódús videojátékban az emberi test mûködése
2006. október 17.
A legtöbb fiatal szívesen tölti idejét számítógépes játékokkal, amelyek hasznosságát a felnõtt társadalom sokszor megkérdõjelezi, néha pedig elítéli az erõszakos programokat. Az Amerikai Tudósok Szövetsége nemsokára tervezi bemutatni az Immune Attack nevû videojátékot, amely az akciójátékokból ismert vezérléssel, élvezetes módon próbálja meg bemutatni az ifjúság számára az emberi szervezet mûködését.
A játék - mint neve is utal rá - elsõsorban az immunrendszer bemutatását tûzte ki céljául. "Az immunológia bonyolult és nehezen tanulható tantárgy, ugyanakkor pont az összetettsége miatt remek kiindulópontja lehet egy videojátéknak" - mondja Eitan Glinert, a projekt koordinátora a tudós társaságban.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...443444445...460