Információk, érdekességek

Internet segítségével a depresszió ellen

2006. október 15.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói megfigyelték, hogy az interneten keresztül biztosított antidepresszív kezelésnek nemcsak rövid, hanem hosszú távú hatásai is vannak.

 

Ausztráliában - a többi olyan országhoz hasonlóan, ahol nagy távolságokat kell hatékonyan áthidalni - egyre több területen vezetik be az internetet használó módszereket. Egy ilyen próbálkozásként indult két olyan szolgáltatás is - az egyik fõleg a hangulati problémák megoldásában és megelõzésében segítõ oldal, a CBT - Cognitive Behavioral Therapy, valamint a BluePages, amely széles körû, kutatási eredményekkel alátámasztott információkat biztosít pszichológiai- gyógyszeres- vagy alternatív kezelési módokról.


Cukorbetegeknek fejlesztett mindentudó telefon

2006. október 14.

A mobiltelefon nem csak a kommunikációt, de a cukorbetegek életét is megkönnyítheti. Egy új fejlesztés révén kvázi a háziorvosuk is lehet.

 

Egy franciaországi, cukorbetegséggel foglalkozó kutatóközpont jelenleg egy olyan fejlesztés tesztelését végzi, mely nagy segítséget jelenthet a cukorbetegek számára.


A jó és a rossz stressz

2006. október 08.

Munkahelyi életünk során kétfajta stressztípussal találkozunk. Az egyik a „jó stressz”: motivál, ösztönöz, ezt érezzük, amikor kihívásokkal találkozunk, amikor magával ragad a versenyszellem, vagy akkor is, amikor izgulva készülünk az esti randira. „Rossz stressz” a túlzott – állandósult - stressz, amely nyomást gyakorol ránk és a testünket folyamatos, intenzív védekezõ állásba kényszeríti biológiai értelemben.

 

Olyan ez, mintha menekülnénk valami elõ, akár folyamatosan. Ez utóbbi jelentõs egészségügyi következményekkel is járhat. Vajon van választásunk abban, hogy mennyi stresszben és azon belül is melyik fajtából legyen részünk?


Óvja szeme világát!

2006. október 06.

Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.

 

De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.


Betegséget is jelezhet az alvászavar

2006. szeptember 24.

Egy katalán alváskutató-csoport véleménye szerint az alvás ún. REM fázisának zavarai elõrejelzik, hogy a betegnél késõbb kialakulnak-e bizonyos agyi eredetû degeneratív betegségek. Ezek közé a betegségek közé sorolják például a Parkinson-kórt.


A REM alvási fázis során a csukott szemek gyorsan mozognak, és ezek a fázisok átlagosan 90-120 percenként ismétlõdnek az alvás alatt. Sokan úgy vélik, hogy ez alatt az idõszak alatt álmodunk, de az bizonyos, hogy ez a legéberebb alvási fázis, akit ilyenkor ébresztenek fel, általában frissen, kipihenten ébred. A REM fázisok pontos szerepét egyelõre nem ismerik, de a kutatók az agyhullámok vizsgálatával (EEG) már meg tudják határozni, ha valakinek ez a fázisa az átlagtól eltér.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...444445446...460