Információk, érdekességek
Kiköphetetlen gyógyszer a pszichiátriában
2006. szeptember 10.
Mentolos szájízesítõ pasztillához hasonló, mégis fordulatot hozhat a skizofrén betegek terápiájában.
Az ötvenes évek gyógyszerfejlesztésének köszönhetõen megjelent elsõ generációs antipszichotikumok lehetõvé tették, hogy a skizofrén betegeket a „tébolydák" helyett akár otthonukban is kezelni lehessen, kézben tartva a téves eszmés, hallucinációs tüneteiket, mégis, a betegség gyógyszeres terápiájában a több fronton ható, kevesebb mellékhatással járó második generációs gyógyszerek hoztak valódi megoldást.
Csakhogy a betegség természetébõl adódóan a gyógyszer bevétele számtalan akadályba ütközhet: sok beteg téves eszmét kapcsol a tablettához és szándékos mérgezéstõl tartva elutasítja azt, illetve a skizofrénekre jellemzõen hiányzó betegségbelátás miatt úgy véli, nincs is szüksége rá. A szakorvosi tapasztalatok szerint a betegek egy népes csoportja nem ennyire elutasító, egyszerûen csak állapotából fakadóan képtelen arra, hogy rendszeresen szedje gyógyszerét, s ha néha-néha beveszi is, kiköpi.
Új tudományos elmélet a migrénrõl
2006. szeptember 06.
A fejfájáskutató amerikai tudósok szerint teljesen téves lehet minden, amit eddig tudtunk, illetve ténynek fogadtunk el a migrénrõl.
Legújabb vizsgálati eredményeik alapján úgy vélik, egyedül annyit lehet egyértelmûen állítani, hogy a migrén az emberiséget érintõ - nem halálos kimenetelû - csapások egyike. Az is kérdéses azonban, megfelelõen értelmezték-e eddig a migrén hátterét, vagy azt, hogy egyes szervek mûködési zavara, vagy bizonyos étrendi hibák mennyiben felelnek a görcsös fejfájás kialakulásáért. Az viszont örvendetes tény, hogy a klasszikus migrénesek mintegy fele számára léteznek hatásos korszerû gyógyszerek - olvasható a New York Times egészségügyi mellékletében.
Mutasd koszorúereidet – megmondom iskolázottságodat
2006. augusztus 28.
A társadalom jobbmódú – ez gyakran magasabb iskolai végzettséget is jelentő – rétegeiben ritkábban fordulnak elő szív- és érbetegségek.Ebben lehetne szerepe annak is, hogy a betegség – például az anginás panaszok – megjelenése után a jobb társadalmi helyzetben lévők könnyebben jutnak el orvoshoz, és jobb egészségügyi ellátást is kapnak.
Szezonnyitó oltási mi micsoda
2006. augusztus 24.
Míg az USA-ban a krónikus betegek 60 %-a védekezik vakcinával, itthon legfeljebb 20% kér oltásos védelmet.
Influenzától a pneumococcusig
Október eleje óta halmozódnak a légúti betegségek, amelyeket leggyakrabban vírusok (rhinovírus, parainfluenza, RS, adenovírusok) okoznak, de még nem az influenza vírusa! A szezonra jellemző betegségek kortól függetlenül kellemetlen torokfájással kezdődnek, a nyaki nyirokcsomók megduzzadnak, majd rekedtség és köhögés váltja fel a kezdeti tüneteket. A láz nem jellemző, az orrdugulás is egy-két napig tart. A lábadozási szakban a száraz köhögés hurutos váltja. Jó tudni, hogy lassabb a gyógyulás idős korban, dohányosoknál, vagy azok esetében, akik zárt légtérben, pl. légkondicionált helyen dolgoznak. A kórokozóknak számtalan fajtájuk van, emiatt a fertőzés átvészelése nem idéz elő tartós védettséget.
Feketén-fehéren a zöld könyvről
2006. augusztus 20.
Az MTA doktora szerint a zöld könyv olyan, mintha egy biztosítótársaság írta volna.
A kiinduló tézis, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer egyenetlenségei miatt alacsonyabb a születéskor várható átlagos élettartam, alapvetően rossz – írja cikkében dr. Ember István intézetvezető egyetemi tanár, az MTA doktora. A nemzetközileg elfogadott modellek szerint az egészségünket meghatározó tényezők körülbelül 80-90 százaléka az egészségügyön kívüli: életmód, táplálkozás,környezet (50 százalék), genetikai faktorok (25-30 százalék), egyéb körülmények (10-15 százalék) Az egészségügyi ellátórendszer részesedése átlagosan 11 százalék.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...447448449...460