Információk, érdekességek
Gondolkodjunk pozitívan – új erőt adhat
2023. november 06.
A pozitív életszemlélet a boldogság egyik kulcsa lehet – így mi lenne, ha csak a jó oldaláról néznénk az életet? Bosszankodás, rágódás, csak a rosszra figyelés helyett? Ha megfogadjuk, tekinthetjük követendőnek az optimista ember életszemléletét, aki örömét leli minden – akár a legapróbb – kedvező dologban, miközben viszonylagossá teszi mindazt, ami „kevésbé jó” az életben. Egyúttal megőrzi a reményt a bajban is, és a leggyakrabban árad belőle az életöröm. Ismerjük meg hát közelebbről az ilyen pozitív életszemlélet elérésének néhány eszközét.
A pozitív gondolkodásmód és az optimizmus könnyít az élet terhein. Fenntartja a jó közérzetet minden helyzetben, de az egészségnek is kedvez. Egy múlt évben megjelent, francia tanulmány pl. kimutatta, hogy azon személyek életkilátásai, akik rózsaszínben látják a világot, átlagosan 11-15%-kal meghosszabbodnak. Amellett megnő az esélyük arra is, hogy 85 évig, vagy annál tovább éljenek. Egy másik, amerikai tanulmány szerint, melynek készítői – 200 000 kísérleti alany 13 éven keresztül történő vizsgálata után – megállapították, hogy csökkent a szív- és érrendszeri betegségek kockázata azoknál, akik optimista lakatúak voltak.
Bízzunk magunkban
A pozitív életérzés, hozzáállás az élet dolgaihoz lelkiállapot kérdése. Könnyű pozitívnak lenni, amikor jól mennek a dolgok, de szinte lehetetlen, amikor az élet bonyolulttá válik – úgy gondoljuk? Ha igen, tévedünk: az optimista embereknek sem könnyebb az élete, mint a miénk, nem mentes a nehézségektől, kétségbeejtő pillanatoktól. Nekik is vannak komoly gondjaik, ők is megpróbáltatásokon, kételyekkel teli, nehéz időszakokon mennek keresztül, de képesek bízni magukban. Úgy vélekednek, hogy az adott időben a legjobb támpontok szerint hozták meg döntéseiket, és könnyedén átjutottak a legyőzhetetlennek tűnő akadályokon is
Mosolygós, kíváncsi, kreatív természetűnek ismerjük az optimista embert, akit tehát szintén nem kerül el a gond, a bánat, de az életbe vetett hite, lelkiereje aktívvá és soha nem passzívvá vagy sajnálattal telivé teszi a bajok láttán. Ha pozitív esemény történik vele, azt hajlamos elismerni, olykor magának tulajdonítani, és úgy gondolni, hogy annak hatásai tartósak lesznek, életének más területein is. Ha nagy gondban van, akkor viszont a leggyakrabban úgy véli, hogy az külső okoknak tudható be, de csak átmeneti, és egy adott helyzetre jellemző.
Éjszaka jobban fáj a válla? Ez lehet az oka
2023. november 04.
A vállfájdalom oka negyven éves kor felett sokszor a Rotátor-köpeny sérülése, ami azonban sportolók – úszók, kézilabdázók, teniszezők – akár jóval fiatalabb korban is küzdhetnek. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint életkortól függetlenül lehetséges megszabadulni a fájdalomtól és visszanyerni a mozgás szabadságát.
A váll fokozott terhelése rizikófaktor
A váll egyik legjellemzőbb sérülése az ún. Rotátor (vagyis vállforgató) – köpenyben jelentkezik. Ez elsősorban azokat a sportolókat érinti, akik vállszint feletti terhelést igénylő sportágakat űznek, mint például kézi-, vízi- vagy röplabdázók, teniszezők, úszók. Ugyanilyen kockázatot jelent ebből a szempontból, ha valaki hasonló terheléssel járó munkakörben dolgozik, például rakodómunkás, árufeltöltő. Ennek fő oka, hogy nálunk ismétlődnek rendszeresen bizonyos extrém erőhatások, amelyek könnyen károsíthatják a Rotátor-köpenyt, különösen, ha a vállcsúcs alatti tér beszűkült. Negyven-ötven év felett azonban bárki a veszélyeztetettek közé tartozik, az ízület instabilitása, a vállizmok lazulása és a támasztó ínszalagok gyengülése miatt.
Éjszaka erősebb lehet a fájdalom
Sokakat az ijeszthet meg, ha esténként, és/vagy éjszaka fáj a válluk- hiszen úgy érzik, akkor nem is terhelik. Ez azonban jellemző lehet a Rotátor-köpeny sérülése után, ahogyan akkor is erre gondolhatunk, ha a fájdalom a kar emelése közben jelentkezik, ha nem tudjuk a fejünk fülé emelni a karunkat, illetve ha gyengébbnek érezzük a karunkat a korábbiaknál.
A tünetek erőssége természetesen a sérülés mértékétől és az életkortól is függ.
– 25 éves kor alatt: gyulladás és ödéma jelentkezik, ám az egyszeri nagyobb sérülés ebben az életkorban is gyors és jelentős állapotromlást okozhat.
– 25-40 éves kor között: a gyulladás következményeként kialakulhat hegesedés, degeneráció.
– 40 éves kor felett: az esetleg már károsodott köpeny könnyebben el is szakadhat.
Akármikor is mutatkoznak a Rotátor-köpeny sérülésének tünetei, az időben elkezdett kezeléssel nem csak a fájdalomtól szabadulhatunk meg és a teljesítményünket fokozhatjuk, de megúszhatjuk akár a jelentős mozgásbeszűkülést is, újra sportolhatunk, dolgozhatunk.
A sebgyógyulás korszerű dietoterápiája
2023. november 03.
A tápláltsági állapot nagymértékben meghatározza az alkalmi sebek, a betegek tápláltsági állapota pedig jelentékeny mértékben befolyásolja a műtéti sebek gyógyhajlamát.
Kóros tápláltsági állapot – malnutríció – esetén a sebészi beavatkozások kockázata számottevően nő, a sebgyógyulás elhúzódik, csökken a varratokkal egyesített műtéti seb szöveteinek szakítószilárdsága, s a sebgyógyulás szignifikánsan gyakrabban szövődményes, mint megfelelő metabolikus körülmények esetén [1]. Azonban a sebek különböznek egymástól attól függően, hogy hol helyezkednek el, mennyire mélyek, milyen alakúak, továbbá mitől keletkeztek.
Elsődleges és másodlagos sebgyógyulás
A seb olyan kóros állapot, amely spontán vagy külső behatásra a bőr folytonosságának megszakadásával, a szövetek szétválásával, anyagvesztéssel és működészavarral jár. A sebet általában vérzés is kíséri, mely csillapításra szorul; a sebellátás folyamata ezután következhet.
A seb mint szövet fizikai folytonosságának megszakadása optimális esetben késlekedés nélkül regenerációs folyamatokat indít be, melyek részben sejtszintűek, részben biokémiai folyamatokon alapulnak.
Az élettani sebgyógyulás viszonylag gyors, eseménytelen folyamat. A bakteriológiai értelemben tisztán tartható, nem roncsolt sebek a testtájéktól függően 3–10 nap alatt szinte beavatkozás nélkül gyógyulnak. Ez az ún. primer (elsődleges) sebgyógyulás, amely heveny sebek azonnali ellátását követően (pl. műtétek során) általában szövődménymentes, bonyolult biokémiai és sejtélettani folyamatok révén teljes gyógyulással jár, tehát a kültakaró folytonossága helyreáll. Felülfertőződés esetén a gyógyulás elhúzódik, ilyenkor szekunder (másodlagos) sebgyógyulásról beszélünk. Az idült, nehezen gyógyuló sebek azok, amelyeknek a szanálása – a leggondosabb kezelés ellenére is – 12 hétnél hosszabb [2].
A klinikai táplálásterápia hatása a sebgyógyulásra
A korszerű klinikai táplálásterápia napjainkban már képes a szervezet igényeinek megfelelő, különféle kóreredetű állapotok által meghatározott, sajátos szubsztrátigények kielégítésére. Bizonyos ún. immunmoduláns tápanyagok (arginin, glutamin, ómega-3 zsírsavak), nyomelemek (cink, mangán, réz, szelén) és vitaminok (C-, A-, E-, D- és K-vitamin) képesek a sebgyógyulás különböző szakaszaiban az általános, nem specifikus gyulladásos válaszreakció kedvező befolyásolására. A jelzett szemlélet, illetve terápiás eszköztár birtokában módunk van a heveny és az idült sebek gyógyulásának nagymérvű modulálására, a gyógytartam lerövidítésére, s ennek – többek között – költségcsökkentő hatása is lehet [1].
Őszi depresszió? Megoldás melankóliára
2023. október 30.
Ősszel, az időjárás hatásainak és az évkör metódusának megfelelően, egy kicsit leülünk, leállunk, elfáradunk. A modern társadalmakban a nyaralás után azonban ez egy aktív időszak, amikor komoly eredményeket akarunk elérni, és komoly terveket szövögetünk. A forróság és kitikkadás után azonban nem biztos, hogy ez a legjobb időszak a sikerek elérésére.
Őszi félév - nehéz tanév
A legnehezebb, hogy az oktatás, az iskola is ekkor kezdődik meg. Párássá válik az idő, és hol túl meleg, hol túl hideg van. Főként jellemző ez a mai kiegyenlítetlen időjárási viszonyokra. Nagyon nehéz ebben az időben frontátvonulásokkor koncentrálni, és kihívás a gyermeknek is ekkor bekapcsolódni egy új évbe. Érdemesebb lenne ezért a tanéveket tavasztól tartani, akkor indítani, amikor a természet ad lendületet a cselekedeteknek.
Fények, színek, hangok
Az őszi depresszió egyik oka a fényekben keresendő. A legjobb, ha ezért energiatakarékos fénytesteket vásárolunk, ha világítás mellett dolgozunk, tevékenykedünk. Természetesen ez nem mehet a környezet rovására, és egészségünket sem tehetjük ki a spórolás szellemének.
Másik ok a színhatás a fényjátékon belül. Talán nem véletlen, hogy sárga, vörös, barna színekkel vesz körbe minket a természet ilyenkor, vagyis a meleg színekkel. Természetesen ősszel a fákon ezek sötétebb tónusát találjuk, de egy fokkal halványabb árnyalatban e színek behozhatók otthonunkba, és egész évben meleg környezetet teremthetünk. (Közben pedig, a hangok is finomodnak, tompulnak, a más páratartalom miatt.)
Milyen a nyaki eredetű fejfájás?
2023. október 28.
A fejfájás általában nem önálló betegség, hanem tünet. Lehet valamilyen testi betegség, például gyomorrontás, székrekedés, lázas betegség, magas vérnyomás kísérő jele, de jelentkezhet lelki okok miatt is. Kiváltják a fejen, a nyakon lévő szervek, szervrendszerek betegségei, beleértve a központi idegrendszert, de a szemet, a fület, a légző- és az emésztőrendszer kezdeti szakaszát, valamint a bőrt, a lágyrészeket és a csontokat is.
A fejfájás oka a kísérő tünetek alapján többnyire kideríthető. Sok esetben azonban a leggondosabb vizsgálatok, a legmodernebb képalkotó eljárások (CT, MRI) sem hoznak eredményt. Az ilyen betegek sokszor évekig járnak egyik orvostól a másikig.
Sokszor a felső nyaki gerinc funkciózavara a „bűnös”
Több felmérés igazolja, hogy a fejfájások legalább 50%-áért, a szédüléses jelenségeknek pedig a 40%-áért a felső nyaki gerinc funkciózavara tehetô felelőssé. Ezt azért fontos tudatosítani, mert míg karzsibbadás, vállövi panaszok esetén gyakran gondolnak a nyakcsigolyákra, addig fejfájás, szédülés, hallászavar, gombócérzés esetén csak elenyésző esetben.
Fájdalmas tünetek
A nyaki eredetű fejfájás klinikailag jellemző tünetegyüttest alkot. A fájdalom a tarkótájról indul ki, onnan sugárzik előre, a szem felé. Jelentkezhet az egyik vagy akár mindkét oldalon is. A nyilalló éles fájdalom többnyire reggel kezdôdik és gyakran kombinálódik nem forgó jellegû szédüléssel, egyensúlyzavarral, oldalirányú járásbizonytalansággal, esetenként hullámzásérzéssel.
Elsősorban fejforgatás, testhelyzetváltozás váltja ki, és hallászavar, fülzúgás, halláscsökkenés, látászavar (szikralátás, sötét karikák stb.) kísérheti. Általános panaszként fáradékonyság, izomgyengeség- érzés, gondolkodási nehezítettség jelentkezhet. A fájdalomcsillapítók nem segítenek magát a fejfájás okát megszüntetni, csak a tünetet enyhítik. Eleinte átmenetileg csökkenthetik a fájdalmat, de rendszeres szedésükkor hozzászokás alakulhat ki. Így az adagot emelni kell, sôt egyre erôsebb hatású gyógyszert kell bevenni. Krónikus fejfájás esetén tehát valós veszély a hozzászokás, ezért fontos a valódi ok kiderítése.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...215