Információk, érdekességek

Negatív változást nem okoz a termékenységben a koronavírus elleni vakcina

2022. február 24.

Fotó: gettyimages.com

Az eddigi tapasztalatokat és irányelveket erősíti meg az a közelmúltban nyilvánosságra hozott nemzetközi kutatás, amely szerint semmilyen érzékelhető negatív változást nem okoz a termékenységben a koronavírus elleni vakcina felvétele – hangsúlyozzák a Semmelweis Egyetem (SE) vezető szülész-nőgyógyász professzorai.

Kifejezetten javasolt a várandósságot, így akár lombikprogramot tervezők oltása, csakúgy mint a várandós és szoptató édesanyák vakcinációja – hívta fel a tanulmány kapcsán a figyelmet az egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának vezetése.

Az egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, nemzetközi tapasztalatok szerint a fogamzóképes korú nők egy része továbbra sem veszi fel a koronavírus elleni védőoltást, mert aggódnak a vakcina termékenységre gyakorolt, esetlegesen káros hatásai miatt.

A tanulmány – amely januárban jelent meg az American Journal of Epidemiology-ban – szerzői arra voltak kíváncsiak, milyen hatást gyakorol a koronavírus elleni oltás, illetve a fertőzés a spontán teherbeeséssel próbálkozó párok termékenységére. 2020 decemberétől 2021 novemberéig összesen 2126 amerikai, illetve kanadai nő vett részt a vizsgálatban szociodemográfiai, életmódbeli, valamint egészségügyi kérdőívek nyolchetenkénti kitöltésével.

Kiderült, a koronavírus elleni vakcina felvétele egyik partner esetében sem okoz érzékelhető változást a termékenységben, vagyis az oltás nem rontja a fogamzás esélyeit. A nők esetében a fertőzés sem rontotta érdemben a termékenységet, a férfiak esetében azonban átmeneti termékenységcsökkenés jelentkezett.

A koronavírus-fertőzés férfiak esetében tehát a termékenység rövid távú csökkenésével járhat, a védőoltás azonban egyik partnernél sem károsítja a termékenységet – összegeztek a tanulmány készítői.

Az SE közleménye idézi Ács Nándort, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóját, valamint Bánhidy Ferenc igazgatóhelyettest, akik szerint a hazai és nemzetközi irányelvek eddig is egyértelműen javasolták az oltás beadatását a várandósságot tervezőknek.

A szakemberek szerint fontos, hogy most már egy nagy klinikai vizsgálat is igazolja: maga a védőoltás semmilyen formában nem befolyásolja negatívan a termékenységet, sem férfiak, sem nők esetében. Ez – teszik hozzá – egy újabb nagyon jó érv számukra a még esetleg bizonytalankodó leendő kismamák tájékoztatásához.

A nemzetközi ajánlásokkal összhangban a mesterséges megtermékenyítés előtt állóknak is kifejezetten javasolt a vakcina – írták.

Bánhidy Ferenc szerint kezdetben ajánlott volt néhány ciklusnyi szünetet tartani a lombikbébikezelés elindítása és az oltás között, azonban ma már – az összegyűlt tapasztalatok alapján – ezt sem tartják szükségesnek, mivel a tervezett terhesség előtt beadott védőoltás semmilyen hatással nincs a későbbi várandósságra.

A nemzetközi és a saját klinikai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a várandósok esetében a koronavírus-fertőzés súlyosabb szövődményeket okozhat, illetve nagyobb arányban alakulhatnak ki ezek – hangsúlyozták.


Algoritmusok tesztelésével segítik új antibiotikumok keresését

2022. február 21.

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) evolúcióbiológusai legújabb kutatásukban olyan mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok működését tesztelték, amelyek feladata az új, potenciálisan antibiotikumként alkalmazható molekulák keresése – közölte az ELKH az MTI-vel.

Fotó: gettyimages.comA kutatók megfigyelése szerint ezek az algoritmusok nem minden esetben működnek egyforma hatékonysággal, ezért nagy jelentősége van annak, hogy milyen szoftvert alkalmaznak az egyes új antimikrobiális molekulák azonosítására. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) keddi közleményben.

Napjainkban nagy közegészségügyi veszélyt jelentenek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok, így az új antibiotikumok keresése az egyik legfontosabb orvosbiológiai kutatási irány. Mivel az antibiotikum-rezisztencia kialakulása jelenleg is zajló evolúciós folyamat, e probléma megértéséhez és vizsgálatához elengedhetetlen az evolúciós megközelítés alkalmazása.

Amikor egy kórokozó baktériumnak antibiotikummal kell szembenéznie, általában nem sok eséllyel éli azt túl, hiszen a hatóanyag rövid úton végez vele. A baktériumok azonban nagyon gyorsan szaporodnak, génjeikben mutációk jönnek létre, és a mutációk némelyike megváltoztatja a mikroorganizmus tulajdonságait.     

E megváltozott jellegzetességek között olyan is lehet, amely ellenállóbbá teszi a baktériumot az antibiotikummal szemben. Minthogy a társai elpusztulnak, a rezisztens baktérium hirtelen hatalmas evolúciós előnyre tesz szert, hiszen túlélheti az antibiotikum támadását, és a következő nemzedéket szinte kizárólag az ő utódai alkotják majd – mutatnak rá a közleményben.

Ez a jelenség az évmilliárdok óta zajló evolúció már ismert folyamata. A meggondolatlan antibiotikum-használat azonban az utóbbi évtizedekben felgyorsította az egyre több hatóanyagra rezisztens baktériumtörzsek megjelenését és elterjedését. Emiatt a már meglévő antibiotikumok felelősségteljes alkalmazása mellett kiemelten fontos, hogy a kutatók folyamatosan keressék azokat az újabb antimikrobiális molekulákat, amelyek helyettesíthetik a hatástalanná váltakat – hívják fel a figyelmet.

A természetben – főként állatok, növények szervezetében – megszámlálhatatlan antibiotikus hatású molekula található, így nem áll fenn a veszély, hogy ezek egyszer elfogynak. A problémát inkább az jelenti, hogy a lehetséges új hatóanyagok felfedezése a klasszikus molekuláris biológiai módszerekkel lassabban történik, mint ahogy a rezisztens baktériumok terjednek.

A mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok segítségével azonban automatizálni lehet a kutatást, a meglévő antibiotikumok kémiai szerkezete ugyanis rávezetheti a kutatókat arra, hogy milyen molekuláris jellegzetességeket kell keresniük a lehetséges új gyógyszermolekulákban. Ezek az algoritmusok azonban nem tévedhetetlenek, ezért kiemelt fontosságú a működésük tesztelése.

“Ezek az algoritmusok a fehérjék aminosavsorrendje alapján megjósolják, hogy a fehérjének lehet-e antimikrobiális hatása” – magyarázza a közleményben Rádai Zoltán, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. “Az algoritmusok a legmodernebb gépi tanulásos eljárásokat alkalmazzák, de csak a már ismert antibiotikumok jellemzői alapján képesek megbecsülni azt, hogy az ismeretlen fehérje milyen eséllyel működhet antibiotikumként” – teszi hozzá.

Az algoritmusok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a modern antibiotikum-kutatásban, hiszen a segítségükkel már a drága és körülményes laboratóriumi fázis előtt kiszűrhetők az esélyes jelöltek, ezzel a folyamat jelentősen felgyorsítható. A programok tesztelésére azért van nagy szükség, hogy meghatározható legyen, hogy azok a különféle forrásból származó, akár antibiotikumként is használható molekulákat milyen eredményesen tudják azonosítani.


Ne vegyszereket lélegezzünk be, ha illatosítót használunk!

2022. február 20.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Már Magyarországon is kapható az első fagyantából készült, fenntartható illatosító. Annak ellenére, hogy számos tanulmány és felmérés született már róla, még mindig sokkal kisebb jelentőséget tulajdonítunk az illatoknak, mint amennyit megérdemelnének. Egy kellemes illat pozitív hatással lehet a hangulatunkra, a teljesítményünkre, de az otthonunkba vagy az irodánkba belépő vendégek első benyomását is meghatározhatja, hogy a közegünkben milyen illat fogadja őket.  

Akkor igazán jó egy illat, ha alig észrevehetően simogatja érzékszerveinket, amikor nem tolakodóan, hanem egészen finoman, sejtelmesen tölti be aromájával a rendelkezésre álló teret.

„Megfigyelhető, hogy ma már nem kifejezetten a klasszikus, mindenki által ismert alapillatok hódítanak, az emberek szeretik az olyan különlegességeket, amelyek különböző életérzéseket ébresztenek fel bennük. Akár más kultúrák hangulatát hordozzák, akár olyan tájakét, amelyekre a mindennapok mókuskerekéből gondolatban egy kicsit elrepülhetnek” – avatott be Szabó András, az ÖPSO környezetbarát illatosító termékcsaládot forgalmazó Superio Kft. ügyvezetője, aki azt is elárulta, hogy kínálatukban a japán cseresznyevirág, az amazóniai esőerdőt idéző illat és a mediterrán életérzést otthonunkba varázsló illatosítók a legnépszerűbbek.

A kellemes illat ne vegyszer legyen

Szeretjük, ha egy illat a természetet idézi, de vajon ügyelünk-e arra is, hogy az illatanyag összetétele mennyire természetes? Használata vajon jót tesz-e a szervezetünknek vagy éppen a környezetnek? Ha ezeknek a kérdéseknek nem járunk kellően utána, nem fordítunk arra figyelmet, hogy a csomagoláson található apróbetűs tájékoztatást szemrevételezzük, könnyen megeshet, hogy kőolajszármazékokkal teli vegyszerekkel töltjük meg otthonunk levegőjét és a tüdőnket.
„Egy környezetbarát illatosító azt a küldetést vállalja, hogy összetevői tekintetében csakis természetes anyagokat tartalmaz, készítése során pedig mindvégig fontos szempont a fenntarthatóság” – hívta fel a figyelmet Szabó András.
Az ÖPSO az első olyan illatosító, amely természetes fagyantából készült, ezzel helyettesítve a mesterséges parfümösszetevőket. Mind az illatok, mind a csomagolás PEFC által tanúsítottak, ami garantálja, hogy fenntartható forrásból származnak. A termékek gyártása lehetőséget teremt a helyi közösségeknek, hogy erdőikből fenntartható módon termeljenek bevételt.

Több mint száz génhez köti az autizmust

2022. február 17.

Fotó: 123rf.com

Több mint száz gén játszhat szerepet az autizmus spektrumzavar (ASD) kialakulásában – állapította meg a témához köthető eddigi legnagyobb génkutatás.

A vizsgálatban a világ több mint 50 kutatóintézete vett részt. Pontosan 102 gént azonosítottak, amely az ASD-hez kapcsolható, ezek között van néhány tucatnyi olyan, amelyeket eddig nem ismertek – írja a medicalexpress.com tudományos-ismeretterjesztő portál.    

A gének közül néhány az intellektuális képességek hiányával és a késedelmes fejlődéssel is összefüggésben áll – közölték a tudósok. Mások kifejezetten az ASD-re jellemzőek és összefüggnek a társas képességek hiányával is, amely az autizmus jele.

Az ASD-ben érintett gének ismerete segíthet a kutatóknak abban, hogy jobban megértsék az okokat és esetleg a súlyos állapotú gyerekek számára hatóanyagokat fejlesszenek ki – mondta Joseph Buxbaum, a New York-i Seaver Autizmuskutató-központ igazgatója, a kutatás egyik résztvevője.

A tudósok korábban 65, az autizmushoz köthető gént azonosítottak. Buxbaum szerint kutatócsoportja a tanulmány méretének is köszönhetően talált ennél jóval többet: több mint 35 ezren vettek részt a vizsgálatban, köztük csaknem 12 ezer autista, valamint szüleik, az ASD által nem érintett testvéreik és más, nem autista személyek.

Az autizmus egy spektrumzavar, tehát sok embernek nincs is szüksége új, célzott gyógyszeres terápiára, mivel ők jól megvannak” – mondta Buxbaum.

A súlyosabban érintettek számára azonban az új ismeretek a “precíziós orvoslás” ígéretét jelenthetik – olyan kezelésekét, amelyeket speciálisan az egyén számára alakítanak ki például génjeik alapján.

Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek fejlődési zavara, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Minden 59 gyerekből egy autista, előfordulása fiúknál 4-5-ször gyakoribb, mint lányoknál.


Kentaur: Örülök, hogy végül nem maradtam külföldön

2022. február 15.

A musical műfaj néhány évtizede robbant be a köztudatba, s indult el világhódító útjára. Ebbe a kultúrtörténetbe is betekintést nyerünk Kentaur (Erkel László, akinek üknagybátyja Erkel Ferenc) Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező, festőművész, zenész, érdemes művész eddigi életpályájának bemutatása során. Életrajzát, munkáit, díjait olvasva, mintha nem is egy életet élne, és a nap 24 órájából 36-ot dolgozna. Jelmezvagy díszletterveit láthatjuk prózai előadásban, musicalben, operák, balettek, mozifilmek, tévéshow-k, koncertek, reklámfilmek, különböző enteriőrök széles választékában itthon és a világ számos helyén.

Fotók: Kentaur Erkel László FacebookLáttam a Broadwayn is Az operaház fantomját, elbújhat mögötted, mert messze jobb volt a te díszleted.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy szerintem könnyebb másodikként megcsinálni valamit, mert tanulhatunk az elődök „hibáiból”. A magyar alkotó csapattal rendszerint megnézzük az eredeti előadást, és elemezzük, mi benne a jó és kihagyhatatlan, mi az, amit másként csinálnánk, és lehetnek kötelező elemek is. Egyeztetünk a jogtulajdonosokkal, ezek általában nagy producerek vagy akár maga a szerző. webber és Schönberg is nagyon sokszor személyesen vesz részt az áttervezési munkában, és ezzel sokat segít nekünk. A tervezés folyamán viszont megpróbálom elfelejteni mindazt, amit az eredeti előadásban láttam, és egészen más szempontok szerint felépíteni a saját verziómat.

Az elsődleges meghatározója ennek maga a darab és a zenéje. próbálom friss szemmel nézni azt, ami a lényege. Amikor egy musicalt nem replikaként, hanem először állítanak színpadra, minden alkotó együtt dolgozik. Ez egy óriási csapatmunka. Még a zenei alap sincs teljesen készen, még nincs hangszerelve, de az már eldőlt, hogy ki lesz a díszlet-, jelmeztervező, és ki lesz a rendező, aki gyakran elég részletekbe menően beleszól a történetvezetésbe, a dramaturgiába is. Más a dalszerző, aki a dalok szövegét, és sokszor más a librettista, aki a történetvezetést – a prózai szöveget – írja. Általában a dalszerzőt és a zeneszerzőt tüntetik fel alkotóként, de a művek végső formáját nagyon sok alkotó kreatív munkája adja össze.

A hangszerelő, aki kialakítja a végső hangzást – szintén alkotóként van jelen. Ő az, aki eldönti, hogy egyes dalokban milyen arányban és szólamokban legyen a kíséret, és a teljes mű zenei íve, zenei dramaturgiája meglegyen. Végül ezek az emberek, akik egytől egyig fontos szerepet játszanak az előadás megszületésében, többször is összeülnek – ott van a díszletés a jelmeztervező is –, és minden összeérik egy előadásban. A Műben, amely végül a közönség elé kerül. Egy jó alkotó csapatban mindenki hat mindenkire. Ezek azok az összefüggések, amelyeket egyszerűen nem lehet megkerülni. Úgy kell megterveznem a díszleteket, hogy ne használjam az eredeti ötleteket, ugyanakkor ne menjek ellene a sztorinak.

A hazai kritikusok régebben még hajlamosak voltak leszólni a musicalszínházat, úgy kezelték, hogy ez egy szórakoztató műfaj, táncos, énekes ugribugri. Ma, miután a legtöbb drámai színház is, követve a nézők igényeit, játszik musicaleket, már jóval kevésbé elutasító a hozzáállásuk. Én, aki a Macbethtől a Liliomig, a könnyű operettől a drámákon, musicalen át az operáig mindenben közreműködtem – 32 év színházi gyakorlattal a hátam mögött –, azt gondolom, hogy a modern musical talán az egyik legbonyolultabb színpadi műfaj a világon, vizualitás szempontjából biztosan.

Gyakran nagyon összetett a látványvilága, sokféle helyszín, sokféle jelmez kell hozzá, majdnem, mint egy mozifilmhez. Egy kortárs musical nem úgy épül fel, hogy az első felvonásban egy szalonban vagyunk, a második felvonás a hősnő budoárjában játszódik, a harmadik felvonás pedig egy bálteremben – első díszlet, szünet, lebontják, második díszlet, szünet, és így tovább. A két eddigi legnagyobb kihívás, de egyben a két legkedvesebb musicaltervezésem a Miss Saigon és az A nyomorultak – minimum 40 különböző helyszínen vezeti a cselekményt két felvonás alatt –, ahol aztán minden megtörténhet: a cselekmény csapong az időben, visszamegy a múltba, előreszalad a jövőbe, a jelenetképek egymásba úsznak, mint a filmes beállítások, és nincs idő függönyt ereszteni, folyamatában kell változtatni a díszleten, az egésznek úgy kell működnie, mint egy 3D-s élő mozinak.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...206