Információk, érdekességek
Aki taníthat, az a világ legszerencsésebb embere
2026. július 01.
A hangok mögé a saját lelkünket tesszük
Példaértékű életet élő, mozgalmas, munkával teli, de énidőt is tartalmazó mindennapjaikról osztotta meg gondolatait a négygyermekes hegedűművész házaspár, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás.
– Gyerekek, koncertek, zeneoktatás, sok irányú tevékenység. Mindezt hogyan lehet összeegyeztetni, és van-e benne énidő?
– A legfontosabb az, hogy összetartó család vagyunk. Ha gond van, hívom a 92 éves nagymamámat, mert fontos nekem az ő véleménye. De ezzel az egész család így van, mindenkinek fontos az ő bölcsessége. Anyukám még most, nyugdíj után is két helyen dolgozik, csellót tanít Kaposváron és Budapesten. A szenvedélyes tanítási vágyat a szüleimtől, felmenőimtől örököltem, de a tanáraim is ezt a szemléletet adták át.
A szüleim mindig azt mondták, hogy ők a világ legszerencsésebb emberei, mert taníthatnak, hiszen mosolygós, tehetséges, nyitott szívű gyerekekkel van dolguk, és a legnagyobb ajándék, hogy a jövő generációival foglalkozhatnak. Úgy érzem, az „énidőm” az, amikor tanítok. Három, 12–13 éves tanítványom van a zeneakadémián, a fiatal tehetségek osztályán. A zenész szakmában ez az életkor az úgynevezett aranykor, mert már tudnak annyit a hangszeren, hogy a legkomolyabb dolgokról lehessen velük beszélni, de rendkívül rugalmasak, nyitottak az újra, a fejlődésre.
Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében
2026. június 23.
A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.
Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb
A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.
Nem biztos, hogy kizárólag az agyunk dönt helyettünk, a mikrobiomunk is beleszólhat
2026. június 12.
Magyar fejlesztők a bél-agy kapcsolatot kutatják
Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok milyen kapcsolatban állhatnak az idegrendszerrel, a hangulattal, a stresszel vagy akár bizonyos viselkedési mintákkal. A mikrobiomkutatás ma már nem csupán egészségtrend. A következő évtized egyik legizgalmasabb tudományos és ipari területévé vált. Erre a szemléletre épít egy magyar fejlesztőcsapat is, amely a bél-agy tengely működésének jobb megértésén dolgozik.
A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem feltétlenül új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.
„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább egy ökoszisztéma vagyunk” – mondja Goda Gábor vegyészmérnök. „A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk.”
Zsíros falatok
2026. június 08.
Francia kutatók felfedezték: a szájban levõ szenzor szabályozza a szervezet zsíréhségét, mely egyúttal stimulálja a zsírtartalmú ételek emésztését is.
Ha csülökpörköltre, zsíros sültekre fáj a fogunk, ha úgy érezzük, hogy azonnal ennünk kell valamilyen tartalmas, laktató, és nem utolsó sorban zsírdús ételt, az nem véletlen: a szájunkban levõ szenzor – egy speciális protein – szabályozza a szervezet zsíréhségét, ugyanakkor stimulálja is a zsírtartalmú ételek emésztését is.
A Dijon Egyetemen dolgozó Phillippe Besnard vezette francia kutatócsoport a Journal of Clinical Investigation címû szaklapban publikálta vonatkozó eredményeit.
Korábban japán kutatók már kiegészítették a hagyományos íz-palettát: az édeset, a savanyút, a keserût és a sósat az umami-val, azaz a hús-ízûvel. Tudományos körökben már rég várható volt, hogy a zsírtartalmú ételek szenzorát is fel fogják fedezni – ez történt most meg.
Amikor a lakosság segíti a tudományt – így készülhetünk fel a következő járványokra
2026. június 02.
Amikor tízezren fordulnak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel minden héten, sokan otthon vészelik át a betegséget – így láthatatlanok maradnak a hivatalos statisztikák számára. Pedig éppen ezek az információk segíthetnek abban, hogy a szakemberek pontosabban lássák a járványok terjedését. A Szegedi Tudományegyete
m kutatói ezért a lakosság segítségét kérik a MASZK 2.0 kutatásban.
Miért fontosak a lakossági adatok?
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint egyetlen téli héten több mint 45 ezer ember fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, miközben az akut légúti fertőzések száma meghaladta a 200 ezret. A valós esetszám azonban ennél jóval magasabb lehet, hiszen sokan nem keresik fel az egészségügyi ellátást. A MASZK 2.0 kutatás éppen ezeket a „hiányzó láncszemeket” igyekszik feltérképezni.
A kutatás a közösségi tudomány módszerére épül: a résztvevők saját tapasztalataik megosztásával segítik a kutatók munkáját. A rövid, online kitölthető kérdőívekben arról számolnak be, hogy tapasztaltak-e tüneteket, hány emberrel találkoztak, illetve milyen óvintézkedéseket alkalmaznak.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...251