Információk, érdekességek
Horváth Éva: „A fiam nem egy magamutogató típus”
2017. április 04.
Már csak néhány hét, és megszületik Horváth Éva kisfia. A csinos kismama izgatottan várja, hogy végre karjában tarthassa a picit, és addig is mindent elkövet, hogy minél többet megtudjon róla. Többek között ezért sem mulaszt el egyetlen ultrahangvizsgálatot sem…
…ahol amellett, hogy végigkövetheti a baba fejlődését, a hasonlóságot is szívesen keresgetné a kicsi vonásaiban, ha hagyná… Éva kisfia azonban csak csak akkor fogad szót édesanyjának, ha épp úgy tartja kedve 
Horváth Éva ultrahangon a Czeizel Intézetben. Fotó: Red Lemon
Olyan gyorsan elszállt az elmúlt néhány hónap, hogy Horváth Éva szinte észre sem vette. A sugárzóan szép műsorvezető imádja a babavárás minden pillanatát, de természetesen mindennél jobban várja, hogy végre megérkezzen a pici.
„Nagyon szeretem ezeket az alkalmakat, ilyenkor mindig beleshetek a kisfiamhoz. Ennél már csak az lesz nagyobb ajándék, amikor végre megszületik és megpillanthatjuk őt. Akkor már biztosan nem tud majd kicselezni minket” – kezdte viccelődve Éva.
Jól érzem magam a bőrömben – Beszélgetés Győrfi Pállal
2017. április 04.
Sportosan elegáns öltözet, kellemes férfiparfüm, nyílt, tiszta tekintet, vidám modor, laza, természetes, magabiztos viselkedés. Ő Győrfi Pál, a Mentőszolgálat szóvivője.
A gyerekeket a rendőrautó, a tűzoltóautó, a mentőautó, teljesen lázba hozza. Te is így voltál ezzel?
Már 3-4 éves koromban orvos akartam lenni. Közel laktunk a Markó utcai mentőállomáshoz. Ha nyár volt, ki voltak nyitva az ablakok, kint az utcán álltam, és hallottam, hogy mi folyik bent. Hihetetlen izgalommal, szívdobogással hatott rám, ahogy riasztást adtak a kocsiknak. Később már be is mentem a mentőállomásra, és beszélgethettem mentőkkel. Volt egy kis füzetem, amelybe gyűjtöttem a mentők autogramjait. Majd rájöttem, hogy a nagy rohamkocsi, az nem is innen megy ki, hanem a Szobi utcából. Utána ott álldogáltam, valahogy bejutottam a rohamszobába, ott ültem, és amikor csörgött a telefon, én is odaugrottam. Na így indult. Az orvosi pálya irányába haladtam 17 éves koromig, amikor megalapítottuk a gimnáziumban a Madártej zenekart, amely hihetetlen „zenei magaslatokban” szárnyalt. Akkor mindennel foglalkoztam, csak a tanulással nem. Így aztán sikertelenül felvételiztem az orvosi egyetemre, amit persze szégyelltem, de azért nagyon nem ütött szíven. Arra gondoltam, hogy semmi gond, én úgyis mentőzni akarok. Az ember elhelyezkedik mentőápolóként, begyakorolja magát, és közben elvégzi a mentőtiszti főiskolát. Aminek a végeredménye nagyjából ugyanaz, mintha mentőorvos lenne, hiszen a helyszínen a mentőtiszt gyakorlatilag ugyanazt csinálja. Egy esetkocsiban 3 ember dolgozik, a sofőr, az ápoló és a mentőtiszt vagy orvos. Elvégeztem a mentőápolói alapiskolát, utána a mentőszakápolóit, majd a mentőtiszti főiskola elvégzése után a Róbert Károly körúti mentőállomásra kerültem.
Elégedettek a gyerekek a menzával
2017. április 02.
A kormányzati menzareform bevezetését követően az alsó tagozatos gyerekek és a szülők többsége is elégedett az iskolai közétkeztetés minőségével – derült ki az OGYÉI megbízásából a Kutatópont által végzett országos reprezentatív kutatásból. A felmérés szerint a menzareformmal bevezetett egészségesebb, sóban, zsírban és cukorban szegényebb, több zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó étrend elfogadottsága magasabb a gyerekek esetében a vártnál.
A 2015-ben bevezetett menzareform fogadtatását vizsgálta az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) megbízásából a Kutatópont Kft. A közétkeztetés átalakításának célja az volt, hogy a gyerekek egészségesebben táplálkozzanak, ezért az Emberei Erőforrások Minisztériuma kevesebb só, zsír és cukor felhasználását, de több zöldség, gyümölcs, tejtermék és teljes kiőrlésű gabonából készült termék felszolgálását írta elő. Az első tapasztalatok alapján korábban már sor került némi korrekcióra, és a rendelethez szakmai hátteret nyújtó OGYÉI most átfogó képet akart szerezni a 6-12 éves gyerekek étkezési szokásairól, illetve a szülők véleményéről.
Ezt mondták a gyerekek és a szülők
Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója az eredményeket ismertetve elmondta: az 500-500 fős mintán végzett felmérésből kiderült, hogy a tanulók 15 százaléka nagyon jóként, 62 százaléka pedig jóként jellemezte az iskolai ebédet. A menzával elégedetlen, vagy kevésbé elégedett válaszadók leginkább a szűkös választékot és azt kifogásolták, hogy az ételek íztelenek. A nem menzán étkező gyerekek (14%) szülei a közétkeztetéstől való távolmaradást elsősorban azzal magyarázták, hogy gyermekük diétás étkezésre szorul (12%) vagy nem szereti a menzán felszolgált ételeket (27%). A menza megítélésében a szülők közül inkább azok voltak kevésbé elégedettek, akik az átlagosnál jóval (1500 forinttal) többet fizetnek a közétkeztetésért – állapította meg a Kutatópont.
Magabiztos NŐ a volán mögött – tévhiteink és a valóság
2017. március 28.
Bár egyre több a női autóvezető, még mindig makacsul tartja magát az a sztereotípia, hogy a nők kevésbé ügyes sofőrök, mint a férfiak. Pedig – és erre emlékezzünk nőnapon! – ezt a tényt a baleseti statisztikák adatai nem igazolják: a nők és férfiak egyenlő arányban jó és rossz vezetők. Az azonban kétségtelen, hogy más típusú balesetek, másféle vezetési magatartás és stílus köthető a női vezetőkhöz, sőt magával az autóval való kapcsolatuk is más. Molnár-Sefcsik Yvette pszichológus írását ajánljuk figyelmükbe!
A hölgyek alapvetően óvatosabb vezetők
Kevesebb nő vezet agresszíven, a sebességi korlátozást áthágva, nagyobb kockázatot vállalva. A biztosító társaságok adatai szerint a tipikusan női balesetek inkább a parkolás közben és tolatáskor bekövetkező kisebb-nagyobb törések, illetve az olyan – jellemzően országúton előforduló – helyzetek, amikor egy váratlan szituációra, gyorsan és magabiztosan kellene reagálni, pánikba esés helyett.
Minderre magyarázat lehet, hogy a nők térlátása általában gyengébb, lassabban hoznak döntést egy-egy helyzetben, s esetükben gyakoribb lehet a leblokkolás. Ugyanakkor a nők általában jobbak abban, hogy több dologra figyeljenek, egyszerre elemezzék a több irányból érkező ingereket és információkat. A megfontoltabb döntési mechanizmusuk, a magasabb tolerancia és empátiaszintjük miatt több közlekedési balesetet előznek meg vagy kerülnek el.
Magyar kutatók felfedezése a mesterséges megtermékenyítés sikerességéért
2017. március 21.
A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosított a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Semmelweis Egyetem (SE) húszfős közös kutatócsoportja – közölte Szekeres Júlia immunológus.
A Nature Scientific Reports című folyóiratában a napokban megjelent tanulmányukkal kapcsolatban az egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlett országokban egyre későbbi időpontra tolódik a gyermekvállalás, és emiatt egyre nagyobb igény mutatkozik a mesterséges megtermékenyítés alkalmazására.
Jelenlegi gyakorlat
A beavatkozás jelenlegi gyakorlata szerint egynél több embriót ültetnek be az anya méhébe, hogy fokozzák a terhesség létrejöttének esélyét. Számos esetben azonban két embrió is beágyazódik – vagy akár az összes -, az iker- és a többes terhesség azonban a csecsemők fejlődési visszamaradását is eredményezheti, és a koraszülés egyik leggyakoribb oka – emelte ki a kutató, hozzátéve, hogy a cél ezért azon egyetlen embrió beültetése lenne, amely a legjobb beágyazódási képességgel rendelkezik.
Jelenleg morfológiai megjelenésük alapján választják ki a beültetésre szánt embriókat, “bebizonyosodott azonban, hogy a ‘szép’ embrió nem feltétlenül jó is egyben, ezért számos próbálkozás irányul olyan jellemzők, markerek azonosítására, amelyek segítségével a beágyazódni képes embrió felismerhető” – magyarázta.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...107108109...243