Információk, érdekességek
Az öregedéssel járó agyi érelváltozások kezelésére keresnek új lehetőségeket szegedi kutatók
2025. február 23.
Az öregedéssel járó agyi érelváltozások kezelésére keresnek új lehetőségeket a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.
A HUN-REN SZBK Biofizikai Intézetének Neurovaszkuláris Egység Kutatócsoportja a Stem Cell Resarch & Therapy folyóirat hasábjain ismertette az agyi keringés – betegség vagy öregedés során bekövetkező – sérüléseinek kivédésére irányuló kutatásának eredményeit.
Az öregedés egyik legsúlyosabb következménye a kognitív hanyatlás, amely az agyi hajszálerek diszfunkciójával jár együtt. Így az agyi érrendszer helyreállítása egészségesebb agyműködést eredményezhet.
Az agyi belső környezet dinamikus állandóságának fenntartásához elengedhetetlen a neurovaszkuláris egységet alkotó neurális és vaszkuláris sejtek összehangolt működése. Ez a neurovaszkuláris egység két fő funkciójában nyilvánul meg: a neurovaszkuláris csatolás pontosan az energiafelhasználáshoz igazítja a vérellátást, a vér-agy gát pedig szigorúan szabályozza a vér és az agyszövet közötti anyagtranszportot. E funkciók sérülése súlyos következményekkel járhat, így nem meglepő, hogy az öregedő agy elváltozásaiban és a legtöbb idegrendszeri megbetegedés kifejlődésében szerepet játszik az agyi erek működésvesztése.
Az érrendszeri sérülések kijavításában fontos szerepet töltenek be az erek belső felszínét borító laphám elődsejtjei. A kutatócsoport új részleteket tárt fel e folyamat működésével kapcsolatban, és felfedezte, hogy az elöregedő sejtek eltávolításával fokozható az elődsejtek beépülése az agyi érhálózatba, valamint az általuk kiváltott szöveti regeneráció. A kutatás eredményei új terápiás lehetőségeket nyithatnak az öregedés és az az öregedéssel kapcsolatos megbetegedések következtében kialakuló érsérülések kezelésére.
A stresszhez kapcsolt viselkedésváltozások új idegrendszeri alapjait fedezték fel a HUN-REN KOKI kutatói
2025. február 19.
A stresszhez kapcsolt viselkedésváltozások új idegrendszeri alapjait fedezték fel a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói egy rágcsálókon végzett vizsgálat során. A kutatók eredményei új terápiás lehetőségeket nyithatnak a stresszhez kapcsolódó problémák kezelésében.
Egy traumatikus élmény vagy egy jelentős stresszhelyzet, tartós, sőt, bizonyos esetekben életre szóló viselkedésváltozást okoz. Hiába jól ismert e jelenség, idegrendszeri háttere és hatékony gyógymódja még nincs – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdai közleményében.
A HUN-REN KOKI Lendület Thalamus Kutatócsoport kutatói egy rágcsáló stressz-modellben vizsgálták ezt a kérdést, az eredményeik pedig, melyeket a PLOS Biology című szakfolyóiratban publikáltak, forradalmasíthatják a stressz okozta viselkedésváltozások gyógyítását
– közölték.
Egy utcai támadás, baleset, családi tragédia vagy háború alatt elszenvedett megpróbáltatás, az ezeket átélő emberek egy jelentős részénél (mintegy 20 százalék) tartós viselkedésváltozással jár. A kutatók ennek a korai, akut (stressz után 30 napig) és késői (30 nap után, post-traumatikus-disordernek, PTSD) fázisát különítik el.
A tünetek hasonlóak mindkét esetben. A PTSD egyik legismertebb tünete az emléknyomok gyakori, nem odaillő helyzetben történő felidézése.
Kevésbé ismert, hogy az időnként jelentkező tünetek mellett szinte állandóan jelen lehetnek olyanok is, amelyek jelentősen befolyásolják a hangulatot és a viselkedést. Ezek erőssége betegenként eltérő lehet. Ilyen tünet lehet például a nyugtalanság, a nehezebb elalvás, az érzelmi bizonytalanság és a visszahúzódás is.
Bár sokan vizsgálják, hogyan rögzíti és idézi fel az agy az emlékeket, de az még mindig nem tisztázott, hogy milyen idegrendszeri folyamatok állhatnak a tartós érzelmi változások hátterében
– írták.
A kutatók tisztában vannak vele, hogy az emlékek rögzítése és felidézése során az emlékeket tároló idegsejtcsoportok aktivitása rövid időre megváltozik. Amikor viszont nem idézzük fel az eseményt, az agyi emléknyom „alvó” állapotban marad: az idegsejtek aktivitása ilyenkor alacsony, és nem változik.
A kutatók szerint ezért nem világos, hogyan vezethet az emlékekhez kapcsolódó rövid idejű aktivitásváltozás tartósan fennálló érzelmi állapotokhoz, különösen a stresszes eseményeket követő első napokban.
Ez a kérdés azért is fontos, mert jelenleg a PTSD kezelésének fő módszere az emlékek kioltására összpontosít, de ezek az eljárások nem túl hatékonyak – magyarázták a közleményben.
A HUN-REN KOKI kutatói egy rágcsáló stressz-modellben végzett kísérletben felfedeztek egy stresszhelyzet után kialakuló, tartós idegi aktivitás-fokozódást, ami napokon át fennmaradt.
Ez azért különleges, mert az agyban általában erős mechanizmusok működnek a túlzott aktivitás csökkentésére, így eddig nem volt ismert, hogy ilyen hosszú ideig állandóan fennmaradó aktivitás létezhet.
A bizalom és az innováció vezet a hatékony gyermekgyógyításhoz
2025. február 18.
Hat orvos kapta a K&H jövő gyógyítói díjait
Idén 6 kiváló gyermekorvos kapta a K&H jövő gyógyítói díjakat, amellyel a pénzintézet a 40 év alatti, a gyermekek innovatív orvoslása mellett elkötelezett, szívből jövő gondoskodással gyógyító fiatal doktorokat ismerte el. A díjazottak számos korszerű eszközt használnak a mindennapokban – legyen szó háziorvosi laborműszerekről vagy saját fejlesztésű virtuális valóságról – de abban mind egyetértenek, hogy a bizalom kiépítése, a szülők és gyermekek megnyugtató tájékoztatása is nagymértékben hozzájárul a gyógyulás felgyorsításához.
MR vizsgálatot bemutató virtuális valóság, állatasszisztált terápia, néhány perc alatt kiértékelt gyorstesztek, bűvésztrükkök – a K&H jövő gyógyítói díjat elnyert fiatal orvosok sok mindent bevetnek, hogy a kis betegek számára minél jobb hangulatban teljenek a kórházi napok, minél kevesebb szorongás kísérje a vizsgálatokat, minél hamarabb felgyógyuljanak a gyermekek.
„Az egészségügyi technológia gyors fejlődése az orvosoktól is nyitottságot, folyamatos tanulást, utánajárást kíván, hogy a leghatékonyabban alkalmazhassák a korszerű eszközöket. Az innovatív műszerek használatán kívül azonban legalább ilyen fontos a gyógyítók jóindulatú hozzáállása, az a bizalmi légkör, amit kedvességgel, játékossággal, a gyermekre hangolódással érnek el, hiszen gyermekbarát környezetben a vizsgálatok is jobb hangulatban zajlanak, a kicsik is együttműködőbbek” – mondta el Peter Roebben, a K&H Csoport vezérigazgatója. „Ezért idén is szeretnénk elismerni azokat a 40 év alatti gyermekgyógyítókat, akik mind az emberi megközelítésre, mind a technológiai lehetőségekre figyelve gyógyítják kis pácienseiket, és így a gyermekek gyorsabban meggyógyulhatnak, újra teljes életet élhetnek. Életútjuk követendő példa lehet a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, gyógyítási módszereik pedig a többi fiatal gyermekorvosnak is.”
A K&H jövő gyógyítói díj nyertesei azon 39 orvos közül kerültek ki, akik tavaly nyújtották be pályázatukat, és a zsűri, illetve a közönség kiválasztotta őket. A díjazottak között négy rezidens, egy szakorvos és egy háziorvos is van. Szakterületük szerteágazó: hárman csecsemő-és gyermekgyógyászok, ketten pszichiáterek és egy orvos neonatológus.
Vírusok hatástalanítására alkalmas eszközt fejlesztenek a Pécsi Tudományegyetemen
2025. február 15.
Különböző típusú vírusok hatástalanná, illetve működésképtelenné tételére fejlesztenek eszközt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratóriuma (VNL) és a RoLink Biotechnology Kft. szakemberei – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel.
Közleményükben azt írták, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Gyorsítósáv elnevezésű programjának csaknem 300 millió forintos támogatásával, több mint 410 millió forintból megvalósuló projekt keretében automatizált, nagy kapacitású UV-inaktivációs platformot terveznek kialakítani a szakemberek, amely alkalmas lesz különböző vírusok semlegesítésére.
Ezzel a közlemény szerint a VNL és a cég új korszakot nyit a járványok elleni védekezésben, hiszen a technológia ipari szintre emelésével olyan megoldást kínálnak majd, amely forradalmasíthatja a vírusok elleni kutatási és fejlesztési munkát, miközben jelentősen növeli a virológiai és vakcinfejlesztési kutatások lehetőségeit és csökkenti a költségeket.
Az UV-vel inaktivált vírusok felhasználása biztonságosabbá teszi a kutatási és fejlesztési folyamatokat, mivel azok nem igényelnek magas biztonsági fokozatú laboratóriumot. Az eljárás hatékonysága lehetővé teszi a gyors vakcinafejlesztéseket, az inaktivált vírusok pedig alkalmasak lehetnek diagnosztikai tesztek fejlesztésére és gyártására – olvasható a közleményben.
Minden a helyére került
2025. február 11.
Soha jobbkor nem készülhetett volna a 30. évfolyamát ünneplő Patika Magazinba ez az interjú, mint most, amikor az értékek, az értékteremtés, az értékmegőrzés a téma.
2018-ban az előző interjút azzal fejeztem be, hogy Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész további karrierje és sikertörténete elképzelhetetlen távlatokba mutat. És értékteremtésével ez így is lett.
– Ahogy a családok örökítik tovább a felmenőiket, mesélve róluk a fiataloknak, te ugyanúgy őrzöd az emlékét Cziffra György zongoraművésznek. Ez felmérhetetlen érték, ápolni a munkásságát, továbbvinni az üzenetét, fenntartani az örökségét.
És ami igazán különleges, hogy ezt már ötéves korodban elhatároztad.
– Igen, mert szerintem a zene az, ami a bűvkörébe tudja vonzani a gyerekeket, ezért nélkülözhetetlen, hogy, főleg Kodály, Bartók és Cziffra hazájában, ne nőjön fel egyetlenegy gyerek se úgy, hogy nem foglalkozik zenével. Nem az a cél, hogy mindenki professzionálisan művelje, de az cél, hogy mindenki értő, érző emberré váljon. Ezt nem lehet csak úgy, véletlenül elérni, de a zene segíti ezt.
– Idén a Cziffra György Fesztivál a 10 éves jubileumához ért.
– A számok nagyon érdekesen alakultak az életünkben.
30 éve annak, hogy azt a bizonyos Cziffra György-lemezfelvételt otthon meghallgattam úgy 5-6 évesen, ami elindított a zongora irányába, és klasszikus zenésszé váltam. 20 éve annak, amikor 16 évesen, mint előkészítős, megkértem Batta Andrást, a Zeneakadémia akkori rektorát: bocsássa rendelkezésemre a Zeneakadémia kistermét, hogy növendékhangversenyt adhassak Cziffra György emlékére.
Sajnos sosem találkoztam a mesterrel, de volt egy láthatatlan kötődésem felé, és nem értettem, hogy miért van ő elfelejtve, még szakmán belül is. A magam szerény, ugyanakkor bátor eszközeivel megpróbáltam, és sikerült a koncertet megvalósítani. Ami később már fesztivállá nőtte ki magát.
Most 10 éves a fesztivál, és Batta Andrással a Magyar Zene Házában közösen nyitottuk meg a Cziffráról szóló, a teljes életét felölelő, audiovizuális élményekkel teli kiállítást 200 m2-en.
November 5-én este játszottam el a Zeneakadémián liszt összes magyar rapszódiáját.
Szinte lehetetlen küldetés a közel 3 órányi zenemű, a 19 magyar rapszódia eljátszása.
Ha valami segített, akkor az az én hálám.
Hálám a Jóistennek azért, hogy ez a fesztivál megvalósult, elértük a célunkat. Már tudják az emberek, hogy Cziffra György nagy művész volt, példakép, akire érdemes felnézni, nemzetünk büszkesége, akitől nagy örökséget kaptunk. Az öröksége ápolásával mi is szeretnénk valamit az embereknek adni, olykor vigaszt, olykor reményt. A zene mindig remény, és mindenben segít.
Bánatban, örömben a zenéhez nyúlunk, mert ezzel a legegyszerűbb kifejezni vagy megélni az érzelmeinket. Nem kell hozzá előképzettség, nem kell hozzá elmélyülés, csak maga az élvezet. Sőt, már bizonyított, hogy a zenével való gyógyításnak és gyógyulásnak is van alapja és jelentősége.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...101112...241