Információk, érdekességek
Áttörést jelentő, látásvesztést megelőző technológia tesztelésében vett részt a Semmelweis Egyetem
2025. február 10.
A Semmelweis Egyetem több munkatársa is részt vett abban a dr. György Bence és dr. Roska Botond vezette kutatásban, melynek célja a látásvesztés megelőzése az örökletes makuladegeneráció egy formájában szenvedő betegeknél. A kifejlesztett speciális génszerkesztési eljárás nemcsak a szóban forgó Stargardt-kór, hanem más genetikai retinabetegségek terápiájában is áttörést hozhat. A Semmelweis Egyetem több mint tíz éve működik együtt a világhírű Semmelweis alumnival, dr. Roska Botonddal és intézetével, a Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézettel (IOB), amelynek missziója a vakság gyógyítása, illetve a látás helyreállítása.
A látásvesztéshez vezető örökletes makuladegeneráció leggyakoribb formájának, a Stargardt-kórnak a kezeléséhez vezethet el az a rendkívül hatékony génszerkesztési eljárás, amelyet a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel, IOB) munkatársai fejlesztettek ki. A kutatók a Nature Medicine folyóiratban január 8-án megjelent tanulmányban részletesen bemutatják az úgynevezett bázisszerkesztésen alapuló módszer sikeres alkalmazását, amely során képesek kijavítani azt a genetikai hibát, ami a Stargardt-kórt leggyakrabban okozza.
A tanulmány szerzői között a Semmelweis Egyetem több munkatársa is megtalálható, a kísérletek egy fontos része pedig az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Retina Laboratóriumának speciális retinaszövet tenyészetének segítségével történt. A bázisszerkesztésen alapuló eljárást többek között humán retina tenyészeteken és humán retina pigment hámsejtekben is tesztelték. A kísérletekben használt, világviszonylatban egyedülálló eljárást – mely lehetővé teszi az elhunyt szervdonorokból kiemelt retina szövet akár 35 hetet is meghaladó túléltetését – korábban a Semmelweis Egyetemen dr. Szabó Arnold laborvezető fejlesztette ki.
A meddőség és a penészgomba-toxinok közötti kapcsolatot vizsgálják a Semmelweis és a MATE kutatói
2025. február 03.
A mesterséges megtermékenyítés sikerességét akár az élelmiszerekből származó gombatoxinok is befolyásolhatják, hívja fel a figyelmet a a Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem új tanulmánya. A kutatók a világon elsőként igazolták penészgombák által termelt méreganyagok jelenlétét a humán tüszőfolyadékban és vizsgálták azok termékenységre gyakorolt hatását.
A Semmelweis Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös kutatásának célja az volt, hogy rávilágítson, hogyan befolyásolják a mikotoxinok a tüszők fejlődését, és áttételesen hogyan hatnak a megtermékenyülésre.
A vizsgálatba huszonöt lombikprogramban részt vevő pácienst vontak be, akik tüszőfolyadék- és vérmintáit elemezték a leggyakoribb gombatoxinokra.
A tüszőfolyadékban valamennyi vizsgált toxin kimutatható volt, még akkor is, ha a vérmintában nem, vagy alacsonyabb koncentrációban voltak jelen.
Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a follikuláris folyadékban
jelen lévő gombatoxinok befolyásolják egyes hormonok működését,
a petesejtek minőségét, életképességét, s így a megtermékenyülést
– mondja dr. Szentirmay Apolka, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának szakorvosa, a tanulmány első szerzője.
Dr. Szőke Zsuzsanna, a MATE Genetika és Biotechnológia Intézet (GBI) tudományos főmunkatársa, a kutatás társ utolsó szerzője kiemelte, „hogy ezen a fontos területen multidiszciplináris szemléletű kutatásokkal, humán- és agrárterületek közös eredményeinek segítségével törekednek az ismeretlen eredetű meddőség okainak feltárására. A szülészet-nőgyógyászat, embriológia, toxikológia, biotechnológia és az analitika sajátos kihívásaival szembesülve, multidiszciplináris csapatunknak köszönhetően új aspektusból sikerült bepillantást nyerni a tüszőfolyadék gombatoxinok általi kitettségéről és annak a tüszőfejlődésre gyakorolt hatásairól.”
A mikotoxinok penészgombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek, amelyek mérgező tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Mezőgazdasági terményekben és feldolgozott növényi és állati eredetű élelmiszerekben egyaránt előfordulhatnak. Megjelenésük és arányuk az éghajlatváltozás hatására folyamatosan emelkedik.
Bizonyos gombatoxinok humánegészségre gyakorolt hatása ismert; például az aflatoxin májdaganatot okozhat.
A toxinok befolyásolhatják a hormonrendszer működését is, azonban a humán termékenységgel összefüggésben hatásukat még nem vizsgálták. A meddőség oka sokszor ismeretlen; hátterében a hormonrendszer zavara is állhat.
Az egyik leggyakrabban előforduló ösztrogén-hasonló toxin, a kukoricában is megtalálható Zearalenon, melynek koncentrációja a vizsgálatban összefüggést mutatott a tüszőfolyadék ösztradiol-tartalmával. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy az ösztrogén receptorok számának növelésén keresztül a két hasonló kémiai szerkezetű vegyület egymás hatását erősíti.
Akár a duplájára is nőhet a betegszám a traumatológián a csúszós utak miatt
2025. január 30.
Drasztikusan megnövekszik az ellátottak száma ónos eső, jeges, havas, csúszós utak esetén a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Klinikáján. Ilyenkor akár ötven százalékkal is több beteget látnak el az orvosok, mint egy normál, csapadékmentes, téli napon. A betegek leginkább végtagsérülésekkel, törésekkel vagy ficamokkal érkeznek a klinikára, az idősebb korosztálynál a csontritkulás miatt azonban súlyosabb váll- vagy csípőtáji sérülések is előfordulhatnak. Éppen ezért ilyen időben csak az induljon útnak, akinek feltétlenül muszáj – figyelmeztet a klinika igazgatója.
„Összességében a szezonális ingadozás tíz-húsz százalék körüli a téli időszakban az év többi részéhez képest, vagyis átlagosan ennyivel több sérültet látunk el a klinikán a tavaszi, nyári, őszi időszakkal összehasonlítva. Ha azonban ónos eső miatt csúszóssá válnak az utak, lényegesen megnő az ellátásra szoruló sérültek száma, és a növekedés akár a negyven-ötven százalékot is elérheti” – mondja dr. Bodzay Tamás, a Semmelweis Egyetem Traumatológiai Klinika igazgatója.
„Ilyenkor jellemzőek az elesések, csonttörések, vagyis a kis energiájú erőbehatásra bekövetkező végtagkárosodások. Az idősebbek a csontritkulás miatt másfajta töréseket szenvednek el, mint a jó csontállománnyal rendelkező fiatalok és középkorúak.”
Fiatalabbaknál zömében csukló és bokatáji, illetve lábszársérülések fordulnak elő, míg időskorban inkább váll-, csukló- és csípőtájéki sérülésekkel, vagy szeméremcsont törésekkel találkozunk. Az esetek súlyossága a beteg általános állapotától is függ.
– mondja a traumatológus.
Átlagosan száz páciensből tíz-tizenkettő szorul kórházi kezelésre, a többiek járóbetegként elláthatók, illetve a törések gipszeléssel rögzíthetők – ismereti a klinikaigazgató. Hozzáteszi, hogy a közlekedési balesetek száma is megnő ilyenkor, ezek ugyanakkor nagy energiájú erőbehatás következtében történnek, éppen ezért okozhatnak életveszélyes sérüléskombinációkat is.
A sclerosis multiplex-szel élőknek nyújt segítséget a Semmelweis Egyetem oktatóvideója
2025. január 26.
Háromszor gyakoribb nőknél az ezerarcú betegségként is emlegetett sclerosis multiplex, mint férfiaknál. Az első tünetek jellemzően 20-40 éves kor között jelentkeznek. A krónikus, autoimmun megbetegedés tünetei nagyon változatosak, előrehaladása egyénenként változó. Mivel a betegség gyakran ellehetetleníti az érintettek mindennapi tevékenységeit, ezért nagyon fontos a diagnózist követően az idejében megkezdett rehabilitáció, komplex fejlesztés. A Semmelweis Egyetem oktatóvideója ehhez nyújt segítséget.
A betegség az idegrendszert érinti, és az ingerületvezetésért felelős, az idegrostokat védőburokszerűen borító myelinhüvelyt károsítja. A főbb tünetek között van a zsibbadás, a koordináció- és az egyensúlyzavar, de gyakoriak a látásproblémák, a fáradékonyság vagy épp a gondolkodás és az érzelmi funkciók szabályozásának rendezetlensége. A betegség kialakulásának hátterében – a genetikai hajlamtól a vírusfertőzéseken át a környezet károsító hatásáig – több tényező is állhat – mondja Burián Fehér Anna, a Semmelweis Egyetem Pető András Karának konduktora.
Ahhoz, hogy a sclerosis multiplex betegséggel élők minél tovább megőrizhessék aktivitásukat és önállóságukat, érdemes már a diagnózist követően mihamarabb mozgásfejlesztéssel foglalkozó szakemberhez fordulni. Az így készült egyéni fejlesztési tervnek köszönhetően személyre szabott megoldásmódok és tevékenységek segítik az állapot fenntartását, fejlesztését. A Semmelweis Egyetem Pető András Karának Rehabilitációs és Egészségügyi Ellátási Osztályán is várják az érintetteket konduktív pedagógiai foglalkozásra!
Az alábbi oktatóvideó azoknak nyújt segítséget, akik segédeszköz nélkül vagy minimális támasszal járnak, támaszkodva képesek egyensúlyuk megtartására.
Nagyon szexi, csak a szappant nem ismeri
2025. január 22.
El akarod dugni? Tedd a szappan alá! - mondja sokgyerekes anyuka barátnőm. Csinos, parfümbe burkolt nő libben ki a wc-ből. Megigazítja haját, kisminkeli magát, majd elegánsan kisétál az ajtón, kézmosás nélkül. Nincs vele egyedül.
Egy gyors nyilvános wc mustra után hihetőnek tűnik a kutatók kijelentése, miszerint hamarabb elkapjuk a fertőzéseket, ha kezet fogunk valakivel, mintha megpuszilnánk az illetőt.
A megfelelő kézhigiéné ugyanolyan fontos a lakáson kívül is és otthon is, a megfelelő otthoni higiénia ugyanis megakadályozza, hogy az egyik családtag valamilyen fertőzést adjon át a másiknak; ha pedig csökken a lehetséges betegséget hordozók száma, akkor az egészségügyi intézetekbe is kevesebb kórokozó kerül az új betegek vagy a látogatók révén
Mi van a szádban?
Nem csak az új koronavírus, de a nátha vagy influenza vírusa könnyen a kezünkre kerülhet, amikor szemünket vagy orrunkat megtöröljük. Ha a szánkba tesszük a kezünket – melyet tudtunkon kívül nagyon sokszor megteszünk – akkor máris tovább adhatjuk kezünk révén a szalmonellát, a campylobacter és a norovírus fertőzést is, nem csak a covidot.
Sokan anélkül hordozzuk például az MRSA-t vagy a hasmenést okozó C. difficile-t, hogy tudnánk róla, és nem megfelelő kézhigiéné esetén könnyen megfertőzhetünk a kórokozókkal szemben esendőbbeket. Vagyis másokra is veszélyessé válhatunk. (Emiatt is érdemes a maszkot viselni, hiszen kevésbé nyúlkálunk arcunkhoz, szánkba, ha rajtunk van és másokat is megóvhatunk ezzel.)
Kézmosás? Azt is kell?
A gyakori kézmosás segít eltávolítani kezünkről a szennyeződéseket és a fertőző vírusokat- ezt ugyebár már minden óvodás tudja. A kézmosás kultúráj
a azonban finoman szólva is problémás hazánkban (is). Az emberek többségének még mindig újdonság, hogy wc után (állatok simogatását követően vagy tüsszentés után) kezet kell mosni, s állítólag a nők sem járnak élen a kézmosásban. Jó esetben egy kis vízzel lelögybölik a kezüket, rosszabb esetben a csapig sem jutnak el.
Talán emlékeznek még rá, amikor az egyik tv csatorna műsorában elrejtettek néhány kamerát nyilvános illemhelyek mosdójában. Kíváncsiak voltak ugyanis, hogy hányan igyekeznek a csapok felé dolguk végeztével. Nos, nem sokan éltek a víz és szappan használatának lehetőségével. Mára az arány javult ugyan,de még mindig van aki tagadja a nyilvánvalót.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...111213...241