Információk, érdekességek

Kis patika nagy tettekkel

2016. július 29.

A 2015-ös év „Év Patikája” kitüntető címet a budapesti Mikszáth Gyógyszertár nyerte el, melynek vezetője dr. Birinyi Péter szakgyógyszerész.

A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége hagyományteremtő módon minden évben az „Év Patikája” cím elnyeréséért pályázatot hirdet. A gyógyszertárak által beküldött – a tevékenységüket összefoglaló – pályamunkákat egy szakemberekből álló zsűri bírálja el, majd hirdeti ki az első helyezettet. 2015-ben a budapesti Mikszáth Gyógyszertár nyerte el e rangos kitüntetést. Az indoklás szerint „dr. Birinyi Péter vezetésével a gyógyszerészet iránt kiemelkedő elhivatottságot képviselő kollektíva egyedülálló magisztrális gyógyszerfejlesztéssel teszi teljessé a betegek hatékony, biztonságos ellátását. Társadalmi szerepvállalásuk az egészségügyi szűrővizsgálatok szervezésében, az önkéntes munkák lebonyolításában, a szociálisan rászorulók segítésében is példaértékű.”

A fiatal gyógyszertárvezető, dr. Birinyi Péter nagy hivatástudattal és lendülettel vezeti, irányítja, fejleszti a gyógyszertár munkáját és menedzseli azt a folyamatos összehangolást, amit a kollektíva, a széles orvosi, szakorvosi kapcsolat és az ország minden tájáról érkező betegek kérései igényelnek. Az első ránézésre viszonylag kicsi patikának tetsző intézmény sokszor országos terheket vállal magára. A vezető a katedrát, a Debreceni Egyetemet váltotta fel arra az áldozatkész tevékenységre, amivel – kihasználva kivételes szakmai ismereteit – egyedi, ritka betegségben szenvedő egyéneken próbál segíteni. A ritka betegségek legnagyobb problémája, hogy ha van megfelelő gyári készítmény, az nagyon drága, vagy annyira speciális a betegség, hogy csak az egyénre szabott terápia a megoldás.


Péter Szabó Szilvi: „Kislányt várunk!”

2016. július 24.

Péter Szabó Szilvi: „Kislányt várunk!”Nagy a boldogság Péter Szabó Szilvi életében: az énekesnő első babáját várja, és bár még csak terhessége első felében jár, egy tesztnek köszönhetően nemrég az is kiderült, hogy kislányt hord a szíve alatt. Szilvi gyakran álmodozik arról, milyen lesz majd a gyermeke, a neveken is gondolkoznak már, a babaholmik megvásárlásával azonban várnak még egy kicsit.

Péter Szabó Szilviéknél nem meglepetésből jött a gólya: párjával nagyon is tudatosan álltak a kérdéshez, és szerencsére viszonylag rövid időn belül megtörtént velük a csoda. „Már a húszas éveim elején feléledt bennem az anyai ösztön, és nagyjából 25 éves koromra már biztos voltam benne: mielőbb anya szeretnék lenni. Szerencsére Gyuri személyében a megfelelő édesapa is megérkezett, és amint a megfelelő szakaszába ért az életünk, illetve az időbeosztásunk, megfogant a gyermekünk” – avatott be a csinos énekesnő, aki nem bízott semmit a véletlenre: már hónapokkal előtte magzatvédő vitamint szedett, igyekezett egészségesen táplálkozni, mozogni, lelkileg is minél nagyobb harmóniába kerülni. Azt is tudta, mikor kell használni a terhességi tesztet ahhoz, hogy az eredményt adjon, a két csík láttán feléledő érzések azonban minden képzeletét felülmúlták. „Soha életemben nem éreztem még akkora boldogságot, a szívem majd’ kiugrott a helyéről és elkezdtem zokogni. Elmondhatatlan érzés volt, egyúttal életem legmeghatározóbb pillanata.”


Mi a közös Hajós Alfrédban és Hosszú Katinkában?

2016. július 11.

Mi a közös Hajós Alfrédban és Hosszú Katinkában?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre megtudjuk választ, vissza kell utaznunk a kezdetekhez…

Pierre de Coubertin báró jó barátjának, Dr. Kemény Ferencnek közreműködésével 1894. június 23-án –1503 év kihagyás után – újból életre keltette az olimpiai játékokat az ókori olümpiák mintájára és megalapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. 

Az olimpiai eszme újjáélesztésétől a nemzetközi kapcsolatok fellendülését és javulását remélték. Megalakulását követően a NOB lett az olimpiai mozgalom lelke, és a sorra alakuló nemzeti olimpiai szervezetek összefogója. A modern idők első olimpiai játékaira Athénban, Görögországban 1896-ban került sor, melyen már Magyarország is képviseltette magát, de nem is akárhogy. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon Hajós Alfréd megszerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét is. Az akkor 18 éves építészmérnök-hallgató a jéghideg tengervízben először 100, majd 1200 méteres gyorsúszásban is hátrahagyta ellenfeleit. A „Magyar delfin” győzelme óta rengeteg minden változott a magyar sportban, de egy valami nem: a Hajós Alfréd által képviselt erő, kitartás a mai napig jellemzi a magyar olimpikonokat, például Hosszú Katinkát ötszörös világbajnok magyar gyors- és vegyes úszó, olimpikont, aki minden erejével azért küzd, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsa az ötkarikás játékokon, hogy a végén, a dobogón állva a magyar himnusz csendülhessen fel. Katinka azonban nem csak példátlan kitartásának köszönheti sikereit, hanem a háttérben meghúzódó, támogató családjának, édesanyjának is. A világ egyik legnagyobb vállalata nem véletlenül választotta idei „Köszi, Anyu!” kampány magyar nagyköveteinek Hosszú Katinkát és édesanyját, Barbarát. A P&G, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság partnere és az ötkarikás játékok világméretű támogatója felismerte az olimpikonok mögött álló anyák szerepét, ezért 2012-ben azzal a céllal indította el a „Köszi,Anyu!” kampányát, hogy köszönetet mondjon az édesanyáknak kitartó támogatásukért, elkötelezettségükért és odaadásukért, mellyel a világ legjobb sportolóit felnevelték. 

Befolyásolás lehet, de a döntés a miénk – Beszélgetés Nógrádi Györggyel

2016. július 01.

A sors fatális fintora, hogy mit sem sejtve elindultam otthonról, és mire odaértem az interjúra, már felbolydult a világ. Tudatlanul léptem be Nógrádi György irodájába, ahol már égtek a telefonvonalak. Akkor értesültem a brüsszeli terrortámadásról...

Beszélgetés Nógrádi GyörggyelAz interjút többször megszakították a különböző médiától jövő telefonhívások, így én különleges felvilágosításban, továbbképzésben részesülhettem. Megértettem, hogy miért teltházasak az egyetemi órái, és az ország bármely részén tartott előadásai. Érthető, világos, a bonyolult összefüggéseket és háttérjellemzőket is egyszerűen megvilágítva tárja elénk a legkuszább politikai helyzeteket, és mindezt nem nyakatekert összetett mondatokban. Logikusan felépített gondolatait bárki által megérthető, gördülékeny stílusban adja át. Pont azon a napon kérdeztük Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt a biztonság fogalmáról, amikor a történelem ezt épp átírni kényszerült.

Névjegy:

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Corvinus Egyetem tanára, a hadtudományok kandidátusa. Budapesten született. Családja nagyon szegény volt, és ő, hogy változtasson az életén, először sportolni, asztaliteniszezni kezdett. Kiemelkedően teljesített, de úgy érezte, hogy az igazi kitörési pont számára a tanulás. A középiskolában a tanulmányi versenyekre összpontosított, többségét meg is nyerte. A Közgazdaságtudományi Egyetemre való felvételije sikeres volt. 1974-ben doktori értekezését is megírta az NSZK gazdaságpolitikája címmel, majd 1986-ban kandidátusi értekezését. Öt évig a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán tanított. 1988-ban elnyert egy ösztöndíjat Németországba. 1989. január 1-jén tért vissza a Közgazdaságtudományi Egyetemre, akkor már, mint tanár. Jelenleg is a Budapesti Corvinus Egyetem védelemgazdasági tanszékén tanít, ahol egyebek mellett a Magyar Honvédség számára is képeznek ki szakembereket. Számos tagságban vesz részt. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. Több magyar és idegen nyelvű publikációja, könyve jelent meg.


Mi leszek, ha nagy leszek, avagy hogyan találjam meg álmaim állását?

2016. június 22.

A mai világban már nem elég, ha 18 évesen szakmát választunk. Életünk során többször is változtatnunk kell. Van, amikor csak munkahelyet, de sokszor szakmát, hívatást is. De sokszor nem könnyű kitalálni, merre is menjünk tovább. Sokszor felmerül a kérdés, mi is akarok lenni. Milyen állást, munkát keressek? Melyik ajtót válasszam?

Sokszor látom, hogy a klienseimnek fogalma sincs arról, valójában milyen állást is szeretnének. Sokszor hallom azt, hogy ezt már nem akarom csinálni. Valami mást szeretnék. Vagy, hogy olyan munkát szeretnék, ahol emberekkel tudok foglalkozni, nem kell emberekkel foglalkozni. 
Így aztán nehéz jó pályázatokat írni, de megtalálni a nekem való pályázatokat is.

Természetesen mindenkinek, vagy majdnem mindenkinek van egy álomállás a fejében, és ez nem baj. De tudnunk kell, mi az álom, és mi a realitás.

Bár meglepődnétek, hányszor derül ki, hogy az álom nem is annyira álom.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...112113114...240