Információk, érdekességek
Hangszalagbénuláshoz is vezethet a koronavírus?
2024. február 05.
A Pediatrics folyóiratban nemrégiben bemutatott tanulmány szerint a koronavírus ritka esetekben egy újfajta idegrendszeri szövődménnyel, a hangszalagok bénulásával is járhat. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa arra figyelmeztet, hogy a kezelésre nem javuló légzési nehezítettség esetén fül-orr-gégészeti kivizsgálásra is szükség lehet.
A koronavírus okozta szövődmények
A koronavírus fertőzés a főbb tünetek megszűnését követően számos szervre vagy szervrendszerre gyakorolhat káros hatást, így az idegrendszer működését is negatívan befolyásolhatja. Gyermekek esetében az idegrendszeri érintettségre utaló tünetek közé tartoznak az elhúzódó fejfájás, görcsrohamok, stroke, perifériás neuropátia, demyelinizációs betegségek, valamint az encephalopathia. Az idegrendszeri tünetek között kell megemlítenünk a fertőzés okozta hangszalagbénulást is, melyre a Pediatrics folyóiratban nemrégiben közölt tanulmány hívta fel a figyelmet. A tanulmány szerint nagy valószínűséggel koronavírus-fertőzés vezetett egy 15 éves lány hangszálbénuláshoz.
A koronavírus fertőzést követő hangszalagbénulás
A tanulmányban közölt eset szerint a beteg a Massachusetts General Hospital sürgősségi osztályán jelentkezett légzési elégtelenség tüneteivel, kilenc nappal a SARS-CoV-2 fertőzés diagnózisa után. Mivel kórtörténetében asztma és szorongás is szerepelt, ezért szteroidokat és hörgőtágítót kapott, ám a gyógyszerek hatására sem javult állapota. Először paradox hangszálműködést állapítottak meg orvosai, tünetei azonban a logopédiai terápia hatására sem enyhültek. A stridor és a nehézlégzés mellett később nyelési nehézségek, féloldali gyengeség, bizsergés és zsibbadás is jelentkezett a betegnél. Ekkor került sor egy újabb fül-orr-gégészeti kivizsgálásra, ami a kétoldali hangszálbénulás diagnózisát vetette fel.
A páciensnél végül légcsőmetszést hajtottak végre, melynek hatására légzése elkezdett rendeződni. A tinédzsernél elvégzett lumbálpunkciót, labor-és képalkotó, valamint a fül-orr-gégészeti, neurológiai, pszichiátriai, logopédiai és idegsebészeti vizsgálatokat követően arra az eredményekre jutottak a klinikusok, hogy a kétoldali hangszálbénulás a SARS-CoV-2 fertőzés késői következményeként alakulhatott ki.
A hallókészülék rendszeres használata megnövelheti a várható élettartamot
2024. február 04.
Egy amerikai kutatás szerint a hallókészüléküket használó hallássérült felnőttek várható élettartama hosszabb lehet, mint a készüléket nem viselő halláskárosodottaké. Ha nem használja hallókészülékét, érdemes annak viselését is felvenni az újévi fogadalmai közé – tanácsolja dr. Kiss Sándor, fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa.
A hallás legfontosabb érzékszerveink egyike, a verbális kommunikáció nélkülözhetetlen csatornája, ami összekapcsol bennünket a környezetünkkel. A halláskárosodás a becslések szerint világszerte 1,6 milliárd embert érint, és ez a szám az előrejelzések szerint 2050-re 2,5 milliárdra fog növekedni.
-Ha a hallás bármilyen ok miatt sem kezeléssel, sem műtéttel nem javítható, akkor hallókészüléket kapnak pácienseink – magyarázza dr. Kiss Sándor, aki hozzáteszi, hogy bár sokan – tévesen – azt hiszik, hogy a hallókészülékkel visszaszerzik régi, tökéletes hallásélményüket, de valójában fokozatosan meg kell tanulniuk újra hallani. Legalább két-három hónap hordás után válik mérhetővé, hogy az eszköz milyen mértékben javította a páciens kommunikációs készségeit – magyarázza a szakember.
A hallókészülék hosszabb életkilátásokat jelenthet
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a kezeletlen hallásvesztés csökkenti a várható élettartamot, emellett növelheti a társadalmi elszigeteltséget, a depresszió és a demencia kialakulását is. Mindeddig azonban nagyon kevés kutatás foglalkozott azzal, hogy a hallókészülékek használata csökkentheti-e a halálozás kockázatát.
A The Lancet Healthy Longevity című folyóiratban nemrégiben közölt tanulmány szerint a hallókészülék védő hatást gyakorolhat az emberek egészségére, és megelőzheti a korai halálozást. A kutatók a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozás Vizsgálati Felmérés során 1999 és 2012 között összegyűjtött adatokat felhasználva azonosítottak be 10 000 olyan felnőttet, akik kitöltötték az audiometriai és hallókészülék-használati kérdőíveket. A kutatók az értékelést követő 10 éven át követték nyomon mortalitási állapotukat.
Az eredmények tanúbizonysága szerint a hallókészüléküket használó hallássérült felnőttek halálozási kockázata 24 százalékkal alacsonyabbnak bizonyult a készüléket nem viselő halláskárosodott felnőttekéhez képest, függetlenül az életkortól, etnikai hovatartozástól, jövedelemtől, iskolai végzettségtől vagy egyéb demográfiai paraméterektől. Nem volt azonban különbség a halálozási kockázat között a nem rendszeres használók és az eszközt soha nem használók között. A kutatók szerint ez arra utal, hogy az alkalmi hallókészülék-használat nem biztos, hogy élethosszig tartó előnyökkel jár.
Ezért választják kevesebben a papi hivatást
2024. január 29.
Barsi Balázs ferences szerzetes 52 év papi szolgálat után állítja, hogy hivatása nem egyszerű választás, de gyönyörű szolgálat. Minden évben, így most január 19-21. között is találkozót szervez a szerzetesek és papok szüleinek Magyarország római katolikus nemzeti kegyhelyén, Mátraverebély-Szentkúton, mert hiszi, részben a keresztény szülőkön múlik a papi hivatás jövője.Sokszor előfordul, hogy a szülők negatívan állnak a gyermekük döntéséhez, mert féltik őt, vagy sajnálják, hogy nem születik unokájuk. Előfordul, hogy a fogadalom-tételre sem mennek el. De Barsi Balázs atya tapasztalata szerint, ha a szülők látják, hogy gyermekük boldog, akkor ők is tovább lépnek a hitben, és az örök fogadalomnál már valószínű, ott lesznek.
„Mindig biztatom a növendékeket, hogy tartsanak ki, nem kell megsértődni a szülőkre. A papi, szerzetesi hivatás nem egyszerű választás, természetes, hogy kimaradnak belőle dolgok. Ugyanakkor nem szabad veszteségként megélni, mert 52 év papság után mondhatom, gyönyörű szolgálat” – jelentette ki hálával a hangjában az atya, majd megjegyezte: „Vannak keresztjei, mint minden életnek. Ezzel kapcsolatban pedig az az észrevételem, hogy a mai világban mindenki kizárólag a habot akarja a tortáról. Még a tortát sem kéri.”
A szerzetes úgy látja, az utóbbi években történt egy tisztulás az egyház életében, így, amikor azzal találják meg, hogy ma kevesebben járnak templomba, azt válaszolja: „talán nem is olyan rossz, ha az hagyja el a templomot, aki nem hiszi, hogy Jézus Krisztus Isten fia, a mi megváltónk.”
Állítja, fiatal korában üldözték és kinevették ezt a hivatást, ma pedig folyamatos rágalom éri őket.
„A társadalom söpredékének tartanak bennünket, mondván annyi a bűnös pap. De ezek az esetek nem a papság ellen szólnak. Ahogy a házasságban is megannyi ocsmány dolog történik, és az sem a házasság ellen szól. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem súlyos bűn, ha olyan vétkezik, aki Isten igéjét hirdeti” – teszi hozzá.
A ferences szerzetes szerint a mai keresztény családok sok esetben nem egészen hívők, így pedig nem is tudják átadni a megfelelő érzelmi kötődést és alapvetést, miszerint Isten az első. Ennek hiányában nem csoda, hogy csökken a papnövendékek száma.
„Nem azon kell törni a fejünket, hogy a házasságot miképp formáljuk át vagy hogyan töröljük el a cölibátust. A fiataloknak kell olyan hitet adni, amely által jobban meghallják az Isteni szót” – hangsúlyozta.
Egy máj két életet mentett meg a Semmelweis Egyetemen
2024. január 27.
Hazánkban először a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján hajtottak végre olyan májtranszplantációt, amely egy magyar donorszerv kettéosztásával két személy – egy kisgyermek és egy felnőtt férfi – életét mentette meg. A betegek a december 2-i műtét óta jól vannak.
Ismeretlen eredetű májelégtelenség miatt került fel a sürgősségi transzplantációs listára egy 3 éves kislány, akit a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján kezeltek. Ilyen pici gyermek számára ritkán adódik megfelelő méretű donorszerv, a gyermek súlyos állapota pedig mielőbbi beavatkozást igényelt.
Ezért különösen örömteli, hogy az Eurotransplant szervelosztó rendszerén keresztül éppen érkezett egy magyar donorszerv, amely kettéosztva alkalmasnak bizonyult arra, hogy a kisebbik részét a beteg kisgyermekbe ültessék be, a nagyobb részét pedig egy 35 éves májdaganatban szenvedő fiatal férfi kaphassa meg – tájékoztatott dr. Piros László.
Ismételt bizalom: Dr. Hankó Zoltánt újra megválasztották a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökévé
2024. január 25.
Kedves Olvasó!
Főszerkesztő Asszony jóvoltából közvetlenül szólhatok Önhöz, és ezt a lehetőséget ezúton is köszönöm. Ennek apropója nyilván az, hogy néhány nappal ezelőtt zárult le a Magyar Gyógyszerészi Kamara életében a négyévenként esedékes tisztújítás, ahol kollégáim ismét a kamara elnökévé választottak.
Kamarai vezetőként elsődleges feladatom, hogy a gyógyszerészek érdekképviseletén belül vezetőtársaimmal olyan feltételek megteremtéséért dolgozzam, ahol minden beteg megkaphatja mindazt a gyógyszert, amelyre szüksége van, a gyógyszerésze pedig minden olyan segítséget képes megadni, amely lehetővé teszi, hogy gyógyszerei elősegítsék a gyógyulását:
Ön és a gyógyszerésze közösen minden olyan kockázatot el tudjanak hárítani, amely a helytelen gyógyszerhasználat következménye lehet. Ha ezt sikerül megvalósítani, mindenkinek jó. Ha nem, a helytelen gyógyszerhasználat káros egészségi következményein túl az a pénz is feleslegesen kerül elköltésre, amit a biztosító és Ön a gyógyszerei megvásárlására fordított.
- Lehet, hogy Ön fiatal vagy hozzám hasonló korú.
- Lehet, hogy nagyvárosban vagy kistelepülésen él.
- És az is lehetséges, hogy csak ritkán van szüksége kollégáim segítségére, de elképzelhető, hogy rendszeres gyógyszerhasználó.
Ezért engedje meg, hogy a betegeinket érintő sokrétű feladataink közül most csupán kettőre koncentráljak: egy olyanra, amely a vidéken élőket érinti, és egy olyanra, amely valószínűleg minden betegünknek fontos.
Bizonyára hallott arról, hogy született egy olyan terv, mely szerint a kistelepüléseken működő, általunk fiókgyógyszertárnak nevezett kis gyógyszertárakban ne kelljen gyógyszerész jelenlétét biztosítani. Erre azért lenne szükség, mert kevés a gyógyszerész és nem szeretnék, ha emiatt ezeket a kisgyógyszertárakat be kellene zárni. A működő gyógyszertárak megőrzése elsődleges feladat, és ebben egyetértünk a döntéshozóval: nem kerülhetünk olyan helyzetbe, mint pl. Németországban, ahol az elmúlt években kb. hatezer gyógyszertár szűnt meg.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...234...224