Információk, érdekességek
A migrén kutatásáért ítélték oda idén az Agy-díjat
2021. március 21.
Négy migrénkutatással foglalkozó tudós kapta idén az idegtudomány legnagyobb presztízsű kitüntetését, az Agy-díjat.
A dániai Lundbeck Alapítvány jelentette be, hogy a brit Peter Goadsby, az amerikai Michael Moskowitz, a svéd Lars Edvinsson és a dán Jes Olesen nyerte el megosztva az 1,1 millió euróval (403 millió forinttal) járó Agy-díjat.
A négy tudós felfedezett egy kulcsfontosságú mechanizmust, amely migrént okoz, és ezzel megnyitották az utat az agyi rendellenesség új, megelőző kezelései előtt.
A díjnyertes kutatás a lüktető fejfájással, hányingerrel, hányással, szédüléssel, valamint rendkívüli hang-, fény-, érintés- és szagérzékenység-szimptómákkal jelentkező migrén idegi alapjának vizsgálatával foglalkozott. A migrén világszerte minden hetedik embert érinti, nagyjából háromszor gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál.
Goadsby, a King’s College London neurológiaprofesszora a bejelentés előtti sajtókonferencián elmondta: nagyon örül neki, hogy a migrénkutatás megfelelő elismerésben részesült.
A Lundbeck Alapítvány által adományozott egymillió eurós díjat olyan tudósoknak ítélik oda évente, akik az idegtudományban érnek el rendkívüli eredményt. 2011-ben, az elismerés első díjazottja három magyar idegtudós volt. Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter a memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért vehette át az Agy-díjat.
Az idei díjak átadását október 25-én rendezik meg Koppenhágában. A díjat Frigyes dán koronaherceg adja át.
Egyre kevesebben jelentkeznek plazmadonornak
2021. március 13.
A harmadik hullámban egyre több a koronavírus fertőzött, a gyógyultak közül azonban egyre kevesebben iratkoznak fel plazmaadásra, ezért az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) mindenkit, aki legalább három hete meggyógyult arra kér, hogy jelentkezzen plazmadonornak – mondta Nagy Sándor, a szolgálat szakmai főigazgató-helyettese az M1 aktuális csatornán.
A véradók számának növelése is fontos a következő időszakban, aki védőoltást kapott, akár már másnap, és a betegségen átesettek, három héttel a gyógyulás után jelentkezhetnek. A véradásoknak nincs egészségügyi kockázata, a járványügyi előírások betartására minden alkalommal figyelnek.
A járvány alatt eddig folyamatosan sikerült elég véradót toborozni, de a hétfőtől hatályba lépő korlátozások felvetnek kérdéseket, ennek ellenére az OVSZ bízik abban, hogy a véradók számában nem lesz csökkenés. Tavaly a mostanihoz hasonló, szigorított korlátozások alatt azt tapasztalták, hogy ahol nem maradt el a véradás, ott az átlagnál többen jelentkeztek.
A felsőoktatási intézményekben már az elmúlt időben sem tudott véradásokat szervezni az OVSZ, és a mostani korlátozás miatt azok a munkahelyek is kiesnek, amelyek otthoni munkavégzésre térnek át hétfőtől, így az OVSZ leginkább intézeti véradásokat szervez a következő időszakban – tudatta a főigazgató-helyettes. Az OVSZ bízik abban, hogy a mostani nagyon szigorú korlátozás rövid lesz, talán nem is több mint két hét, és ezt mindenképpen át tudják vészelni vérkészletek szempontjából. (MTI)
Sikeres a magyar tüdőtranszplantációs program
2021. február 24.
Sikeres a magyar tüdőtranszplantációs program, 2015. decemberi indulása óta elvégezték a 101. ilyen műtétet – mondta az emberi erőforrások minisztere.
Kásler Miklós jelezte, két napja jelentették be, hogy elvégezték a századik tüdőátültetést Magyarországon, azóta még egy sikeres műtéten vannak túl a szakemberek. A magyar tüdőtranszplantációs program először a Bécsi Egyetem transzplantációs programjának részeként indult, 2020 ősze óta pedig önálló európai programként működik.
A február 4-ei rákellenes világnap alkalmából a tárcavezető elmondta, növekvő betegszám mellett a halálozás nem emelkedik, ami a terápiák hatékonyságát mutatja.
A miniszter kiemelte, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) az egyetlen európai szinten akkreditált magyar egészségügyi intézmény, ez tette lehetővé, hogy létrehozzák a Közép-európai Onkológiai Akadémiát, amelynek 21 tagja van, és sor kerülhetett az Európai Unió által meghirdetett kutatási programhoz való csatlakozásra is. Ez azt is jelenti, hogy a magyar onkológia Európában elfoglalt pozíciója a közeli jövőben várhatóan tovább fog nőni – fogalmazott Kásler Miklós.
Rényi-Vámos Ferenc, a Semmelweis Egyetem (SE) Mellkassebészeti Klinikájának docense, a program szakmai vezetője arról beszélt: a magyar tüdőtranszplantációs program indulását a kormány egymilliárd forinttal támogatta, továbbá példaértékűnek nevezte az SE és az OOI közötti együttműködést. A további fejlesztésekkel lehetőség nyílik arra, hogy közép-európai centrummá váljanak, hiszen a kormány hárommilliárd forint támogatást nyújtott az onkológiai intézet mellkassebészeti központja új műtőblokkjának kialakítására.
Új izraeli gyógyszer napok alatt meggyógyította a Covid-19-betegeket
2021. február 22.
Egy új, egyelőre EXO-CD24 nevű izraeli gyógyszer 3-5 nap alatt meggyógyított a tel-avivi Ichilov kórházban 30-ból 29 koronavírusos beteget, akiket a Covid-19 mérsékelt vagy súlyosabb formája miatt kezeltek – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.
Az Ichilov kórház kutatórészlegében kifejlesztett gyógyszer a koronavírus-fertőzés okozta citokinvihart, az immunrendszer túl heves gyulladásos reakcióját segít megelőzni vagy mérsékelni.
A klinikai vizsgálat első fázisában részt vevő, új koronavírus-kezelést kapó 30 páciensből 29-en 3-5 nap alatt elhagyhatták a kórházat. A 30. beteg is távozhatott, de nála néhány nappal tovább tartott a gyógyulás. A kórház közleménye szerint a gyógyszer segített gyorsan felépülni a betegségből a sikeresen befejeződött első tesztelési szakaszban.
A Nadír Arber professzor által kifejlesztett gyógyszert naponta egyszer, néhányperces inhalálással juttatták egyenesen a tüdőbe, s alapja a CD24 nevű fehérje, amely a sejtek felszínén helyezkedik el, és fontos szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában. Ez a fehérje segít megnyugtatni az immunrendszert és megfékezni a citokinvihart.
Hamarosan megkezdik a gyógyszer következő kísérleti fázisait, de a kórház orvosai máris a súlyos Covid-19-betegség egyik lehetséges kezelési módjának tekintik, amely alapvetően megváltoztathatja a betegségek kimenetelét.
“Fejlett és kifinomult, és megmentheti a koronavírus okozta betegségben szenvedőket. A tesztelés első fázisának eredményei kiválóak, és bizalmat keltenek Arber professzor módszerében, amelyet évek óta kutat a laboratóriumában” – mondta a lapnak Roni Gamzu, a kórház igazgatója. “Büszke vagyok arra, hogy az Ichilov kórház kék-fehér (izraeli) orvosságot nyújthat egy szörnyű világjárvány ellen”- tette hozzá.
A stroke-ot és vesebetegségeket vizsgáló kutatónők díjat nyertek
2021. február 20.
A stroke hatékonyabb kezeléséért folytatott kutatásaiért Bagoly Zsuzsa, valamint a ritka vesebetegségek felismerését és kezelését elősegítő tudományos munkájáért Csuka Dorottya kapta az idei L’Oréal-Unesco díjat.
Az orvostudományok területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a négymillió forint összdíjazású elismerést. Az ösztöndíj egyedülálló a magyar tudományos közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az elmúlt 18 évben 49 magyar kutatónő nyerte el az ösztöndíjat.
Csuka Dorottya, a Semmelweis Egyetem Molekuláris Genetika Kutatócsoportjának vezetője a nehezen felismerhető, ritka vesebetegségekre specializálódott kutatásokat végez. Ezeket a betegségeket eddig 6-8 gén vizsgálatával próbálták beazonosítani, azonban ez sokszor kevésnek bizonyult, ezért a kutatónő a vérben található más enzimrendszerek mellett a véralvadási rendszerben is keresi azokat a géneket, amelyek mutációja ritka, örökletes vesebetegségek kialakulását okozhatja.
A mutációk felismerése nagyon fontos a gyógyszerfejlesztéshez, hiszen ha a betegséget okozó megváltozott fehérje beazonosítható, a kezelése is hatékonyabb. Kutatása hozzájárulhat új diagnosztikai és célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, valamint a máj és vese transzplantáció körülményeinek javításához is.
Bagoly Zsuzsa, a Debreceni Egyetem kutatója a felnőttkori rokkantság leggyakoribb okával, az iszkémiás stroke-kal foglalkozik. A betegség a halálokok között is az egyik leggyakoribb, és bár létezik rá kezelés, amely az ereket elzáró vérrögöket feloldja, az csak az esetek csupán 35, legfeljebb 40 százalékában sikeres.
A kutatónő munkájának célja, hogy a jövőben egy egyszerű vérvétel eredményének segítségével előre meg tudják jósolni a vérrögoldó kezelés kimenetelét. A kutatások alapján egy olyan pontrendszert szeretne létrehozni, amelynek a segítségével javítható a kezelés hatékonysága és biztonsága. Az eredmények hozzájárulhatnak új terápiás megközelítések kidolgozásához is – olvasható a közleményben.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...515253...241