Információk, érdekességek
A cukorbetegség megduplázza a Covid-19-cel összefüggő halálozás kockázatát
2020. november 19.
A cukorbetegségben szenvedőknél legalább kétszer nagyobb az új típusú koronavírus okozta Covid-19-cel összefüggő halálozás kockázata egy friss tanulmány szerint.
A Lancet brit orvosi szaklap csütörtökön közölte a kutatás eredményét, mely szerint “nyilvánvalóvá vált, hogy közegészségügyi vészhelyzet alatt a diabéteszes emberek sebezhetőbbek, legalább kétszeres eséllyel alakul ki náluk súlyos betegség vagy haláloznak el”, miután megfertőződtek az új típusú koronavírussal.
“Azok az emberek, akik cukorbetegek, de nem, vagy nem megfelelően kezelik a diabéteszüket, vagy más betegségeik is vannak, különösen veszélyeztetettek” – állapították meg többek között Ausztrália, Kína, a Dél-Afrikai Köztársaság és az Egyesült államok tudósai és orvosai.
A Johns Hopkins Egyetem globális adatösszesítése alapján majdnem 1,3 millió ember halt meg a SARS CoV-2 okozta Covid-19 következtében.
A hivatalos adatok alapján több mint 52 millióan kapták el a vírust, noha az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) októberben azt közölte, a valós szám akár 700 millió fölött is lehet.
A diabéteszes felnőttek száma a világon 2019-ben a becslések alapján 463 millió volt. Tavaly mintegy 4,2 millióan haltak meg a cukorbetegség vagy szövődményei következtében a tanulmány készítői, köztük a hongkongi Kínai Egyetem és az Imperial College London tudósai szerint.
A betegek fele heteken át fáradtságot tapasztal gyógyulása után
2020. november 18.
A Covid-19-en átesettek fele heteken át tartó fáradtságot tapasztal a gyógyulást követően is egy ír kutatás eredményei szerint.
Egy mintegy 130 résztvevővel végzett vizsgálat során az egykori betegek több mint fele panaszkodott még hetekkel később is fáradtságra – közölték ír kutatók a Plos One tudományos lapban bemutatott tanulmányukban.
Az, hogy valakinek kórházi kezelésre volt-e szüksége, vagy nem, nem játszik lényeges szerepet a betegséget követő fáradékonyságban a kutatók szerint. A résztvevők 56 százalékát kezelték kórházban Covid-19 miatt.
A 128 vizsgált személy 52 százaléka a fertőzés után még legalább hat héten keresztül tapasztalta a fáradtság tüneteit, többek viszont még tíz hét után is így éreztek. A megkérdezettek 42 százaléka mondta azt, hogy ennyi idő után érezte magát teljesen egészségesnek. “A tanulmány a Covid-19-et követő fáradtság okozta terheket hangsúlyozza. Rávilágít arra is, hogy a betegséget követő fáradékonyság nem áll összefüggésben a megbetegedés súlyosságával” – mondta Liam Townsend, a dublini Trinity College munkatársa, a vizsgálatot végző munkacsoport tagja.
“Ezért nem könnyű megjósolni, kinél hogyan zajlik le a betegség” – emelte ki a szakértő.
Díjazzák a magyar bölcsődék és a kisgyermeknevelők munkáját
2020. november 16.
Idén is szavazhatnak a szülők az év legjobb intézményére és munkahelyi közösségére
Egy szülő számára megnyugtató, ha a csemetéje a bölcsődében teljes biztonságban, szakértő pedagógusok kezei között, a kis játszópajtások körében tölti a vidám és boldog hétköznapjait. Úgy érzi, megtalálta a gyermeke számára tökéletes közösséget és meghálálná azt az odafigyelést, amit a csemetéje a kisgyermeknevelőktől kap? Most megköszönheti Az Év Bölcsődéje díjra való jelöléssel.
Gyakorta a kényszer szüli a helyzetet, hogy a munkájuk miatt elfoglalt szülők – akik nem számíthatnak állandó nagyszülői segítségre – bölcsődébe íratják a csemetéjüket. Persze olyan is előfordul, hogy a csöppség szociális fejlődése felgyorsul és igényli a vele egykorúak társaságát. Bárhogy is legyen, a felelősség és a döntés meghozatala mindenképp nehéz, hiszen a megfelelő intézmény, így az ott dolgozó kisgyermeknevelők kiválasztása is kulcsfontosságú.
„A Gyermek akkor érzi jól magát a bölcsődében, ha érzelmileg és fizikailag is biztonságban tudhatja magát a csoportjában, ennek a kulcsa pedig a kisgyermeknevelőkhöz való kötődés kialakulása. Ha bízik a nevelőkben, megtanulja, hogy számíthat rájuk és a kisebb-nagyobb problémáival, kéréseivel mer hozzájuk fordulni. Az érzelmi biztonság teremti meg az alapot a további bölcsődei fejlődéshez, tanuláshoz” – nyilatkozta a témában Vida Ágnes gyermekpszichológus.
A profi szakemberek nemcsak a kicsik fejlődésében játszanak szerepet, hanem erősítik a szülők bölcsődébe vetett bizalmát is.
Medencéről kötélpályára váltott az olimpiai bajnok vízilabdázó
2020. november 13.
Kiss Gergely beteg gyerekeknek ad bátorságot
A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó figyelme a Bátor Tábor kedvéért terelődött a magasba. Az alapítvány Lépd meg! – égig érő bátorság kampányának nagyköveteként támogatja a súlyosan beteg gyerekeknek sok éve erőt és önbizalmat adó Bátorkodópálya újjáépítését.
Boldog integetés a mászófal tetejéről, még egy bátor lépés a kötélpályán, diadalkiáltás a 9 méter magas óriáshintán. A Bátorkodópálya a hatvani tábor szíve-lelke, ahol a beteg gyerekek és családjaik a magasság mellett a félelmeiket is legyőzhetik.
Kiss Gergely előtt nem csak a sikerek, de az erőn túli kitartás és a még egy lépéssel tovább lendítő akarat ereje sem ismeretlenek. „Élsportolóként jól tudom, milyen küzdeni és megmérettetni magam. Küzdelemről szólnak a súlyosan beteg gyerekek mindennapjai is, de ők az egészségükért vállalnak emberfeletti harcot. Itt van ez a fantasztikus hely, a Bátor Tábor, ahol a sorstársaikkal együtt élvezhetik, hogy újra önfeledt gyerekek lehetnek. Édesapaként kötelességemnek érzem, hogy odafigyeljek ezekre a hősökre és én is hozzátegyek még egy lépést az új Bátorkodópálya felépítéséhez. Nagyon szeretném, ha az adománygyűjtő kampány során közösen elérnénk, hogy a táborban újra égig érjen a bátorság.”
Bencze Ilona: Szépkorúak
2020. november 13.
Nem azért adtam az írásomnak a fenti címet, mert kedvelem az időskor helyett ezt a jelzőt. Sőt. Kifejezetten nem. Van benne valami finomkodás, kedveskedés, tapintatoskodás, de közben burkolt lesajnálás. Nyilván a „szép kort megélt” mondásból származtatják, és aki kitalálta, nem bántó szándékkal tette, az is valószínű, hogy ő maga „csúnya korú” volt, tehát fiatal.
Egy kedves anekdota jut eszembe, amit Királyhegyi Pálnak, a kiváló humorú írónak tulajdonítanak. Egy fontoskodó fiatalember – talán ő is kedveskedésből – mondta Pali bácsinak: „Azért az időskornak is megvannak a maga szépségei.” Mire ő: „Igazán? Na, egyet mondj!” Akár igaz, akár nem, tapasztalatból fakadó bölcsesség, bár kissé sarkított, szarkasztikus humorú megállapítás. Magam sem gondoltam, hogy egyszer csak bekerülök egy olyan csoportba, akiket veszélyeztetett korú vagy krónikus beteg és hasonló, nem éppen hízelgő jelzőkkel illetnek, mert hirtelen mindenki azzá lett 65 év fölött, aki az életkoránál fogva magas vérnyomással, magasabb vércukorszinttel, vagy „neadjúristen” keringési rendellenességgel stb. diagnosztizálható. Nincs cizellálás, pedig micsoda különbség a 65 vagy a 85.
Annyira naiv azért nem voltam, hogy higgyek az örök fiatalság meséjében, de azt reméltem, hogy tisztes időskort megérve nem kevés eredménnyel, tudással, tapasztalattal a tarsolyomban megbecsült tagja leszek szűkebb és tágabb világomnak kor- és sorstársaimmal együtt. Persze világjárvány nélkül, ami egy soha, de legalábbis száz éve nem látott szituáció. Már egy ideje aggasztja a világot az a tény, hogy az életkor felső határa kitolódott, egyre nagyobb teher lett az idős korosztály számtalan szempontból.
Ezzel a nem éppen humánus szemlélettel már fiatalkoromban is találkoztam, legalábbis én 36 évesen annak gondoltam magamat. Akkor szembesültem először azzal a kijelentéssel, hogy „35 év fölött már nincs nő, csak öregaszszony”. Szerintem akkortájt szökkent szárba igazán nőiességem, erőm és képességeim teljében váratlanul ért, de szerencsére nem küldött padlóra, csak elgondolkodtatott, még akkor is, ha nem általános véleménynek kezeltem, hanem egyesek túldimenzionált fiatalos hevületének.
Ahogy teltek az évek, egyre többször hallottam 50-es hölgyektől, hogy nem találnak munkát, mert túl korosak. Már bolti elárusító vagy ügyintéző is csak huszonéves lehetett az új trend szerint, képzettség, tapasztalat, tudás nélkül akár, de miniszoknyában, sortban, testre cuppantott nadrágokban valóban jobban mutattak, mint az 50-60 évesek, ez tény. És a plázák butikjaiban a „tilos leülni” 8-10-12 órán keresztül elvárásnak is jobban megfeleltek, nyelveket beszéltek, az is vitathatatlan. De ennyi.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...596061...243