Információk, érdekességek
2020. szeptember 20.
Világszerte százharminc vakcinafejlesztési projekt zajlik – mondta Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutató Központ virológiai kutatócsoportjának vezetője a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A virológus elmondta, a 130 lehetséges vakcina közül körülbelül harminc van klinikai fázisban, és hat olyan fejlesztésről tudni, amely már a klinikai tesztelés utolsó fázisában jár. Nem gondolja, hogy még idén lesz olyan oltás, amely beadható és elérhető bárki számára; a legvalószínűbb, hogy 2021 első negyedévében kezdődik el a vakcina tömeggyártása.
A műsorban szó esett arról is, hogy az AstraZeneca brit-svéd tulajdonban lévő gyógyszergyár korábban felfüggesztette koronavírus elleni vakcinájának tesztelését, mert az egyik kísérleti alany egy ritka és súlyos gyulladásos gerincbetegség tüneteit mutatta.
A virológus szerint az “oxfordi vakcina” tesztelése már a harmadik fázisban járt, és több mint 50 ezer emberen próbálták ki. Közülük csak az előbb említett nőnél léptek fel mellékhatások, de egyelőre az sem biztos, hogy a betegséget az oltás okozta.
2020. szeptember 19.
Különbözik a férfiak és a nők cirkadián ritmusa egy friss kutatás szerint. A Pennsylvaniai Egyetem két kutatója, Sean Anderson és Garret FitzGerald a Science című tudományos lapban mutatta be eredményeit.
A szakértők az emberek cirkadián ritmusával foglalkozó tanulmányok elemzése során fedeztek fel egy mintázatot, mely alapján megállapítható, hogy különbség van a nemek között.
Korábbi vizsgálatok arra jutottak, hogy az embereknek és más állatoknak egynél több biológiai ritmusuk van. Az alvás és ébrenlét szakaszait irányító cirkadán ritmus mellett az emberek rendelkeznek a légzést, a bőr cserélődését, a szívverést szabályozó ritmusokkal.
Ezek közül a cirkadián ritmus talán a legismertebb, hiszen észlelhető hatása van a mindennapi életre: irányítja, mikor fekszünk le és mikor ébredünk fel, részt vesz az anyagcserében is.
Anderson és FitzGerald összesen több mint 35 ezer embert vizsgáló tanulmányokat elemezett. Eközben arra jutottak, hogy a kor és a nem alapvetően befolyásolja a test óráját.
Az eredmények szerint a nők hajlamosabbak a reggeli aktivitásra, míg a férfiakra inkább az esti éberség a jellemzőbb. Azt is megfigyelték, hogy a nők rugalmasabban kezelik természetes cirkadián ritmusuk megzavarását, jellemzőbben aktívabbak napközben, ami egyébként jellemző a gyerekekre is. Ugyanakkor esténként, éjszakánként kevésbé energetikusak.
2020. szeptember 15.
Az álhírek felismeréséhez nyújt segítséget, elsősorban az idősebb generációknak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) csütörtökön elindult kampánya – tájékoztatta a hatóság kommunikációs igazgatósága az MTI-t.
Az NMHH tavalyi kutatása szerint a 15 évesnél idősebb magyar internetezők 53 százaléka – saját bevallása szerint – találkozott már álhírekkel, leggyakrabban a közösségi médiában. Az álhírek ellen a leghatásosabb ellenszert a hírfogyasztók óvatossága és hírellenőrző képességei jelentik, ezt segíti a kampány is.
Az elsősorban közösségi felületeken zajló kampány rövid, 15 másodperces videókban sietősen olvasott, félreértett hírek példáival érzékelteti, miért érdemes lassítani, és feltenni néhány önellenőrző kérdést a hírek megosztása előtt.
A www.nmhh.hu/alhirek oldalon található infografika pedig azokat a pontokat magyarázza el, amelyeket hasznos ellenőrizni egy hír olvasásakor, de megosztása előtt mindenképp. Ilyenek például: az oldal neve, a poszt szövege, a kép forrása, a szerző vagy maga a hatásvadász cím is.
Az aloldal az álhírkérdés alapvető tudnivalóiról három további infografikát és például az áldokumentumfilmekről vagy az úgynevezett clickbait-jelenségről cikkeket is ajánl, amelyeket a hatóság Bűvösvölgy nevű médiaértés-oktató központjainak munkatársai készítettek.
2020. szeptember 12.
Évente átlagosan 68 kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki fejenként az emberek Magyarországon; az uniós átlag ennél jóval magasabb – mondta Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari igazgatója.
Hamarosan megváltoznak az Európai Unióban az élelmiszerhigiéniai szabályok, aminek egyik oka, hogy vissza akarják szorítani a pazarlást.
Keleti Marcell azt mondta, nemcsak Magyarországon és az Európai Unióban, de az egész világon az egyik legnagyobb problémát az élelmiszerpazarlás jelenti.
Bár Magyarország ebből a szempontból nem áll olyan rosszul, de azt sem lehet mondani, hogy nincs mit tenni az ügy érdekében – fogalmazott, hozzátéve, a tudatosabb fogyasztással lehetne kezelni a helyzetet.
2020. szeptember 06.
A gyógyszerfelírás továbbra is elintézhető lesz telefonon – közölte Facebook-oldalán az emberi erőforrások minisztere szombaton.
A járványügyi veszélyhelyzet elmúltával az egészségügyi kormányzat tervei szerint ez a rendkívüli intézkedés megszűnt volna szeptembertől. A koronavírus-járvány azonban felülírta az előzetes számításokat, így az emberek kéréseit is meghallgatva, a gyakorlat megőrzése mellett határoztunk.
A miniszter jogszabály-változtatásokat kezdeményezett annak érdekében, hogy az orvosok és betegek biztonságát a járványhelyzetben is támogató telefonon történő gyógyszerfelírás a továbbiakban is elérhető maradjon.
A járványveszély nem múlt el, a vírus itt van közöttünk – hangsúlyozta Kásler Miklós, hozzátéve: továbbra is indokolt a fegyelmezettség és az ajánlások betartása.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...606162...241
