Információk, érdekességek
Legkorábban júliusban nyithatnak ki a strandok
2020. május 12.
A hagyományos májusi szezonnyitás biztosan elmarad a budapesti strandokon, a fürdőegységek fokozatos visszanyitásának reális esélyét júliusra teszi a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.
A BGYH a koronavírus terjedése miatt kialakult helyzetre tekintettel, alapítói határozat szerint 2020. március 15-től valamennyi fürdőegységét, gyógyászati egységét határozatlan ideig zárva tartja, nincs olyan fürdőegységük, amely üzemelne. Ezzel együtt a tulajdonosi elvárásoknak eleget téve március 15-től – egyéb kikötések nélkül – felfüggesztette a tulajdonában álló üzlethelyiségek bérleti díjának beszedését is.
A BGYH hangsúlyozta, hogy figyelemmel kísérik a vírus terjedéséről és annak megelőzéséről szóló kormányzati tájékoztatásokat, utasításokat és maradéktalanul eleget tesznek ezeknek. Emellett folyamatosan elemzik mind a nemzetközi, mind a hazai fürdőszektor intézkedési terveit, és ennek függvényében mérlegelik, készítik elő a saját intézkedési tervüket is.
A jelenlegi terveink szerint, amint feloldják a kijárási korlátozást, a kollégáik megkezdik a fürdők strandfelkészítési, karbantartási munkálatait, ütemezetten. A munkavégzés alatt ügyelnek a fertőzés megelőzésére, terjedésre. Meg kell még ismerniük a szabadtéri fürdőegységek üzemeltetésének esetlegesen megváltoztatott szakhatósági feltételeit, a BGHY már február végétől nagyon szigorú üzemeltetési előírásokat vezetett be és a nyitást követően is külön protokoll eljárásrendet kíván megvalósítani – jelezték.
Egyre többen jelentkeznek vérplazmadonornak
2020. május 06.
Egyre több potenciális vérplazmadonor jelentkezik – mondta a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója.
Vályi-Nagy István közölte: az országos tisztifőorvos körülbelül háromszáz lehetséges donort értesített levélben, arra biztatva őket, hogy váljanak vérplazmadonorrá.
Mivel a koronavírus ellen sem specifikus gyógymód, sem védőoltás nincs még, klinikai vizsgálatban tervszerűen felépítve “kísérletes terápiákat” kezdtek el. Ilyen a betegségből felgyógyultak vérplazmájának felhasználása is. Egy részüknek ugyanis megfelelő immunválaszuk van a koronavírus ellen, és a vérplazmájukat olyanoknak is be lehet adni, akikben nincsenek megfelelő ellenanyagok.
A koronavírus-fertőzött betegek vérplazmakezelésével kapcsolatban “nagyon optimisták” – mondta -, a jövőben egyre több beteg kaphat ilyen ellátást. A levett vérplazma hosszú ideig tárolható, így egy esetleges második fertőzési hullám esetén is rendelkezésre állhatnak a készletek.
A főigazgató arról is beszélt, hogy a súlyos betegek egy csoportjánál mintegy öt hete alkalmazott tocilizumab-terápia “jelentős eredményeket mutat“. Úgy tűnik, hogy ezzel a terápiával megelőzhető a beteg intenzív osztályra kerülése, illetve a már intenzív osztályon lévők halála. Külföldön csak most kezdődnek a tocilizumabbal kapcsolatos vizsgálatok.
Ma sincs nemek közötti egyenlőség az EU-ban
2020. április 28.
Az uniós tagállamok egyikében sem valósult meg a nemek közötti egyenlőség, mivel továbbra is egyenlőtlenségek állnak fenn a foglalkoztatás, a bérek, a gondozás és a nyugdíjak vonatkozásában. A férfiaknál több nő szerez egyetemi diplomát, a nők mégis átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és a legnagyobb uniós vállalatok vezérigazgatóinak is csupán 8%-a kerül ki a nők közül.
Ezekre a problémákra keres megoldást az Európai Bizottság stratégiája, mely meghatározza a 2020–2025-ös időszakban végrehajtandó legfontosabb intézkedéseket.
A dokumentumban megfogalmazott intézkedések célja, hogy felszámolják a nemi alapú erőszakot és sztereotípiákat; egyenlő munkaerőpiaci részvételt és lehetőségeket, illetve egyenlő bérezést biztosítsanak; és elősegítsék, hogy a nemek egyensúlyba kerüljenek a döntéshozatal és a politika világában:
1. Az EU-ban a nők 33%-a már elszenvedett fizikai és/vagy szexuális erőszakot, 55%-uk pedig már átélt szexuális zaklatást. Az európai nők nem válhatnak erőszak és a káros sztereotípiák áldozatává, ezért a stratégia jogi intézkedéseket szorgalmaz a nők elleni erőszak bűncselekménnyé nyilvánítása érdekében. A Bizottság mindenekelőtt arra törekszik, hogy a nők elleni erőszak konkrét formáira – így a szexuális zaklatásra, a nők bántalmazására és a női nemi szervek megcsonkítására – kiterjessze azon bűncselekmények körét, ahol lehetőség van egész Európára kiterjedő harmonizációra.
2. Az EU-ban a nők átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és még mindig akadályokba ütköznek az elhelyezkedés és a foglalkoztatásban maradás tekintetében. A demográfiai kihívásokra, valamint a zöld és digitális átállásra való tekintettel az európai gazdaságra kedvező hatással lesz, ha a nők könnyebben helyezkedhetnek el a szakemberhiánnyal küzdő – különösen a technológiai és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos – ágazatokban. Az egyenlőtlen bérezés felszámolása érdekében a Bizottság ma nyilvános konzultációt indít a bérek átláthatóságáról, és 2020 végéig kötelező erejű intézkedéseket fog előterjeszteni.
Milyen betegségeket okoz a szennyezett levegő?
2020. április 18.
A szennyezett levegő belélegzése károsítja a bélbaktériumokat, megnöveli a túlsúly, a diabétesz, a gyomor- és bélbajok és más krónikus betegségek kockázatát – derült ki a Boulderben lévő Coloradói Egyetem kutatásából.
Az Environment International című tudományos lapban megjelent tanulmány az első, mely kapcsolatot talált a szennyezettség és az emberi bélmikrobióm szerkezetében és funkciójában bekövetkezett változásokban.
A bélrendszer rengeteg baktérium otthonául szolgál. Ez a bélmikrobióm, vagyis az itt élő számtalan mikroorganizmus összessége, amely segíti az emésztést és kölcsönhatásban van az immunrendszerrel.
A gáznemű szennyező ózon különösen veszélyes, a tanulmány szerint ugyanis a fiatal felnőttek esetében, akik több ózonnak vannak kitéve, kisebb a mikrobióm diverzitása, és több olyan baktériumfajjal rendelkeznek, melyek a túlsúllyal és a betegségekkel állnak összefüggésben.
“Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy a légszennyező anyagok egész sor egészségügyi hatással bírnak” – mondta el Tanya Alderete, a kutatás vezető szerzője, utalva azokra a tanulmányokra, melyek a szmogot összefüggésbe hozták a 2-es típusú diabétesszel, az elhízással és a gyulladásos bélbetegségekkel. A szakértő szerint a kutatás eredménye arra utal, hogy a bélben bekövetkező változások idézik elő a betegségeket.
A tanulmány nem is lehetne aktuálisabb: az amerikai városok levegőjének minősége több évtizednyi javulás után ismét romlani kezdett. Az ország több állama – Kalifornia, Texas, Illinois, Connecticut, Indiana, New Jersey, New York és Wisconsin – régióit is büntetéssel sújtották a túl magas ózonszint miatt, mivel nem tartják be az országosan előírt határértékeket.
Egy e hónapban megjelent tanulmány szerint világszerte 8,8 millió embert öl meg évente a szennyezett levegő, többet, mint a dohányzás vagy a háborúk.
Alderete korábbi kutatásai szerint a légszennyezettség hatására romlik a test vércukorszint-szabályozó képessége és befolyásolja a túlsúly kialakulását. Más tanulmányok szerint azokon a napokon, amelyeken magas a levegő szennyezettségének mértéke, megnövekszik a kórházakba bél- és gyomorproblémák miatt érkezők száma.
Pár év múlva veszélyes lehet egy torokgyulladás?
2020. április 17.
Novemberben tartotta a WHO a Nemzetközi Antibiotikum Hetet, amelyben a rezisztencia veszélyére és a megoldás lehetőségeire hívják fel a figyelmet. Margaret Chan, a WHO korábbi főigazgatója szerint közeleg az idő, amikor egy torokgyulladás vagy egy horzsolás esetleg ismét gyermekeink halálát okozhatja.
Ez a mondat kissé riasztóan hangzik, de ha belegondolunk abba, az EU statisztikák szerint évente 30-50 ezer ember hal meg polirezisztens baktériumok okozta fertőzésekben, akkor nem tűnik túlzásnak. Dr. Sal Péter homeopata gyermekorvos pontokba összeszedve árulja el, mit tehetünk a rezisztencia elleni küzdelemben.
1. Prevenció
Egyszerű, de hatásos preventív módszer, és én is fontosnak tartom azt, hogy minden beteg megvizsgálása előtt kezet mosok és az asszisztenciánál is figyelünk erre. A megelőzés nagyon fontos minden házi gyermekorvos munkájában. A saját praxisomban azoknál, akik hajlamosak a felső légúti betegségekre, december végétől áprilisig alkalmazok preventív kezelést, részben homeopátiás szereket, részben fitoterápiás szereket, és baktérium lizátumokat” – magyarázta az orvos.
2. Kiegészítő gyógymódok
A WHO 2020-ig tartó programjában felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy a komplementer gyógymódokban nagy lehetőség van az antibiotikum rezisztencia elleni küzdelemben. Többféle megközelítés lehetséges. Krónikus betegeknél a homeopátiás gyógymódon belül úgynevezett alkati kezelést szoktunk alkalmazni, ami hosszabb anamnézis felvételt igényel. Az alkati kezelés egy hosszabb terápiás folyamat, lényege a szervezet optimális, vagy optimális közeli működésének helyreállítása. A napi rendelésen homeopátiás gyógyszereket akut esetekben használok, sikerrel. A háziorvosok számára a fitoterápia is rendelkezésre áll az antibiotikumok kiváltására. Számos gyógynövényről ismert, hogy serkenti az immunválaszt, gyulladásgátló hatású.
Négy kedvencemet emelném ki, amelyeket a saját praxisomban is használok:
Az egyik a 6 éves életkor felett alkalmazható a dél afrikai muskátli gyökérből készült gyógynövény-kivonat, amelyről a vizsgálatok hörgő-, és arcüreggyulladás esetén mutatták ki, hogy rövidíti a betegség időtartamát és gyorsítja a gyógyulást. A bodza gyümölcse influenza ellenes hatásáról ismert. A kasvirág kivonat, illetve az ebből készült alacsony potenciájú homeopátiás szer a téli időszakban betegségek megelőzésére is használható, de nem folyamatos szedéssel, hanem 1-2 hetes kúrákban. A fokhagyma a magyar népi gyógyászatban is népszerű, a megfázás tüneteit rövidíti.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...666768...241