Információk, érdekességek
Ügyeletes gyógyászati szaküzleti rendszer
2020. április 14.
Ügyeletes gyógyászati szaküzleti rendszer kezdi meg működését annak érdekében, hogy a krónikus betegek és a fogyatékkal élők hozzájussanak a megfelelő gyógyszerekhez, eszközökhöz – tájékoztatta a kereskedőket, gyártókat tömörítő Forgalmazók az Egészségért Szövetség az MTI-t.
A szövetség 8 és 20 óra között hívható telefonos tájékoztatási vonalat hozott létre, illetve az ugyeletesgyse.hu és az ugyeletesgyogyaszatiszakuzlet.hu weboldalakon online térképes útmutató segíti a betegek tájékozódását – tartalmazza a közlemény.
Az ügyeleti rendszer létrehozása azt követően vált szükségessé, hogy a járványügyi korlátozások miatt az egészségügyi intézményekben működő gyógyászati segédeszközöket kiszolgáló helyek és segédeszközgyártó műhelyek vagy bezártak, vagy szűkített nyitvatartás mellett működnek.
Ugyanakkor a szektorban dolgozók mindent meg kívánnak tenni annak érdekében, hogy a krónikus betegségekben szenvedő és fogyatékkal élő embertársaink hozzá tudjanak jutni a számukra nélkülözhetetlen gyógyszerekhez, segédeszközökhöz – hangsúlyozták.
Az ügyeleti rendszerhez csatlakozó üzletek száma folyamatosan bővül – közölte a szövetség.
Egy tuberkulózis vakcinát tesztelnek a koronavírussal szemben
2020. április 10.
Ausztrál kutatók egy csoportja megkezdte a tuberkulózis ellen évtizedek óta használt vakcina széleskörű tesztelését, hogy kiderítsék, képes-e ez az oltás védeni az egészségügyi személyzetet a koronavírussal szemben.
A kutatók pénteken kiadott közleményükben bejelentették: a BCG-oltást az ausztrál kórházakban dolgozó egészségügyi személyzet mintegy négyezer tagján végzik majd el, hogy megállapítsák, képes-e ez a vakcina enyhíteni a Covid-19 fertőzés tüneteit. A melbourne-i Murdoch intézet kutatói szerint ugyanis a BCG – melyet minden évben több mint 130 millió csecsemőnek adnak be – a szervezet alapvető immunkapacitását is növeli. “Reméljük, bebizonyosodik, hogy a beoltott egészségügyi dolgozók esetében csökkenhet a Covid-19 tüneteinek gyakorisága és súlyossága” – állapította meg Nigel Curtis, a kutatócsoport vezetője.
A közlemény szerint hasonló teszteket készülnek végezni más országokban is, mint például Hollandiában, Németországban és Nagy-Britanniában.
A tuberkulózis vagy elterjedt nevén “tbc” olyan idült fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberkulózis baktérium okoz. A kórokozó nyálcseppek révén (köhögés) jut át egyik emberről a másikra. A BCG-oltás a csecsemőket és kisgyermekeket védi meg a mycobaktérium (a tbc kórokozója) által okozott gennyes agyhártyagyulladástól és a miliáris (egész testre kiterjedő) tbc-től.
Akár 1300 évig is megmaradnak az óceánban a Lego-kockák
2020. április 09.
A Plymouthi Egyetem vezette kutatás során azt vizsgálták, milyen mértékben koptak el a tengeri környezetben ezek a népszerű gyerekjátékok.
A tengerpartokon talált kockák súlyát egyesével lemérték és összehasonlították még nem használt darabok súlyával, és megállapították a korukat is. A kutatók arra jutottak, hogy az egyes kockák 100 és 1300 év közötti időszakot élnek túl a vizekben. Az Environmental Pollution című szaklapban bemutatott tanulmány készítői a Délnyugat-Anglia partvidékén partra mosott Lego-kockákra fókuszáltak.
A kutatók szerint ez az eredmény is megerősíti azt az üzenetet, miszerint az embereknek alaposan át kell gondolniuk, hogyan bánnak a mindennap használatos tárgyakkal.
Az elmúlt évtized során cornwalli önkéntesek több ezernyi Lego-kockát és más műanyag szemetet szedtek össze a szokásos parttisztítás során. Korábbi tanulmányok szerint ezeket a kockákat a strandokra látogatók veszítették el, vagy a háztartások hulladékfeldolgozása során kerültek a környezetbe.
A mostani kutatáshoz 50 darab megviselt, akrilnitril-butadién-sztirolból (ABS) készült Lego-kockát gyűjtöttek össze és mostak meg, majd mérték meg a súlyukat és méreteiket az egyetem laboratóriumában.
Minden egyes kocka kémiai jellemzőit röntgenfluoreszcencia-spektrométer segítségével állapították meg. Az eredmények segítettek megerősíteni az egyes darabok életkorát bizonyos, már nem használt elemek jelenléte alapján.
Ezeket az elemeket összehasonlították az 1970-es és 1980-as években megvásárolt és nem használt elemekkel, így a tudósok képesek voltak meghatározni a kopottság mértékét és azt, milyen sokáig bírnák még ezek az elemek a tengeri környezetet.
A fehérjék szerepét vizsgálják a kutatók
2020. április 07.
A fehérjék daganatos elváltozások kialakulásában betöltött szerepét is vizsgálják a pécsi és a debreceni egyetem munkacsoportjai egy több mint egymilliárd forintos uniós támogatású kutatás keretében – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE).
A mintegy három éve indult a decemberben záruló, 1,3 milliárd forintos uniós támogatású kutatás célja, hogy a PTE és a Debreceni Egyetem (DE) szakemberei feltárják, az egyes fehérjék hogyan vesznek részt a szervezet egészséges működésének szabályozásában és fenntartásában.
Ehhez kapcsolódóan azt is vizsgálják, a fehérjéknek milyen szerepük van egyes betegségek, a többi között a sokízületi gyulladás, a pikkelysömör, az immunológiai kórképek és a daganatos elváltozások, gyulladásos betegségek kialakulásában.
A két egyetem által létrehozott “stratégiai műhely” olyan új szemléletet kíván meghonosítani, amely rendszerszinten vizsgálja a fehérjék szerepét a betegségek megelőzésében és személyre szabott terápiájában is. A kutatásoktól azt remélik, hogy azok eredményei a betegségek jövőbeni megelőzésében és kezelésében is hasznosíthatók lesznek.
A közleményben megjegyezték: a két egyetem számos intézete és kutatócsoportja vesz részt a programban, a kutatók modern orvosbiológiai, gyógyszerfejlesztési és egészségipari technológiákat, valamint világszínvonalú műszerparkot használnak.
Egy évvel korábban kezdődik a lányok serdülése
2020. április 02.
Majdnem egy évvel korábban kezdődik a lányok serdülése, mint 40 évvel ezelőtt egy új dán kutatás szerint.
A koppenhágai Rigshospitalet kórház kutatói azt találták, hogy a mell mirigyszöveteinek kialakulása évtizedenként mintegy három hónappal kezdődik korábban az 1970-es évek óta.
A pubertás a lányoknál általában 9-13, a fiúknál 9-14 éves korban kezdődik, egy sor nemzetközi tanulmány szerint azonban a serdülés átlagéletkora csökkenőben van – számolt be róla a The Guardian online kiadása.
A szakértők szerint a lányok serdülése kezdetének legjobb jele a mell mirigyszövetének növekedése, nem az első menstruáció, és nem azért, mert ennek idejét gyakran visszaemlékezés alapján állapítják meg, hanem azért, mert a pubertás más változásaihoz képest később jelentkezik.
Az első menstruáció időpontja a 20. század elején tolódott korábbra, több kutatás szerint azóta nem változott sokat.
A JAMA Pediatrics című gyermekgyógyászati lap friss számában közölt tanulmányukban Alexander Busch és kollégái 38 kutatást elemeztek, melyek 2019 közepe előtt születtek és a mellszövet növekedésének indulásáról tartalmaztak adatokat. Megállapították, hogy 1977 és 2013 között évtizedenként három hónappal tolódott korábbra a lányok pubertásának kezdete.
Megállapították, hogy a mellnövekedés kezdete nemcsak évtizedenként, de világrészenként is eltért: Európában – országonként különbözően – 9,8-10,8, Afrikában 10,1-13,2, az Egyesült Államokban 8,8 és 10,3 év közé esett.
Ugyan az egyre koraibb serdülés okait nem elemezték, úgy vélik, a magasabb testtömegindex összefügg a mellszövet növekedésének korábbi kezdetével. Arra is felhívták a figyelmet, hogy sok tanulmány szerint a környezetben előforduló vegyi anyagok is befolyásolhatják a hormonok irányította a folyamatot.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...676869...241