Információk, érdekességek

Kisgyerekkori nátha, fülfájás – mi a teendő?

2018. október 11.

Az ősszel gyerekközösségbe kerülő kicsiknél visszatérő panasz a nátha, és ezzel egy időben sajnos sok gyereknél kicsinél jelentkezik fülfájás, fülgyulladás is. Hogy milyen okai lehetnek, ha a betegségek társulnak, illetve gyakran követik egymást, arról Dr. Holpert Valéria gyermek fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont szakorvosa tájékoztatja a Bénik, kicsik és nagyok olvasóit.

Náthától a fülfájásig

A gyermekkori fülbetegségek általában valamilyen felsőlégúti fertőzés szövődményeként jelentkeznek. A kicsi először náthás, fáj a torka, majd pár napon belül a fülét is fájlalja, ami jelzi, hogy a gyulladás átterjedt a középfül területére is. Ennek egyszerű anatómiai oka van: gyermekkorban a középfület az orrgarattal összekötő csőnek, a fülkürtnek a hossza, tágassága lefutása is eltér a felnőttek fülkürtjének anatómiaájától. Ráadásul gyermekkorban az orrgaratban elhelyezkedő orrmandula is kihatással van a fülkürt szájadékára. Ha tehát a gyermek náthás, és orra eldugul, az orrnyálkahártya gyulladása miatt a fülkürt könnyebben elzáródik. A középfül így nem tud megfelelően szellőzni, ami pedig kedvező feltételeket biztosíthat a kórokozók elszaporodásának. Az elzáródás miatt csökken a nyomás a dobhártya dobüreg felőli részén, amit a gyermek egyre fokozódó nagyothallása jelez. A dobüregbe felszaporodó váladék a halláscsökkenést tovább fokozza, a dobüregi váladék bakteriális felülfertőződését pedig az erős fülfájdalom, láz jelzi.

Meddig maradjon otthon?

Szülők között is gyakori vitatéma, hogy mehet-e a beteg gyerek közösségbe. Azonban le kell szögeznünk: mi sem szeretnénk, ha gyermekünk azért lenne újból és újból beteg, mert mindig van egy-két társa, aki nem marad otthon, amikor fertőző betegsége van. Arról nem i beszélve, hogy beteg gyereknek nem jó, ha nem maradhat otthon – hangsúlyozza dr. Holpert Valéria. Ha a gyermek náthás, rossz a közérzete, bágyadt, akkor pihenésre, nyugalomra van szüksége; a lázas állapot pedig egyértelműen kizáró ok.

Azt is tudni kell azonban, hogy a náthás beteg már a tünetek megjelenése előtti napokban is fertőzhet, így egyáltalán nem biztos, hogy gyermekünk az éppen tüsszögő, köhögő kis társa miatt lett beteg. Sőt, néhány betegség lezajlása után a köhögés akár hetekig is megmaradhat, így, ha más panasza nincs, csak emiatt nem szükséges otthon tartani az egyébként gyógyult gyermeket.

Tanulás – nem csak a gyereken múlik!

2018. október 05.

“Mutasd a bizonyítványod, megmondom, ki vagy” – vélekedik sok szülő. Rosszul. Aki csak gyermeke érdemjegyeit nézi, számos lehetőségtől fosztja meg gyermekét és önmagát is. Sajátítsa el ön is a modern pszichológiai ismereteket – a pozitív eredmény bizonyosan nem marad el. 

Sikerközpontú, modern világunkban már nemcsak a felnőtteknél, hanem a gyerekeknél is egyre inkább elvárás a teljesítményorientált hozzáállás. Az általános felfogás szerint a gyerek tanuljon minél jobban, hozzon jó vagy kiváló jegyeket, fejlődjön folyamatosan, illetve, ha lehet, akkor iskolán kívül is érjen el jó eredményeket. De ez nem mindig van így, hiszen nem tökéletes világban élünk, és törekvéseinket sokszor nem koronázza siker. Sok szülőben felmerül a kérdés: tanuljon-e együtt  gyermekével annak érdekében, hogy jó vagy még jobb tanuló legyen, vagy esetleg azzal tesz jobbat, ha a gyermekre bízza a dolgot?

Igen is meg nem is!

Alsós gyerekek esetében mindenféleképpen szükséges a folyamatos jelenlét és terelgetés, hiszen számukra az iskola még olyan új dolog, ami állandóan ismeretlen helyzeteket szül. Nagyon lényeges, hogy a szülő és a gyerek együttes erővel és közreműködéssel határozza meg az iskola és a tanulás körüli szokásokat és tevékenységeket, illetve hogy a szülő rávezesse a gyereket a tanulásra, a feladataira. Ha az efféle ’’fogódzkodókat’’ jól sikerül kialakítani,   akkor a gyerek idősebb, felső tagozatos korában önállóan is képes lesz  boldogulni. Ha az első pár osztálynál szülőként sikerül megalapoznunk az iskolához és a tanuláshoz való pozitív viszonyt, akkor annak a későbbiekben még nagyobb hasznát fogjuk venni. Mindig biztosítsuk a gyereket arról, hogy hozzánk bármikor fordulhat, hogyha kérdése van, vagy segítségre, támogatásra van szüksége.

Ám azt minden esetben érdemes a szülőknek tudatosítaniuk önmagukban, hogy egy szülő csak a legritkább esetben képzett tanár. Így könnyen előfordulhat az is, hogy nem megy a korrepetálás, és az intenzív együtt tanulás a gyerekkel kudarcot vall, és bármennyire is segíteni akarunk neki, idegeskedéssel, összeveszéssel, netalántán kiabálással, sírással végződik a közös tanulás. Így nyilván egyik félnek sem lesz sikerélménye. Azonban ha így alakul, sincs – de  bölcs dolog korrepetitort fogadni – kisebb és nagyobb gyerekek esetében is. A szülőnek nem feltétlenül kell a gyerek tanárának vagy edzőjének lennie!

Kisded, első osztályos és tinédzser korban dőlhet el, hogy elhízunk-e

2018. október 03.

Már a kismama táplálkozási szokásai is befolyásolhatják, hogy a születendő baba felnőttként túlsúlyos lesz-e. A csecsemőkorban anyatejjel vagy alacsony fehérjetartalmú tápszerrel táplált babák fiatal és felnőtt korban kisebb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak. A legújabb felmérések arra is rámutattak, hogy a kisgyermekkori elhízás, a gyermekkori alvászavarok, a korai kamaszodás további rizikófaktorok a felnőttkori túlsúly kialakulásában.  

Az OECD felmérése szerint a magyar Európa legkövérebb nemzete: a lakosság 30 százaléka túlsúlyos. Az adatok szerint már gyermekkorban sem állunk túl jól ezen a téren, hiszen a életkortól függően a gyermekeink 20-25 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A magyarok nem állnak egyedül a problémával. Világviszonylatban manapság 110 millióra becsülik a túlsúlyos gyermekek (2-19 évesek) számát, ráadásul ma már kétszer annyian vannak, mint 1980-ban voltak. Az orvosok, dietetikusok figyelme ezért irányult az elhízás okainak kutatása felé.

Szülés után is kialakulhatnak véralvadási rendellenességek!

2018. október 03.

Nagyon fontos, hogy az esetleges alvadási faktorok csökkent működése még a gyermekvállalás előtt kiderüljön, hogy később ne alakuljon ki vérzéses szövődmény. Olvasóinknak a problémáról Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa ad tájékoztatást.

Vérzékenységről akkor beszélünk, amikor a véralvadás nem a megfelelő ütemben következik be, így a vérzés tovább tart. A véralvadás többszörösen kontrollált fehérjék együttműködésének eredménye. Ezek a fehérjék folyamatosan hatnak egymásra, beindítják, fokozzák egymás aktivitását, és ezzel egy időben hatnak a működésüket gátló faktorok is. Ily módon alakul ki az az egyensúly, hogy vérzés esetén a vér megalvad, azonban véralvadás az érpályán belül nem következik be. Ezen fehérjék (alvadási faktorok és a véralvadást leállító faktorok) valamelyikének hiánya, csökkent mennyisége vagy aktivitása vérzékenységet eredményez. Megkülönböztetünk veleszületett, továbbá az élet folyamán kialakult (szerzett) vérzékenységet, ezeken belül is súlyos, középsúlyos és enyhe formákat.

A szülés utáni vérzékenység okai

Szüléskor átlagosan 300 ml körüli vér elvesztését normálisnak tekinthetjük, ugyanis maga a folyamat vérzéssel jár. Amennyiben azonban a vérzés meghaladja az 500 ml-t, akkor postpartum, azaz szülés utáni vérzésről beszélünk, amelynek lehet szülészeti oka – például nem tud összehúzódni a méh izomzata, esetleges méhlepényrészletek nem válnak le stb…

Amennyiben veleszületetten enyhe vérzékenysége van a kismamának, az a terhesség során nem okoz problémát, mivel terhességben bizonyos alvadási faktorok aktivitása megemelkedik, így a véralvadása normális lesz, viszont a szülés után néhány nappal már fokozódhat a hüvelyi vérzés, mivel a kismamánál visszaáll az eredeti, alacsonyabb véralvadásifaktor – aktivitás.  Sajnos az is előfordulhat, hogy a terhesség alatt, illetve a szülés után alakulnak ki véralvadási rendellenességek, és a vérzéses tünetek esetleg csak hetek elteltével otthon jelentkeznek. Többek közt ezért is fontos a szakorvosi kontroll!

Segítség, hogy jól menjen az olvasás

2018. szeptember 28.

Minden tanulás alapja az információ megszerzése, mely manapság olvasás útján a leggyakoribb. A tudásanyagok már nem szájról szájra terjednek, mint régen, hanem könyvekből, legújabban pedig internetről szerezzük meg őket. Alapvető fontosságú azoknak a részterületeknek a jó fejlődése, melyek azért felelősek, hogy megértsük amit olvasunk. Ahhoz, hogy a szöveget magáévá tegye egy gyermek, nagyon fontos folyamaton megy keresztül. Először is kell egy jó olvasási készség. Majd a szöveget értelmeznie kell, végül megjegyezni.  

Ahhoz, hogy pontosan olvasson, először is elengedhetetlen a betűk ismerete, azaz, hogy nem keveri őket, nem téveszti össze őket egymással, hiszen vannak szavak, melyek félreérthetővé teszik a szöveget, ha azt máshogy olvassuk. (pl. a szimmetrikus betűk esetében. Nem mindegy, hogy a papa megetette a babát, vagy a baba megetette a papát)

Ha jól elolvasta a gyermek a szöveget, akkor még nem biztos, hogy érti is amit olvas.
A megfelelő értelmezéshez az alapot a lehető legszélesebb szókincs nyújtja.
Ennek kialakulásához nagyon fontos a lehető legtöbb mondókázás, éneklés, mese hallgatása, beszélgetés. De ezen túl az is, hogy a gyermek képzelete jól működjön.
Ezért nagyon fontos, hogy ugyanazt a mesét sokszor megismételjük, hiszen minden egyes mesélés során egyre részletgazdagabban tudja elképzelni a történet apró részleteit is, nem csak a cselekményt nagy vonalakban.