Információk, érdekességek

A válás magával hozza a tanulási nehézségeket is

2018. október 20.

A legsimább válás is megrázkódtatással jár, ha pedig a gyermeknek egyik szülőjének a válásig állandó jelenlétét gyerekkorának további részében véglegesen nélkülöznie kell, az lelkileg még inkább traumatizálja a gyerekeket. De ha a gyermek a különválást követően két szülője között ingázva is él a válás után, akkor is komoly lelki nehézségekkel kell szembenéznie. Az általa ezeddig egésznek hitt világ “kettétörik”, a helyzet pedig érthetően szorongást hoz magával, és – bizonyos értelemben – gyászreakciót vált ki a gyermekből: meg kell gyászolnia az eddig stabilnak hitt háttér és életvitel elmúlását…

Romló tanulmányi eredmények

Egy édesanya meséli:

“9 éves kislányom tanulmányi eredményei romlottak. A tanító néni szerint ennek az az oka, hogy figyelmetlen, az órákon beszélget padtársaival, kibámul az ablakon – olyan mintha ott sem lenne a teremben. Pedig korábban ez nem volt jellemző rá. Igaz, hogy épp most van folyamatban a válóperünk, de férjemmel már nem lakunk együtt, nincsenek otthon minden nap viták, veszekedések. Azt hittem, ha nyugodttá válik a családi légkör, a tanulási problémák is meg fognak szűnni.”

Gyakori jelenség, ha a gyereket valamilyen érzelmi megrázkódtatás éri, nehezen tudja figyelmét iskolai feladataira összpontosítani. Ennek egyenes következménye a tanulmányi eredmény romlása. A koncentráció képességének visszanyerése nem megy egyik napról a másikra. Az ember “könnyen” válik figyelmetlenné, de hosszabb időbe telik, mire ismét képes lesz a megfelelő összpontosításra. Válás esetén azonban más problémák is felmerülnek.

Mennyit híznak az újszülöttek?

2018. október 17.

Amikor az újdonsült anyukák az újszülött gyermeküket hazaviszik a kórházból, alig van fogalmuk arról, hogy közelítőleg mennyit kell havonta a kicsi súlyának gyarapodni. Attól tartanak, hogy éhen marad a gyermekük, alultáplált lesz, és nem hízik kellőképpen. A bölcs tanácsok közt szereplő megállapítások –  „minden rendben van, ha van elegendő nedves pelenkája”, vagy „ha kiegyensúlyozott a gyerek, akkor nyilvánvalóan nem éhes” – nem sok támpontot adnak.

Kezdetben súlyveszteség áll fenn a kicsiknél

Az újszülöttek megszületésüket követően az első pár napban ahelyett, hogy híznának, a környezethez való alkalmazkodás, az anya tejelválasztásának későbbi megindulása miatt veszítenek a születési súlyukból. Több-kevesebb grammot fogyhatnak, és akár születési súlyuk kb. 6-10 %-ával is könnyebbek lehetnek: nem kizárt, hogy egy 3200 g-mal született újszülöttet 3000 g-os súllyal visznek haza a kórházból. Az elvesztett grammokat gyorsan visszaszerzik a kicsik, és a születésüket követő 10-14 nap elteltével újra körülbelül a születési súlyuknak megfelelő értékeket mutatja a mérleg.

Mennyit kell(ene) szopnia naponta az újszülöttnek?

• Az első napokban-hetekben napi nyolcszor-tízszer kell szoptatni az újszülötteket.
• A testsúlykilogrammonkénti napi 100-150 ml tej megfelelő mennyiségnek bizonyul. (A számolások megkönnyítésére: az anyatejnél 1 ml mennyiség kb. 1 g-nak felel meg.) Példaként hozható, hogy egy 3000 g-os újszülött naponta 3x 100-150 ml, azaz összesen 300-450 ml anyatejet kell, hogy megigyon, míg egy 4000 g-os baba 4x 100-150 ml, azaz 400-600 ml anyatejet igényel. Ha ezt a mennyiséget napi nyolc szoptatás alkalmával veszi magához, akkor a háromkilós babának egy szoptatás alatt átlagosan mintegy 40-60 ml-t, a négykilósnak 50-75 ml-t kell magához venni.

Különórák – a sport ne maradjon el!

2018. október 16.

Szeptemberben újra elkezdődött az iskola, de azt még ki kellene találni, hogy mit sportoljanak a gyerekek délutánonként a sok teendő mellett… Szülőként fontos odafigyelnünk, hogy milyen szabadidős tevékenységet választunk gyermekeink számára, mivel a csontok, az izmok és az ízületek egészséges fejlődését kb. 25%-ban életmódbeli tényezők határozzák meg…

A megfelelő mozgás elengedhetetlen gyermekeink számára, de egyáltalán nem mindegy, hogy mikor, mennyit és hogyan sportolnak. Az ízületkímélő úszás például jót tesz, de a „HOPP és PUFF” elemekkel tarkított ütközéses mozgás (pl.: ugrálás) erősíti igazán a csontokat, és ez járulhat hozzá akár az időskori csontritkulás megelőzéséhez is*. Íme, néhány hasznos tanács az Ízületőr szakértő gyógytornászaitól a mozgással kapcsolatban.

Mozgással az egészséges csontokért!

Az iskolába lépés időszaka komoly változást jelent a gyermekek számára mind lelki mind fizikai szempontból. Azzal, hogy a kisgyerekek beülnek az iskolapadba napjuk nagy részét mozgás nélküli ülőmunkával töltik. Csontjaink egészséges fejlődésének érdekében azonban elengedhetetlen a fizikai aktivitás, csakúgy mint a helyes táplálkozás. A fehérjék, zsírok és ásványi anyagok kiegyensúlyozott bevitele ugyanúgy nélkülözhetetlen, mint a megfelelő mennyiségű kalcium és D-vitamin fogyasztása. Fontos viszont, hogy a kalcium csak akkor hasznosul igazán szervezetünkben, akkor tud beépülni csontjainkba, ha a gravitáció ellenében végzünk mozgást, például gyalogolunk vagy ugrálunk.

Címkézés: jobban rombol, mintsem sejtenénk...

2018. október 14.

A „címkék”, amelyet egy gyermekre aggatnak, sajnos, nemcsak a világban való eligazodásban segítik a gyerekeket, hanem komolyan gátolhatják a gyermekek egészséges lelki fejlődését, személyiségük kibontakozását is. A “címkék” ugyanis egy idő után – akár az önbeteljesítő jóslatok – gyakran önálló életre kelnek. Az a gyermek, akit sokat és következetesen dicsérnek, egészen más felnőtté válik, mint azok a gyermekek, akiket szülei vagy épp tanárai rendre lekicsinyelnek, gyaláznak…Beszélni bár minden ember tud, a szavak hatalmával sajnos már sokkal kevesebben vannak tisztában. A méltán nagy hírű, néhány éve elhunyt pszichológus, Dr. Ranschburg Jenő írását elolvasva meglehet, magunk is megfontoltabban bánunk majd azokkal a jelzőkkel, amelyekkel helytelenül viselkedő gyermekünket, vagy épp tanítványunkat “rutinból” illetjük…

Én kisfiú vagyok” – szajkózza a két és fél-három éves gyermek a ráragasztott címkét, bár még fogalma sincs, hogy ez mit jelent, nem tudja, melyek azok a viselkedésformák, amelyeket a társadalom a „fiú” feliratú címkéhez feltétlenül elvár. Ugyanakkor a címke hozzásegíti őt is, környezetét is ahhoz, hogy ne történjen semmi tévedés, a palackba kerülő bor megfeleljen a címkének.

A címkézés veszélyei

A címkézés tehát a nevelésnek, a szocializációnak fontos eszköze. Előfordul azonban, hogy a könnyelműen, elhamarkodottan alkalmazott címkézés végzetes következményekkel jár az egyénre, és súlyosan terheli a társadalmat is. A statisztikák szerint a fiatalkori bűnözés aránya igen magas Magyarországon. Úgy vélem, ebben – sok ismert és kevésbé ismert okon kívül – nem kis szerepe van a türelmetlen, előítéletekkel terhelt „címkézés”-nek is, ami különösen akkor veszedelmes, ha hivatalossá válik.

Az agy nem felejt - gyermek psziché

2018. október 13.

A változások az egész életünket végig kísérik. Kezdve attól, hogy megszülettünk és a biztonságot nyújtó anyaméhből hirtelen kikerültünk a mindennapok forgatagába. Igaz, ezt már az anyukánk pocakjában is érzékelhettük halványan, valaki egy kicsit erőteljesebben, de az első igazi változás a megszületéssel kezdődött. Az, hogy ki hogyan született meg, befolyással lehet az egész életére.  

Aztán az élet, folyamatosan, apró, pici akadályokat görget elénk, amivel általában nagyon jól megbirkózunk, és nemhogy legyengítene, sokkal inkább megerősít, érettebbé, tanultabbá válunk általa.

Természetesen vannak olyan élethelyzetek, amik sosem törlődnek ki. Lehet, hogy az idők folyamán elhalványodnak, a homályba vesznek, vagy inkább tudatosan eltemetjük azokat, megszabadítva magunkat a további szenvedéstől. De az agy, a memória nem felejt. Ott vannak elraktározva a tudat alatt, amik, amennyire láthatatlanok, annyira igen is élők. Ezek a traumák kísérik végig az életünket és csak rakódnak egymásra, ahogy múlnak az évek. Ezek az egyre nehezebb súlyok, amiket nem is érzünk tehernek, de mégis sok mindenben megakadályoznak, meggátolnak elérni egy-egy célt. Nem értjük miért nem tudunk sokszor egyről a kettőre átlendülni, miért nem tudunk egy problémán könnyen átlépni vagy megoldani, miért lépünk bele mindig ugyan abba a pocsolyába és miért nem tanulunk már végre a hibáinkból? Vajon miért?