Információk, érdekességek
Mit tegyünk, ha fehérköpeny-fóbiás a gyerek?
2023. január 08.
Jelen cikkben azt vennénk sorra gyakorlati szempontból, hogy mit csináljon a szülő, ha orvoshoz kell vinni a gyereket, és vajon minden gyerek fél-e az orvostól.
Ha a félelem fogalmát kellene meghatároznom, akkor azt mondanám, hogy olyan érzés, sőt lehangoló, nyomasztó érzés, amelyet akkor élünk meg, ha fenyegetve érezzük magunkat. Tehát egy külső veszélyre vagy akár fájdalomra adott válasz.
A pszichológusok a félelmet olyan alapérzelmek közé sorolják, mint például az öröm, szomorúság és a harag. Mielőtt tovább értelmezném a félelem fogalmát és annak jelentőségét, szeretném hangsúlyozni, hogy a félelem nem egyenlő a szorongással. ezek nagyon gyakran a hétköznapi szóhasználatban összemosódnak, de ki kell mondani, hogy az elnagyolt szóhasználat még szakmai körökben is felbukkan. Részben ez annak is köszönhető, hogy nehéz meghatá- rozni az átmenetet.
Sok hasonlóság érhető tetten, de gyakran az általánosítás terméke, vagyis az emberek nem tudatosan, saját maguk egyszerűsítenek le fogalmakat az érthetőség, megfoghatóság érdekében. Ennek értelmében egy gyerek vagy egy felnőtt a legtöbb esetben fél az orvostól, tart a helyzettől, ami csak ritkábban fordul át szorongásba.
Az orvostól való félelem annyira gyakori, hogy már külön neve is van: fehérköpeny-fóbia. Már azt is kimutatták, hogy sok embernek az orvos látványától, jelenlététől is megemelkedik a vérnyomása, még akkor is, ha ő maga egyáltalán nem érzi izgatottnak, idegesnek magát.
Mindezt azért hangsúlyozom, hogy tartsuk szem előtt: a gyermek félelme az orvostól nem hiszti, és persze ne gondoljunk bele túl nagy dolgot sem, vagyis nem kell rögtön pszichológushoz futni.
Fontosnak tartom, hogy a szülő ne elvárja a gyermekétől, hogy ne féljen a doktor bácsitól, hanem hangolódjon rá, készítse fel az esetleges kellemetlenségekre. Ha mi, felnőttek félünk az orvostól, akkor természetes, hogy a gyermek is viszolyogni fog már a rendelő látványakor. És az is természetes, hogy a gyerek sírással, olykor igen hangos sírással fejezi ki azt, ami neki nem jó. Minél kisebb a gyermek, annál dominánsabb a sírás mint kommunikációs eszköz. Itt jegyzem meg, hogy a felnőttek gyakori reakciója nem a sírás, hanem az elkerülés, bagatellizálás. Másképpen fogalmazva egy gyerek sír, egy felnőtt el sem megy, nagy ívben elkerüli még a rendelő környékét is.
Mi a teendő, ha besárgul a csecsemő bőre?
2023. január 06.
Egy kisbaba érkezése csodálatos, ám rengeteg változással és kihívással jár egy újdonsült anyuka életében - legyen szó akár az első, akár a sokadik gyermekről. Mindentől szeretnénk megóvni, de vannak olyan tényezők, amiket nem tudunk befolyásolni. Az egyik ilyen a csecsemőkori sárgaság.
Mi okozza?
Általában egyszerű biológiai oka van annak, ha egy csecsemő bőre sárgulni kezd. A csecsemők nagyjából 70%-át érinti az úgynevezett élettani sárgaság, a születésük utáni 3-4. napon jelentkeznek a tünetek. A csecsemők születésükkor sok vörösvértesttel születnek, de ezek rövidebb élettartammal bírnak. Ezek a szétesésük után átalakulnak bilirubinná, aminek lebontásáért a máj felelős. A máj csecsemőkorban még fejletlenebb, így nehezebben is végzi a dolgát. A bilirubin lerakódik a bőrben, ami ennek hatására besárgul. Ilyenkor gyakran a szemfehérje is sárgásabb színt vesz fel.
A sárgaság jellemző tünete még az aluszékonyság, és így a táplálhatatlanság. A csöppségek gyakran elalszanak szoptatás közben, így nem jutnak elegendő folyadékhoz. Az általános élettani okokon túl előfordulhat a vércsoport-összeférhetetlenség is, de a nagy mennyiségű béta-karotin-bevitel is okozhatja a sárgaság tüneteit.
Mi a teendő?
Ha ilyesmit tapasztalunk, nem kell tehát nagyon megijednünk, de fontos, hogy fokozottan odafigyeljünk a csöppség reakcióira, állapotára. Emellett az alábbi eljárásokat is javasoljuk.
Folyadékpótlás
A sárgaság megszűnését a rendszeres folyadékbevitellel, vagyis szoptatással tudjuk hatékonyan segíteni. Fontos, hogy kisbabánk 2-3 óránként folyadékhoz jusson, így segíteni tudjuk a májat a bilirubin lebontásában. Ha rendszeresen és elegendő mennyiséget fogyaszt a baba, akkor néhány héten belül elmúlik a sárgaság.
Ha a babánk aluszékonnyá válik, akkor érdemes még nagyobb figyelmet fordítani a folyadékpótlásra. Mivel könnyen elalszik, nem jut elegendő anyatejhez sem. Ilyenkor figyeljünk, hogy szoptatás közben ne aludjon el! Ha mégis megtörténik, vegyük le a mellünkről, ébresztgessük, beszéljünk hozzá. Fontos, hogy intenzív, legalább 15-20 perces legyen egy szoptatás. Ezzel jut megfelelő mennyiségű folyadékhoz.
Sokszor segít egy masszázs is. A kisbabánkat óvatosan masszírozzuk át, ezzel is könnyebben ébren tartható és kevésbé alszik el szoptatás közben. Segíthet az anya bőrének, az anyatej illatának érzékelése is. Ilyenkor helyezzük kisbabánkat a csupasz mellkasunkra. A legideálisabb, ha gyermekünk is meztelen, hiszen a bőrkontaktus és az anyatej illata beindítja a szopási ösztönt a babáknál.
Mossuk meg langyos vízzel a pici arcát! Ezzel szintén elérhetjük, hogy felébredjen, és próbálkozhatunk ismét a szoptatással. Sokszor kitartónak kell lenni ezekkel a trükkökkel, azonban érdemes kísérletezni, hogy elkerüljük a további beavatkozásokat.
5 tipp, hogy a várandósság ne legyen terhes
2023. január 04.
A babavárás a nők életének egyik legkülönlegesebb időszaka, azonban rengeteg kérdés felmerülhet ilyenkor a családokban. Régen nem volt ennyire tudatos ez az időszak, ez pedig bizonyos szempontból könnyebbé tette a kismamák életét. Az ösztönös működéseket azonban sokszor kiegészítették a várandóssággal, szüléssel kapcsolatos hiedelmek.
A „kettő helyett kell enni” szlogen például sokak számára ismert, és időnként még mindig elhangzik. Rákóczi Ágnes szülésznő most összegyűjtötte, hogy melyek azok a tévhitek, amelyeket itt az idő elfelejteni, és mik azok a dolgok, amelyekre nem árt odafigyelni a kismamáknak.
Aktív élet
A mozgással kapcsolatos tévhitek közül például a „ne nyújtózkodjon a kismama, mert a baba nyakára tekeredik a köldökzsinór” az egyik leggyakoribb megalapozatlan, félelemkeltő mondat volt. Korábban a megfelelő ismeretek hiánya miatt inkább óvták a nőket a sportolástól, aktív mozgástól ebben az időszakban. Ma már ezzel kapcsolatosan is elmondhatjuk, hogy egy egészséges kismama sokféle mozgásforma között válogathat: gyógytornászok által kidolgozott kismama torna, kismama jóga, kismama hastánc, aquafitness.
A kismamának nem kell feltétlenül élsportolónak lennie, a hangsúly az életmódon van, melynek szerves része a mozgás. Kellő fizikai állóképességgel a hosszú vajúdást is jól tolerálja a szervezet: csak elfárad, de nem merül ki, így a gyermekágyas időszakban gyorsabban regenerálódik.
Ez nagyon fontos, mert egy új élethelyzethez kell gyorsan alkalmazkodni: a babát 24 órában, szabadnap nélkül kell ellátni. Ha egy édesanya nincs jó kondícióban, a saját erejének visszanyerése elvonja a figyelmet a babáról. Ez rossz érzéseket kelthet benne, azt gondolhatja, hogy nem elég jó anya. Ennek a helyzetnek az elkerülésére is alkalmas a rendszeres testmozgás.
Kiegyensúlyozott táplálkozás
Jelentős hatással van a saját és a babája egészségére is az, hogy milyen életmódot folytat egy várandós nő. A kiegyensúlyozott táplálkozás – a legfontosabb az egyszerű szénhidrátok kerülése –, és a mozgás együttesen rizikócsökkentő tényező. Az, hogy egy várandósnak mennyi a BMI-je (testtömegindexe), hatással lehet a szülés alatti méhtevékenységre, a szövetek rugalmasságára, a magzat nagyságára. Helyes étrend esetén kevesebb a várandóssággal összefüggő kórképek kialakulásának esélye, mint például a terhességi diabétesz és a magas vérnyomás.
Szelíd támogatás
A babavárás, szülés időszakában kiemelten fontos, hogy olyan lehetőségek legyenek a kezünkben, amelyek mellékhatás-mentesen alkalmazhatóak az édesanya és babája számára. A homeopátia szelíden támogatja a szervezetet a normál állapot visszanyerésében. A várandósság alatti tünetek, problémák megoldására legtöbbször elegendő a jó közérzet visszaállítása. A szülésre való felkészülésben, vagy akár egy terminusát meghaladó kismama szülésmegindulásának a megsegítésében is jól alkalmazhatóak.
Szülés 40 felett: esélyek, kockázatok, lehetőségek
2022. december 16.
Manapság egyre több nővel fordul elő, hogy a negyedik X-et is elhagyja, mire úgy érzi készen áll és a feltételek is adottak arra, hogy gyermeket vállaljon. Az időpont kitolásának számos magyarázata lehet, azonban biológiai tény, hogy a kor előrehaladtával a nők fogamzóképessége csökken. Arról, hogy ebben az életszakaszban maga a teherbeesés, valamint a terhesség milyen kihívásokkal, esetleges veszélyekkel járhat, és hogy mit tehetünk a siker érdekében dr. Tidrenczel Zsolttal a Czeizel Intézet szakmai igazgatójával beszélgettünk.
Az elmúlt évtizedekben a gyermekvállalás átlagéletkora jelentősen megemelkedett, az 1990-es évek óta hazánkban több mint háromszorosára nőtt a 40 év fellett gyermeket vállaló anyák száma. Lehetőség szerint mégsem érdemes túl sokáig húzni családalapítást, mivel ahogy idősödik a szervezet, nemcsak a teherbeesés, hanem az egészséges gyermek világrahozatalának esélye is csökken.
„Amíg van ciklus és megtermékenyítésre alkalmas petesejt addig lehetséges a terhesség, azonban 40 év felett van egy nagyobb ugrás, amikortól egyre kevesebb petesejt érik meg és gyakoribbak a peteérés nélküli ciklusok is. A spontán fogantatás esélye ekkorra havonta nagyjából 5%-ra esik, a kockázatok növekedése pedig jelentősen felgyorsul. Míg a baba elvesztésének kockázata 30 éves korban 11% körül ingadozik, addig 40 éves korra ez az arány 30%-ra emelkedik.” – hívta fel a figyelmet a nőgyógyász.
Mit tehetünk, ha mégis 40 felett szeretnénk gyermeket?
A tudatos gyerektervezésnek kiemelt szerepe van, sokat számít, ha a leendő kismama már a fogantatás előtt kivizsgáltatja magát és konzultál egy szakorvossal. Emellett fontos, hogy a lehető legegészségesebben éljen, és az ilyenkor szokásos belgyógyászati – labor, nőgyógyászati, ultrahang, hormon, pajzsmirigy, vérnyomás, stb. – vizsgálatok elvégzésén túl megfelelő testsúllyal rendelkezzen, eleget mozogjon, valamint kerülje az alkoholt és a dohányzást.
„Ilyen esetben arra törekszünk, hogy a lehető legideálisabb feltételekkel induljon a terhesség. Ellenőrizzük azokat a betegségeket, amelyek az életkor előrehaladtával gyakrabban fordulnak elő, ilyenek például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, vagy a trombóziskockázat megnövekedése. A különböző hormonvizsgálatok alapján pedig felmérjük, hogy mi az esélye a spontán teherbeesésnek. Míg 35 év alatt javasoljuk kivárni az egy évet, és csak utána elvégezni a különböző termékenységi vizsgálatokat, addig 40 év felett az idő szorítása miatt minél hamarabb érdemes feltérképezni a helyzetet.”
A különböző mesterséges megtermékenyítési eljárások fejlődésének köszönhetően ma már számos asszisztált reprodukciós technika, pl. IVF (lombikprogram) is segíti a gyermekre vágyó párokat, amelyeket a 35 év körüli nők körében is egyre többen kénytelenek igénybe venni.
„Az államilag támogatott lombikprogram 45-46 éves korig vehető igénybe, utána már annyira alacsony a sikeres megtermékenyítés esélye, hogy saját petesejttel nincsen értelme próbálkozni. Külföldön végeznek még beültetést donorpetesejttel, amelyet a férj spermájával termékenyítenek meg – ez jelentősen javítja az esélyeket – azonban ezt Magyarországon a törvény nem teszi lehetővé.”
Vetélés: 4 gyakori ok és megoldásaik
2022. december 15.
Egy gyermeket tervező pár esetén a vetélés az egyik legmegrázóbb dolog, ami történhet velük. Bár sokan nem beszélnek róla, ám lényegesen gyakoribb, mint az a köztudatban van. A vetélés lehet egyszeri, de meg is ismétlődhet (habituális vetélés). Dr. Hernádi Balázst, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászát a lehetséges okokról és azok megoldásáról kérdeztük.
A vetélés jelei
A vetélésnek az esetek többségében igen erőteljes jelei vannak: leggyakrabban vérzés és/vagy alhasi, deréktáji görcsök hívják fel rá a figyelmet. Ilyenkor mihamarabb orvoshoz kell fordulni, egyrészt azért, hogy megvizsgálják a kismamát és a magzatot, valamint, ha lehet, meg lehessen tenni a szükséges intézkedéseket. Fenyegető vetélés esetén ugyanis sok esetben maga a folyamat nem megy végbe, és szigorú kímélet, nyugalom biztosítása mellett, valamint gyógyszeres (progeszteron pótlással), infúziós kezeléssel a terhesség megmenthető.
Mi minden okozhat vetélést?
Progeszteron hiány: az egyik leggyakoribb ok a vetélés mögött az valamilyen hormonális zavar, ezen belül is a progeszteron hiánya az egyik leggyakoribb. Ez sok nőnél már a teherbeesés előtt jelen van, csak nem tudnak róla, így a várandósság elején derül rá fény (vagy azért, mert már eleve nem tud teherbe esni). Ilyenkor nagy a vetélés kockázata, hiszen a megfelelő progeszteron ellátottság nélkül már a beágyazódás is zavart szenved. Szerencsére a hormon könnyen pótolható- erre ma már igen hatékony kúpok és szájon át szedhető készítmények vannak.
Fertőzés: akárcsak a progeszteron hiánya, úgy a fertőzés is gyakran észrevétlen marad terhesség nélkül is. Pedig a különböző fertőzések igen komoly befolyást gyakorolnak mind a teherbeesésre, mind a terhesség megtartására. Várandósság során komoly problémát jelentenek a felszálló fertőzések, így fontos, hogy ügyeljünk a megfelelő intim higiéniára (a terhesség során fogékonyabbá válunk a fertőzésekre), valamint a legapróbb jelek esetén is forduljunk orvoshoz! Szerencsére sok készítmény alkalmazható a várandósság alatt is, valamint érdemes lehet Lactobacillus helyreállító kúrát alkalmazni mind prevenció, mind kiegészítő terápia gyanánt.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...262728...289