Információk, érdekességek

Mit tegyek, hogy ne hízzak el?

2023. február 04.

Nagyon sok kismama retteg attól, hogy aterhessége alatt túlságosan sokat hízik. Ennek oka nem csak az, hogy féltik a magzat egészségét, hanem az is, hogy szeretnék visszanyerni eredeti karcsúságukat a szülés után, ami plusz 20 kilóval nem éppen egyszerű feladat. Hogy mit tehetünk a nem kívánt súlyfelesleg ellen, arról Ratkó Tünde szülésznővel beszélgettünk.

Mennyi az annyi?

A legtöbbnő szeretné tudni, hogy mekkora az az érték, ami még belefér a hízás szempontjából. 7 kiló? 10? Esetleg 15? Azonban bármennyire is szeretnénk, egyértelmű választ nem tudunk adni. A hízás mértéke ugyanis függ a genetikai adottságoktól, a testalkattól, a baba méretétől és egy sor olyan tényezőtől, melyek egyedileg mindenkinél mások. Azt azonban ki lehet jelenteni, hogy a 15 kiló feletti értékek már gondot okozhatnak még akkor is, ha a kismama alapvetően nagyon vékony volt, mivel az ő esetükben a nagyobb súlygyarapodás teljesen átlagos.

A túlzott hízás nem csak azért jelent gondot, mert később elképesztően nehéz lesz leadni a felesleget egy pici baba mellett. A túlsúly ugyanis hatással van a baba egészségére, a kihordásra, az anyuka mindennapjaira, közérzetére, és természetesen az egészségére is. vagyis a túlzott hízás kicsit sem jó. Érthető, hogy a terhes nők sokszor elhagyják magukat, hiszen az idősebb korosztály számára azok az elképzelések, mint kettő helyett enni, vagy éppen a sport tilalma kismamaként teljesen helyénvalónak tűnnek, így ezeket adják tovább a kismamáknak. Azonban mindenképpen tisztázzuk: nem kell kettő helyett enni, és a várandósság nem betegség, nyugodtan lehet mozogni alatta is, ha az orvos mást nem mond!

A szülők rémálma: gyermekkori cukorbetegség

2023. február 02.

Ismerjük fel időben az intő jeleket!

A gyerekeket érintő leggyakoribb anyagcsere-betegség a diabétesz. Az esetek többségében 1-es típusú, inzulinhiányos, mai tudásunk szerint autoimmun eredetű betegségről van szó, amely megfelelő terápiával jól kontrollálható. Szemben a felnőtt – 2-es típusú formával, itt a kezdeti tünetek viharosak, gyorsan romló állapotot hoznak létre.

Ezért elengedhetetlen, hogy már az első tünetek jelentkezésekor orvoshoz forduljunk, mert a késői diagnózis életveszélyes is lehet. Dr. Almássy Zsuzsanna főorvos, a Czeizel Intézet diabetológus szakorvosa segítségével összegyűjtöttük, milyen jelekre érdemes odafigyelni.

1-es típusú cukorbetegségről akkor beszélünk, amikor a szervezet nem tud elég inzulint termelni, és így gyorsan nő a vércukorszint. Ez ma Magyarországon körülbelül 3500 gyermeket érint, kialakulását sajnos nem lehet megakadályozni. „A következő tünetek észlelésekor mindenképpen forduljunk orvoshoz: túl sok folyadék fogyasztása, állandó szomjúságérzet, nagymennyiségű vizelet, esetleg szobatiszta gyermek éjszaka újból bepisil. Jellemző tünet, hogy jó étvágy ellenére is fogynak a gyermekek, mivel az inzulinhiány miatt be nem épült cukor (energia) a vizelettel kiürül.” – mondja Dr. Almássy Zsuzsanna, a Czeizel Intézet diabetológusa. „A cukorbeteg gyermekek kezdetben gyakran fáradékonyak, ingerlékenyek lesznek. Nem ritkán első tünet a nemi szervek környékének makacs gombás fertőzése, mivel a nagy mennyiségű cukor a vizeletben jó táptalaj a kórokozóknak”.

Ha figyelmen kívül hagyjuk a fenti tüneteket, néhány hét után hányás, jelentős hasi fájdalom, kiszáradás, életveszélyes anyagcsere állapotromlás következik be.  A diabétesz diagnózisát gyanú esetén a háziorvos vérvétel és vizeletminta segítségével fel tudja állítani. Pozitív diagnózis esetén azonnal szakorvosi ellátásra van szükség, a szakorvos inzulinterápiával kiegészített diétát ír elő.

Nagyon fontos, hogy támogassuk a gyermeket a betegség elfogadásában: sokat segít, ha az életmódváltásban az egész család részt vesz. Az étrend összeállításánál kerüljük a gyorsan felszívódó cukrokat, iktassuk ki az édességeket, üdítőitalokat, mézet, lekvárt. Szénhidrátot csak az orvos által előírt mennyiségben fogyasszunk, részesítsük előnyben a rostban gazdag élelmiszereket, a teljes kiőrlésű pékárut, hüvelyeseket, gyümölcsöket.

A gyermek fejlődéséhez azonban elengedhetetlen a kiegyensúlyozott, megfelelő kalóriamennyiségű étrend beállítása mellett a mozgással teli aktív életmód is.

Méheltávolítás- mikor indokolt?

2023. január 29.

A méh eltávolítása drasztikus beavatkozásnak tűnhet, ám vannak olyan kórképek, amikor muszáj meglépni. Dr. Józan Gyöngyitől, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebészétől megkérdeztük, mely esetekben szükséges az eljárást elvégezni, illetve, hogy is zajlik a műtét.

A női méh

A méh (uterus) a női reprodukciós szervrendszer része, melynek fő feladata, hogy a beágyazódás során magába foglalja a megtermékenyített petesejtet és átmeneti otthont adjon a fejlődő magzatnak.  3 fő része a méhtest, a méhüreg és méhnyak.

Terhesség során igen jelentős növekedésre képes, ugyanis az amúgy kb. 57 grammos szerv közel 1 kilóssá is nőhet. Amennyiben az adott hónapban nem termékenyül meg petesejt és nem történik meg a beágyazódás, úgy menstruációs vérzés kíséretében leválik a méh elhalt nyálkahártyája leválik és a hüvelyen keresztük távozik.

Méheltávolítás: amikor nincs más út

A méheltávolítás (hiszterektómia) lehet teljes és részleges (Chrobak műtét) is, sőt, vannak esetek, amikor az uteruson kívül a petevezetőket-és fészkeket is eltávolítják. Elsőre -és valljuk be, másodjára, harmadjára is- drasztikus megoldásnak tűnhet, ám vannak esetek, amikor elkerülhetetlen. Ilyen pl. a súlyos endometriózis, miómák, daganatok, rákmegelőző állapot, gyógyszeres kezelésre nem reagáló vérzészavar, valamint az olyan tünetek, melyek kihatnak a beteg életminőségére (pl. erős, darabos vérzés, fájdalom).

Ezeken kívül az is indikáció, ha az illető petefészkeit, petevezetőit eltávolítják, mivel ekkor a méh lényegében egy funkció nélküli szervvé válik. Ha nem az életet veszélyezteti a probléma, az orvosok általában azt javasolják, hogy a műtéttel várják meg a nők a családalapítást, és csak akkor végeztessék el a beavatkozást, amikor már nem szeretnének gyermeket. Amennyiben megoldható, akkor sok szakember javasolja a klimax utáni időszakot az operációra.

Hogy zajlik a műtét?

A méheltávolítás több műtéti úton valósulhat meg: létezik hüvelyi/hasi/laparoszkópiás méheltávolítás. Ezek közül az utóbbi az, mely a legkisebb vérzéssel, fájdalommal és felépülési idővel jár, így az esetek többségében ezt a módszert alkalmazzák (meg a hüvelyi eljárást, viszont ennek vannak kontraindikációi, illetve ekkor nem tekinthetők át a környező területek). Az eljárás részleges és teljes méheltávolítást is lehetővé tesz. A műtét altatásban (légcsövön keresztül) történik, melynek során pár apró bemetszést ejtenek, melyeken keresztül az orvos bevezeti az eszközöket. A beteg 1-2 nap után otthonába térhet lábadozni.

Szülőként mennyire szóljunk bele, hogy milyen pályát választ a gyerek?

2023. január 28.

Pici gyerek mellett nehéz hinni a mondásnak, hogy kisgyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond: pedig az évek múlásával a szülő szembesül vele, hogy a kevés alvásnál is van nehezebb dolog. Mégpedig az, amikor a gyerek lépésről-lépésre önállóvá válik, és valóban az egész további életére kiható döntéseket kell meghoznia. Persze nem kell rögtön egyedül hagyni a választás lehetőségével, segíthetünk neki felfedezni a valódi erősségeit és érdeklődését, miközben hagyjuk őt magát kibontakozni.  

Hogyan segítsük őket?

A várandósság alatti stressz személyiségzavart okozhat

2023. január 27.

A várandósság alatti súlyos stressz majdnem 10 százalékkal növeli a gyerek későbbi személyiségzavarának kockázatát – derült ki egy 30 évet felölelő, nagyszabású finn kutatásból.

A British Journal of Psychiatry című szaklap friss számában megjelent tanulmány szerzői több mint 3600 várandós nőt kérdeztek meg havona arról, hogy éltek-e át stressz, ha igen, kisebb vagy nagyobb jelentőségűt – számolt be róla a BBC hírportálja.

A résztvevők Helsinki környékén laktak, a gyerekeik 1975-1976-ban születtek.

Amikor a gyerekek 30 évesek lettek, megvizsgálták, hánynál diagnosztizáltak személyiségzavart. Negyven olyan esetet találtak, ahol kórházi kezelésre is szükség volt.

A tanulmány azt állapította meg, hogy a várandósság alatti súlyos stressznek hosszú távú hatása lehet a gyerekekre.

Akiknek az édesanyja súlyos stresszt élt át terhesen, azok 9,53-szor nagyobb eséllyel lettek személyiségzavarosak, mint akiket nem ért stressz magzatként. Akik enyhe stresszt éltek át, négyszer akkora kockázatnak voltak kitéve.

Az anyákat sújtó stressz forrása lehetett többek között a párkapcsolati, szociális vagy lelki problémáknak.

A személyiségzavar azt jelenti, hogy a beteg személyisége megnehezíti a saját és környezete életét: vannak, akik túlzottan szoronganak, érzelmileg labilisak vagy antiszociálisak, a tünetek széles skálán helyezkednek el. A tudósok úgy tartják, minden huszadik ember szenved személyiségzavartól.

Ezeknek az embereknek nagyobb eséllyel alakul ki egyéb mentális zavaruk, többek között depresszió, alkohol- vagy drogproblémák.

A neveltetés, agyi problémák és a genetikai örökség is szerepet játszhat a kialakulásában, mint minden mentális kór esetében is.