Információk, érdekességek
Segítség: figyelemhiányos a gyerekem
2021. december 07.
A tanulási nehézségek egyik leggyakoribb oka az ADHD, más néven figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, amikor a gyermek nem tud egy dologra folyamatosan figyelni. Négyből három esetben azonban a szülők tévesen azt gondolják, hogy gyermekük az átlagnál csupán szétszórtabb, élénkebb, így nem kérnek segítséget.
Magyarországon a 6-18 éves korosztályban 70 ezerre tehető az ADHD-s gyermekek száma, így idén szeptembertől minden általános- és középiskolai osztályban lehet legalább egy ADHD-s tanuló.
Miért nem figyel?
A mozaikszó a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar angol rövidítés (Attention Deficit and/or Hyperactivity Disorder, magyarul: figyelemhiányos hiperaktivitási zavar). Bár a betegségben szenvedő gyermekek többsége kifejezetten intelligens, az agyban található figyelemközpont működési zavara miatt nem tudnak folyamatosan egy dologra figyelni.
A betegség lehet örökletes, de kialakulhat magzatkorban oxigénhiányos állapot következtében is, így nem nevelési probléma.
A tanulási nehézségek adódhatnak az ADHD két külön, vagy kombinált tüneteiből: a túlmozgásos, a köznyelv által „hiperaktívnak” nevezett gyermek nem tud nyugodtan megülni a helyén, izeg-mozog, gyakran félbeszakítja a tanárt és társait.
Ezzel szemben kevésbé ismert az ADHD másik fajtája, ahol nem a túlmozgás dominál, hanem a csendesnek, lassúnak és álmodozónak gondolt gyermekek figyelmét a külvilág hangjai, fényei, mozgásai vonják el a tanárról, a tananyagról.
Későn vagy egyáltalán nem felismert betegség
Egy friss tanulmány (Corvinus Egyetem – Lépéskényszer) szerint ma Magyarországon legalább 70 ezer ADHD-s gyermek él, így minden általános és középiskolai osztályban lehet legalább egy figyelemzavarral küzdő gyermek. A szülők és pedagógusok háromnegyede csak későn vagy egyáltalán nem ismerik fel a betegséget, 10 osztályból 7-ben találkozhatunk olyan ADHD-s gyermekkel, aki nem részesül kezelésben. Ha nem ismerik fel időben a betegséget, akkor a kisdiák nem kap megfelelő segítséget, és nem tud lépést tartani a többiekkel. A tanórákon a figyelem megtartása okoz nehézséget, így az érintett gyermekek az órai koncentráció, ebből kifolyólag a tanulás során is akadályokba ütköznek.
Már óvodában is kiütközhet
Az ADHD tünetei általában óvodáskor végén vagy kisiskoláskorban jelentkeznek, amikor már a teljesítményt, koncentrációt feladatokkal mérik, és kiderül, a gyermek nem tud folyamatosan figyelni egy dologra. „A figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral küzdő gyermeket gyakran rossznak, rossz képességűnek könyvelik el, annak ellenére, hogy az esetek túlnyomó többségében nagyon kreatívak, kiváló adottságokkal, magas intelligencia hányadossal rendelkeznek” – hívta fel a figyelmet Hajdu Ágnes, az ADHD Magyarország nevű alapítvány szakmai vezetője.
A figyelemhiány okozta tanulási problémák gyenge iskolai teljesítményhez vezetnek, melynek következménye lehet a közösségből való kiesés, a kirekesztettség érzése, a rossz társaság, azaz egy félresiklott életpálya.
Asztmás gyerekek – kezünkben a kontroll
2021. december 04.
A kórkép sokak által ismert, melynek zihálással, fulladással járó tüneteit előszeretettel jelenítik meg filmek, vagy karikírozás (eminens szemüveges kisgyerek a „fujókájával” a suliban, akit mindenki csúfol, de matek órán tarol) vagy elrettentés céljából. Valóban, akik e betegségben szenvednek, és voltak már hasonló „fullasztó helyzetben”, azok jól tudják, hogy ezt átélni, csöppet sem vicc. Néha még halálfélelemmel is átitatott. Ez nem is csoda!
A fulladás érzése ugyanis, a kontroll elvesztését jelenti testünk és hát igen…életünk felett is. Ha ezt gyermekünknél látjuk, akkor az élmény még borzasztóbb. De igenis van kiút! A cél, hogy megértsük, nem vagyunk egyedül, van segítség.
Meg kell értenünk, hogy mivel állunk szemben. Így azon túl, hogy tudnunk kell, hogy mik az asztma biológiai tényezői, tudnunk kell azt is, hogy mik a környezeti, szociális és pszichés okai. Ezen utóbbiakon, ha változtatni már teljes mértékben nem tudunk, elfogadni és főként uralni azokat már képesek lehetünk, ami a gyógyulás és tünetmentesség kulcsa. A kontroll a mi kezünkben marad.
Asztma
Az asztma egy olyan tünet együttes, melyet általános, de visszafordítható légúti elzáródás jellemez, amit egyidejűleg tapadós légúti nyák termelése és helyi gyulladás létrejötte is jellemez. Az asztmás roham azonban visszafordítható. Az esetek döntő többségében allergiás eredetű a probléma, így sok betegnél egyidejűleg más allergia pl.: szénanátha, vagy táplálékallergia is jelen van.
Rengeteg embert érint
Rengeteg embert érint világszerte ez a probléma, különösen a fejlett országokban, ahol a gyakoriság 8-10-szer nagyobb. Hogy mennyire elterjedt ez probléma azt az is bizonyítja, hogy sok híresség szintén küzd a problémával, köztük olimpikonok és más sportolók is. Az asztmával való sikeres és teljes élet tehát közel sem lehetetlen.
Gondoltátok volna például, hogy a sikeres Oscar-díjas Diane Keaton asztmás, vagy, hogy a karriere kezdetén modell, majd később sportos filmsztár, Michael Dudikoff gyermekkorában szintén e betegséggel küzdött. Furcsának tűnhet, de igaz; még énekesek is eredményesen szembe néznek ezzel a gonddal: Coolio a rapper, vagy a magyar Király Viktor. Az olimpiákon résztvevő atléták pedig majdnem 10%-a küzd asztmával. A híres futball legenda, David Beckham fiatal kora óta asztmás beteg!
- Magyarországon a lakosság kb. 3-4%-a asztmás. Jó hír számunkra azonban az, hogy az esetek többsége az asztma 4 súlyossági fokozata közül a legenyhébbe tartozik.
- Érdekes adat a gyerekek között, hogy a pubertás előtt az asztma 3-szor gyakoribb fiúkban mint lányokban. Fiatal felnőttkorban a nemek közti arány egyenlő, majd felnőtt korban a nők veszik át a vezetést.
- A legtöbb gyereknél az asztma 5 éves kor előtt alakul ki. Ezen gyerekek több mint felénél pedig már a 3. év előtt.
Zajok a kisbaba körül
2021. december 03.
A magzatlétben a kicsi minden zajt, hangot, zörejt, zenét végigél, végighallgat az anyaméh védelmében, azonban amint világra jön a baba, kultúránk szokásai szerint elkezdjük mindezektől óvni, védeni. Vajon jót teszünk-e mindezzel a néma környezettel a babának?
A megszokott hangok, amik körülvették, körülölelték a baba pocakbeli napjait, a kinti élet ismeretlen világában bizonyára a stabilitás, a rend, a változatlanság üzenetét hordozzák az újszülött számára. Ezt a biztonságos hangokból szőtt rendet tudatosan is rendezhetjük a kicsi körül, és persze az ösztönök hívó szava is segítségünkre lehet ilyenkor.
Tudjuk, hogy a magzatlétben a zajok jól szűrt formában, de eljutnak a kicsihez, így sejthető, hogy az ismerős emberi hangok örömöt, a ráismerés örömét adják számára, összekötik a pocaklétet a gyerekszoba világával. Az édesanya rezgésként megélt, anyaméhben hallott hangja az első igazi ismerősség a benn és a kinn világa között. Természetesen az újszülöttnek a hangokra, zajokra adott reakciói elbizonytalaníthatják az embert, hiszen a kicsi csak a legerősebb zajokra reagál az első néhány hétben.
A család hangjai óvnak, védenek
A kellemes ismerős hangok megélése a külvilág számára titok maradhat, ezért el is felejtünk „zajongani” az újszülött körül, aki lassan hozzászokik a csendhez, leszokik a hangokról. Félnek a felnőttek attól, hogy a békésen szundikáló apróság nyugalmát megzavarják, ez persze érthető. A családba érkező újszülött általában saját szobát, kiságyat kap, minél távolabb a zajos színterektől, így életünk hangos részét megvonjuk tőle. A babajelzők szinte kis túlzással magányba száműzik őket, pedig a családi zajongások, családi hangok ugyanúgy óvnak, védenek, tanítanak, mint a színes néznivalók, és ugyanúgy biztonságot jelentenek, mint a mama megbízható illata, vagy éppen a mindig ugyanazt nyújtó meleg kis ágyikó. A kicsi megszokott világához kellene tartozniuk a kellemes mindennapok zajainak, hogy később a világgal való ismerkedése közben a kicsi ismerősöket, ismerős hangokat tudjon majd azonosítani. Persze nem kell ezért óriási zenebonát csapni körülötte, elég ha a kellemes, minket is folyton körülvevő hangokat beengedjük hozzá.
Bár az egészséges kisbaba képes hallani, mégis, ahhoz, hogy jól halljon, gyakorolnia, „éreznie”, tapasztalnia kell a hanghullámokat, meg kell szelídítenie őket, mint a rókát a kis hercegnek. Mi felnőttek ezért vegyük őt magunk mellé amikor ébren van, és amíg mi tevékenykedünk, furcsamód azt vesszük majd észre, hogy a szemlélődő baba egyszer csak alvó babává lesz, mintegy elfáradva, de békében, hogy közelünkben, zajaink közelében lehet.
Zajos szundikálás
A példa ereje mindig meggyőző, így saját életemből kerestem egy egészen meggyőzőt a zajok baráti világáról. Nem sokat kellett keresgéltem, inkább azt volt nehéz, hogy melyiket is írjam le, hiszen ahogy előrehaladtunk az időben (mi felnőttek öregedtünk), nőtt a családban az egy főre jutó csemeték száma, úgy lett egyre zajosabb minden történet, és úgy lettek a csemeték is egyre zajtűrőbbek.
Sose piszkáljuk a kisgyermekek fülét!
2021. december 02.
A fül tisztán tartására a legfontosabb szabály: A kevesebb néha több. Azaz a fül olyan öntisztító mechanizmusokkal rendelkezik, amikbe jobb nem beleavatkozni. Bármennyire is szeretné az anyuka tisztán tartani a csecsemője, kisgyermeke minden porcikáját, beleértve a fülét is, mégis jobb ez utóbbit békén hagynia.
A hallójáratban található különféle mirigyek egy speciális váladékot, ún. fülzsírt (latin szóval: cerumen) termelnek. A fülzsír magához köti a fülbe bejutott porszemcséket, koszrészecskéket és szőrszálacskákat, és az így keletkezett sárgás vagy barnás viaszos, zsírszerű anyag a fülből kifelé áramlik, azaz természetes módon történik meg a fülbe jutott szennyeződések eltávolítása. A hallójárat önmagát tisztítja, nem igényel extra tisztogatást, netán rendszeres mosást.
Ha valaki a kísértésnek engedve fültisztító pálcikával vagy gyufára tekert vattával a fül belsejét piszkálni kezdi, általában ront a helyzeten, mert:
1. a hallójáratba dugott vattás pálcikával – ahelyett, hogy eltávolítaná, – még beljebb, még mélyebbre nyomja a fülzsírt a fülben, és a váladék a külső fül és a középfül határán lévő dobhártyánál halmozódik fel. Ha a felgyülemlett fülzsír mennyisége nagy, akkor dugószerű képződmény alakul ki a dobhártyánál, ami a hallást is jelentősen ronthatja. Ezt a fülzsírdugót már házilag nem lehet eltávolítani, és jobb nem is próbálkozni vele! A bekövetkezett átmeneti halláskárosodás megszüntetésére a gyermekorvost kell felkeresni, aki szakszerűen eltávolítja a fülzsírdugót.
2. az izgő-mozgó csecsemők és kisgyermekek fülében való piszkálgatás a dobhártya sérüléséhez vezethet. Bármennyire is óvatos az anyuka, a gyermek egy hirtelen mozdulata miatt túl mélyre szaladhat a tisztító pálcika, és a dobhártyán szakadást okozhat, lyukat képezhet. A fül ily módon történő nem szándékos „felszúrása” fájdalmas és fülvérzéssel jár; ebben az esetben feltétlenül orvoshoz kell fordulni.
3. a fültisztító pálcika nem csak a dobhártyát sértheti fel, de a hallójárat hámrétegében is karcolásokat, mikrosérüléseket okozhat. Ezek, a szemmel sokszor nem is látható sérülések bejutási kaput jelentenek a kórokozó baktériumok és gombák számára, és külsőfül gyulladáshoz vezethetnek.
4. a fülzsír rendszeres eltávolítása a fül kórokozókkal szembeni védelmét csökkenti, ugyanis a fülzsírban „természetes antibiotikumok”, baktériumellenes hatású enzimek és zsírsavak találhatók.
Edzés a várandósság alatt?
2021. december 01.
Lehet – amennyiben nincs orvosi ellenjavallat, tehát az anya és a magzat is egészséges. A legtöbb mozgásformára vonatkozóan azonban mindenképpenmódosítások, korlátozások szükségesek a terhesség előrehaladtával,a trimesztereknek megfelelően. Fontos tudni, hogy a nemelőírásoknak megfelelő edzésnek káros hatásai lehetnek mind az anya, mind a magzat egészségére!
Bármilyen sport megkezdése előtt körültekintő szülész szakorvosi
kivizsgálás és lehetőség szerint fizioterápiás állapotfelmérés javasolt, mert csak így lehet megfelelő javaslatot tenni az edzésben való részvételre.
Milyen mozgásformát válasszon a kismama?
Mindenképpen olyat, ahol nincs kockázata az anyai és a magzati sérülésnek (pl. elesés, leesés, egyensúlyvesztés). A hormonhatások miatt lazábbak a szalagok, nagyobb a sérülésveszély. Ezért csak a gerinc- és ízületkímélő mozgások elfogadhatók, továbbá fontos a nyújtó gyakorlatokat óvatosan, kíméletesen végezni.
Várandósság alatt kerülendő(k):
• A nagy megerőltetés
• Elesés, hasi sérülés vagy ütődés veszélyével járó mozgás
• Ugrások, zökkenések, fokozott ízületi terhelés
• A stabil alátámasztás nélküli helyzetek, a felfüggesztést alkalmazó mozgásformák
• A rugózó, szaggató, lendületből végzett mozdulatok
• A hirtelen mozdulatok, hirtelen testhelyzet- és irányváltoztatások
• Ahol az alátámasztás/eszközhasználat elnyomhatja a testrészt vagy a végtagot és ezáltal a vérkeringést
• A háton fekvő helyzet a 16. hét után, ha panaszt okoz
• 10-15 percnél tovább tartó statikus helyzetek
• Magas hőmérséklet és magas páratartalom (a túl meleg környezet káros
hatással van a magzat fejlődésére!)
Ajánlott mozgásformák
• gyaloglás, túrázás
• szobakerékpározás, elliptikus tréner, kocogás (csak ha korábban is rendszeresen kocogott)
• Úszás, vízben végzett gyakorlatok
• kismamajóga, kismamatorna
• Pilates (módosításokkal!)
• Aerobic különböző ún. „low impact” formái (A szakmai irányelveknek megfelelő intenzitással, ugrások, hirtelen irányváltoztatások nélkül!)
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...505152...290