Információk, érdekességek
Anyajegyek a bababőrön?
2021. november 29.
Az anyajegyeket mi, felnőttek sem szeretjük, de ha a kisbabánk bőrén látjuk, az mindannyiunkat sokkal jobban zavar.
Vannak olyan foltok, csomócskák, melyek már a születéskor jelen vannak, mások pedig az évek során alakulnak ki. Akár bőrszínűek, akár vörösek vagy barnák, gyakori, hogy a gyermekkel együtt nőnek. Ha ennek mértéke nem haladja meg a pici fejlődésének mértékét, általában nincs szükség beavatkozásra. Szerencsére fiatalkorban nem gyakori a rosszindulatú elfajulás, inkább az esztétikai szempontok, vagy a lokalizáció az, amely esetleg az anyajegy eltávolítását szükségessé teszi. Az újszülöttkorban meglévő növedékek közül leggyakoribbak az ér eredetűek.
Eper anyajegy, málna anyajegy
A közvetlenül születés után csak halvány, pirosas foltként látható elváltozások a második-negyedik hétre szembetűnőbbé válnak. A bőr felszínéből félgömbszerűen előemelkedő, vöröses színű, egyenetlen felszínű elváltozások neve eper vagy málna anyajegy, mivel ezekre a gyümölcsökre hasonlítanak.
- Háromszor gyakrabban fordul elő lányokon, mint fiúkon, és koraszülötteknél is többször látjuk.
- Az esetek közel 40%-ában a fejen és a nyakon, kb. 30%-ban a törzsön jelenik meg.
- Lehet felületi, mély, vagy kevert típusú, bár ezt ránézésre nem könnyű megmondani.
- Az első négy hónapban gyorsan növekedhetnek, nem kis ijedelmet okozva ezzel a szülőknek.
- Sebészi beavatkozást, lézeres vagy gyógyszeres kezelést csak akkor javaslunk, ha a növedék kisebesedik, vagy olyan területen – pl. a szemhéjon, szájon – helyezkedik el, ahol az életfunkciókat akadályozza. Ha nagy méretű az érdaganat, vagy a mélyben, pl. a gégében fordul elő, MRI-vizsgálattal kell diagnosztizálni, nem okozhat-e létfontosságú területen problémát.
- Ötéves korra az értágulatok fele, tízéves korra pedig kb. 90%-a visszafejlődik. A nagyobb éranyajegyek visszafejlődése után területén a bőr kissé sorvadt, ráncos, szürkés színű, de esztétikailag általában szebb, mint a műtét után visszamaradó heg.
- Ha a csecsemő bőrén többszörös, apró ér eredetű daganatot látunk, az orvosnak gondolni kell arra, hogy a belső szervekben, pl. a májban, szívben is lehetnek értágulatok. Ilyen esetekben alapos kivizsgálásra, rendszeres ellenőrzésre van szükség.
A fájdalomtest - miért okozunk fájdalmat egymásnak?
2021. november 24.
Azt gondoljuk, amikor egy gyermek megszületik, tiszta lappal indul az életbe. Pedig korántsem. A gyermek sejtszinten, tudatalatt a fogantatás pillanatától kezdve őrzi az emlékeket, az anyaméhben őt ért hatások mintáját. Az anya, az apa hangulati mintáit, félelmeit, fájdalmait. Mikor megszületik, már egy kész kis "fájdalomcsomagot" hoz magával.
Ha tovább megyünk, akkor rájövünk, hogy nem csak a szülők fájdalmait hordozza a gyermek, hanem távolabbi ősök fájdalmas emlékeit is. Hisz az anya és az apa ezeket az emlékeket őrzi sejtszinten, amely továbbadódik a gyermeknek. Családállításokon éppen ezeket a generációs blokkokat, fájdalmas mintákat oldjuk.
Megszületése után a gyermeket aztán további hatások érik. Növekedve rá is hatnak az élet dolgai, az óvoda, iskola, később a párkapcsolat, baráti kapcsolatok, ahol további sérüléseket szerez. Ezek a sérülések fájdalom- és energiamező-maradékot hagynak hátra. A hasonló érzelmi fájdalmak pedig egy energiamezővé állnak össze és azonos frekvencián mozognak. Ezt a becsomósodott energiamezőt nevezzük fájdalomtestnek, amely néha passzív és néha aktív.
Ennek az energiamezőnek folyamatosan utánpótlás kell, további fájdalmas élményeket létrehozva. A fájdalomtest is életenergia, de olyan életenergia, melynek a szabad áramlása elakadt. Az utánpótlást pedig leginkább a párkapcsolatból nyeri. Amikor két ember találkozik, és kialakul a szerelem, a fájdalomtest még alvó állapotban van. Később, kinél rövidebb, kinél hosszabb idő múlva kezd el aktiválódni.
Egy példa arra, hogyan hatunk egymásra. Van egy férfi, aki gyermekkorában sosem tudott megfelelni az anyjának, mert az mindig többet és jobbat várt tőle. Ezért később, felnőve a férfi úgy érzi, nem tud megfelelni egyetlen nőnek sem.
Van egy nő, akivel az apa nem törődött, ezért elhanyagolva, elutasítva érezte magát. Később, kapcsolataiban keresi azt a szeretetet és törődést, amit apjától nem kapott meg. Ha ez a férfi és ez a nő találkozik, fájdalomtestjeik előbb utóbb aktiválni fogják egymást. A nő folyamatosan a férfitől fogja várni a visszaigazolást arra, hogy ő szerethető, tőle szeretné megkapni azt a törődést, amit az apától nem kapott meg. Mivel azonban itt az érzelmi rendszer sérült, a férfi bárhogy mutatja ki a szeretetét, a nőnek nem lesz elég, nem fogja elhinni. Ismét az elutasítottság érzése fog eluralkodni rajta. A férfi pedig ebben a szituációban ismét szembetalálkozik azzal az érzéssel, hogy ő nem elég, nem felel meg.
Szülés és elhízás is hajlamosíthat stressz inkontinenciára
2021. november 18.
A stressz inkontinencia kifejezés nem a pszichés terhelésre, hanem a fizikai nyomásra utaló megnevezés, amely vizeletszivárgással jár, és amely nagyon kellemetlenül érintheti a pácienseket. Dr. Csutak Magdolna, az Urológiai Központ szakorvosa a probléma gyakori okaira és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Stressz inkontinencia – a leggyakoribb típus
Az akaratlan vizeletszivárgás olyan gyakori probléma, hogy az Amerikai Urológiai Társaság szerint a 30-60 év közti nők közel 30 %-a, a férfiaknak 1,5-5 %-a tapasztalja. Magának az inkontinenciának 6 típusa ismert: a késztetéses, a túlfolyásos, a funkcionális, a kevert, a teljes és a stressz inkontinencia. Ez utóbbi a leggyakoribb típus, amely a fizikális nyomást érti stressz alatt, egész pontosan azt a helyzetet, amikor a húgyhólyag és az vizeletkontrollért felelős izmok valamiért nagyobb nyomás alá helyeződnek. Ilyenkor az érintettnek akaratlanul szivárogni kezd a vizelete, elcseppen néhány csepp.
Jellemző helyzetek, amelyek kiválthatják a stressz inkontinenciát:
– köhögés,
– nevetés,
– tüsszentés,
– ugrálás,
– edzés,
– nehéz súlyok emelgetése,
– szexuális együttlét.
Természetesen nem mindenkinél jelentkezik minden ilyen helyzetben vizeletszivárgás, előfordulhat, hogy valaki csak egyszer-egyszer tapasztalja a stressz inkontinenciát, másnál már akár egy székből való felállás is kiválthatja.
A nőknél kétszer olyan gyakori
Nem meglepő, hogy a nők kétszer gyakrabban szenvednek a stressz inkontinenciától, mint a férfiak, hiszen az egyik legnagyobb rizikófaktor a terhesség és a szülés, amely kapcsán a záróizmok és a medence izmai is megnyúlnak és meggyengülnek. Ugyanakkor a probléma természetesen a férfiakat is érintheti, különösen prosztataműtét után. A további hajlamosító tényezők közt található a mindkét nemet érintő idősödés, a dohányzás vagy más ok miatt kialakuló krónikus köhögés, a nagy mennyiségű koffein és alkoholfogyasztás, az elhízás, a székrekedés miatti erőlködés, az ugrálással, nagy megterheléssel járó fizikai aktivitás, a medencét érintő műtétek, és bizonyos hormonális eltérések.
Kezelési lehetőségek stressz inkontinencia esetén
Ahhoz, hogy eldönthessük, milyen kezelés a leghatékonyabb, pontosan tudnunk kell, mi váltja ki a stressz inkontinenciát. Sok esetben kombinálnunk kell a különböző lehetőségeket, mint például a gyógyszeres kezelést a medencefenéki izmok tornájával – hangsúlyozza dr. Csutak Magdolna, az Urológiai Központ urológusa.
Ezért kell a vitaminokat pótolni a kicsiknél és a nagyoknál is
2021. november 17.
Szervezetünk kiürült vitamin- és ásványianyag-raktárát is fontos feltölteni. Sajnos a magyarok még mindig nem fordítanak elég figyelmet a megfelelő pótlásra, a hiányos bevitel pedig már gyermekkorban riasztó méreteket ölt:
- az 1-3 éves gyerekek kétharmadának alacsony a D-vitamin-1 és 42 százalékuknak a vasbevitele1,
- a 11-18 éves korosztályban pedig kivétel nélkül minden kamasznál alacsony a D-vitamin2 és minden ötödiknél a vas beviteli aránya.2
Ezek a hiányosságok nagy szerepet játszanak számos felnőttkori népbetegség, például az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is.
Életünk egyik szakaszában sem figyelhető meg olyan mértékű fejlődés, mint az élet első 1000 napjában, ezért ez az időszak kiemelt jelentőségű nemcsak a gyermekkori, de a felnőttkori egészség szempontjából is. Ennek ellenére sajnos csak a magyar édesanyák kevesebb mint fele változtat az étrendjén a várandósság ideje alatt, és míg újszülöttkorban nagy figyelmet fordítanak a megfelelő vitaminbevitelre, 1 éves kor felett már csak töredékük pótolja az olyan elengedhetetlen vitaminokat és nyomelemeket, mint például a vas vagy a D-vitamin.1
A koraszülést és az agy fejlődését is befolyásolja a vitaminbevitel
Az élet első 1000 napja a fogantatás pillanatával kezdődik, a várandósság idején pedig fokozottan ügyelni kell a megnövekedett vitaminszükséglet kielégítésére: akár 30-50%-kal magasabb lehet a kismama jód-, vas-, folsav-, magnézium-, B6-, B12-, C- és D-vitamin-, valamint cinkszükséglete.4
A pótlás mind az anya, mind a magzat számára nélkülözhetetlen: vashiány esetén például a vér nem képes elegendő oxigént szállítani, továbbá az állapot növeli a koraszülés esélyét, és az első trimeszter megismételhetetlen kognitív fejlődési folyamatát is veszélyezteti. Fontos hangsúlyozni, hogy a táplálékok vastartalma mindössze 25%-ban képes a szervezetbe épülni3, ezért a külső pótlásról is gondoskodni kell, a megfelelő felszívódást pedig C-vitaminnal segíthetjük elő. Terhesség idején az ajánlott bevitel napi 105 mg.4
Az ómega-3 zsírsavak szintén kulcsszerepet töltenek be a baba agy- és látásfejlődésében (a fogantatástól kezdve egészen a szoptatás végéig), a szív egészségének megőrzésében, valamint csökkentik a koraszülés veszélyét is.5
Elhízás, hiperaktivitás, cukorbetegség: mindhárom állapot megelőzésében segíthet a D-vitamin
Nem lehet eleget hangsúlyozni a D-vitamin-pótlást sem, amely a csontfejlődés mellett csökkenti az 1-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát is. Az 1 éves korig előírt D-vitamincseppeknek köszönhetően az első 12 hónapban a kisbabák többsége megfelelő mennyiségű vitaminhoz jut, az első születésnapot követően azonban már csak a szülők kevesebb mint fele tudja, hogy folytatni kell a pótlást (1-3 éves kisgyermekek esetén napi 400 NE a javasolt beviteli mennyiség6, de 3 éves kor után sem szabad abbahagyni a D-vitamin kiegyensúlyozott pótlását.)
Reggel kicsi, este nagy pocak- a puffadás hormonális okai
2021. november 16.
A hasi zsírpárnákkal a legtöbb nő állandó küzdelmet folytat, ám sokszor megesik, hogy a nagyobb pocak nem (csak) a sok zsíros és cukros étel eredménye, hanem a puffadásé, melyet valamilyen hormonális probléma okoz. Dr. Koppány Viktóriától, a Budai Endokrinközpont endokrinológusától megtudhatja, vajon milyen kóros állapotok vezethetnek fokozott gázképződéshez.Reggeli kicsi, este nagy pocakkal
A puffadás egyik legszembetűnőbb jele a gyorsan változó haskörfogat, így az érintettek azt tapasztalhatják, hogy a reggel még normális nagyságú pocak estére jelentősen megnő. Ezt természetesen nem a hirtelen felszedett plusz kilók okozzák, hanem a puffadás, mely gyakran jár együtt székrekedéssel, gázképződéssel, bélgörccsel, teltségérzéssel.
Hátterében számtalan tényező állhat, ám gyakran a helytelen életmód okolható érte, viszont nem ritka, amikor IBS, ételintolerancia, illetve különböző hormonális zavarok okozzák. Első körben ezért érdemes a rendszeres testmozgáson túl odafigyelni a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra, valamint az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra. Fontos, hogy ekkor kerüljük finomított szénhidrátokat, a kelt tésztákat, a cukrot, a zsíros és fűszeres fogásokat, valamint fogyasszunk minél több rostban gazdag ételt- természetesen nem kapkodva, hanem lassan, hogy minél kevesebb levegőt nyeljünk evés közben.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...515253...290