Információk, érdekességek
5 tipp arra, hogyan segítsük a kórházban fekvő gyereket
2021. március 24.
1. Maradjunk higgadtak!
„Minden szülő rémálma, hogy gyermeke egyszer kórházba kerül, természetes tehát, hogy a szülők ilyenkor megijednek, tanácstalannak, tehetetlennek érzik magukat. Fontos tudnunk, hogy amikor egy gyermek ismeretlen helyzetbe kerül, a szülő reakciója jelenti számára az elsődleges viszonyítási pontot a helyzet értelmezéséhez. Éppen ezért, ha a szülő szorong, bizalmatlan, az a gyermekben is szorongást kelt. Sokat segíthetünk tehát neki, ha nyugodtak, szeretetteljesek maradunk, illetve ha elmagyarázzuk, hogy a kórház dolgozói azért vannak, hogy ő jobban érezze magát” – mondta el Gorove Erzsébet, a Pétery Sándor Utcai Rendelőintézet és Baleseti Központ gyermekpszichológusa.
2. Avassuk be őket!
Az ismeretlentől való félelem a gyerekeket még inkább megviselheti, mint a felnőtteket, ezért fontos, hogy őszinték legyünk velük. Mindenképpen avassuk be őket abba, hogy mi fog történni velük egy-egy vizsgálat során, és várhatóan meddig kell majd a kórházban maradniuk. Használjunk egyszerű, a gyermek számára is érthető szavakat. Fájdalmas beavatkozások esetén legyünk mindig őszinték a várható fájdalommal kapcsolatban, ugyanakkor magyarázzuk el azt is, hogy a beavatkozásra a mihamarabbi gyógyulás érdekében van szükség. „Az a tapasztalom, hogy a gyeremeki fantázia sokszor rosszabbra számít, mint ami valójában történni fog. A kiszámíthatóság egyfajta biztonságérzetet ad, ezért őszinte beszélgetésekkel csökkenthetjük szorongásukat” – tanácsolja Gorove Erzsébet, gyermekpszichológus.
3. Alakítsunk ki napirendet!
A gyermekek életében a rendszeresség és az állandóság rendkívül fontos, mivel biztonságérzetet nyújt számukra. A pszichológus ezért arra biztatja a szülőket, hogy használják ki a kórházi lét rendszerességét, és igyekezzenek a kórház keretein belül is egyfajta napirendet kialakítani. A normál, megszokott rutin a gyermek számára ismerős, ezért amennyire a körülmények és a betegség engedi, igyekezzünk a számára már megszokott tevékenységeket (pl. játék, meseolvasás, tanulás, másokkal való kapcsolattartás) folytatni.
Az apák különleges szerepe a gyermekek fejlődésében
2021. március 22.
A kisbabák agyának tömege születéskor még mindössze a negyede a felnőtt emberi agy tömegének, azonban az első három évben olyan sebességgel fejlődik, mint később egy életszakaszban sem. De nem minden gyerek kap lehetőséget arra, hogy első éveitől kezdve kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket. Mi ebben az apák szerepe? Ezt kutatjuk.
Az első ezer nap
Minden gyermek különleges emberi lény, aki a saját egyéni módján növekszik és fejlődik. A kisgyerekek agya már születéskor majdnem az összes idegsejtet tartalmazza, amit későbbi élete során használni fog. Azonban az optimális fejlődés nem pusztán ezeknek a mennyiségétől, hanem a köztük lévő kapcsolatok, úgynevezett szinapszisok kialakulásától, azaz a minőségtől is függ. Minden tanulási és tapasztalási folyamat ilyen kapcsolatokat hoz létre a kisbabák idegrendszerében, és minél több szinapszis alakul ki, annál összetettebb dolgokra lesz képes, új készségei és képességei fejlődnek ki. Az első években a gyerekek agya akár másodpercenként 1.000 ilyen kapcsolat kialakítására is képes!
Veszélyben a jövőjük
Nem minden gyerek kap azonban lehetőséget arra, hogy első éveitől kezdve kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket. A gyermek optimális fejlődését hátráltatja, ha nem kapnak megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot, ha nem érik őket megfelelő ingerek, ha erőszakos környezetben nőnek fel, vagy ha szennyezett levegőnek és más környezeti károknak vannak kitéve.
Azok a gyerekek, akik az első években nem kapnak meg mindent testi, lelki, idegrendszeri fejlődésük érdekében, behozhatatlan hátrányba kerülnek. Rosszabbul teljesítenek majd az iskolában, és a lassabban vagy akadályozottan fejlődő készségeik és képességeik rontják a helyzetüket az élet minden területén, így később a munka világában is – miközben minden gyereknek joga van ahhoz, hogy boldog és egészséges gyermekkora legyen, ami megfelelően felkészíti őt arra, hogy felelős résztvevője és alakítója legyen a jövő társadalmának.
Mit tehetnek az apák?
Szülőként az apáknak is ugyanolyan komoly szerepük van abban, hogy elősegítsék gyermekeik fejlődését, mint az anyáknak. Már az újszülött gyermeket érintő hatások, a minél több testi kontaktus, a ringatás, a gyengéd simogatás, az ölelések, valamint az éneklés és a beszéd meghatározóak a gyermek fejlődése szempontjából. Egyhetes kortól már körül lehet venni színes, figyelemfelkeltő tárgyakkal, és lehetőséget biztosítani arra, hogy lássa, hallja, érezze a szüleit minél gyakrabban. A mosolygás, beszéd, ének, mondókázás is elősegíti a kapcsolatok kialakulását. Ahogy a kisgyerek nő, egyre aktívabban vesz részt a környezete életében, a szülők feladata pedig az, hogy támogassák és segítsék őt a felfedezésekben.
A szülők rémálma: gyermekkori cukorbetegség
2021. március 20.
Ezért elengedhetetlen, hogy már az első tünetek jelentkezésekor orvoshoz forduljunk, mert a késői diagnózis életveszélyes is lehet. Dr. Almássy Zsuzsanna főorvos, a Czeizel Intézet diabetológus szakorvosa segítségével összegyűjtöttük, milyen jelekre érdemes odafigyelni.
1-es típusú cukorbetegségről akkor beszélünk, amikor a szervezet nem tud elég inzulint termelni, és így gyorsan nő a vércukorszint.
Ez ma Magyarországon körülbelül 3500 gyermeket érint, kialakulását sajnos nem lehet megakadályozni.
Ismerjük fel időben az intő jeleket!
„A következő tünetek észlelésekor mindenképpen forduljunk orvoshoz:
- túl sok folyadék fogyasztása,
- állandó szomjúságérzet,
- nagy mennyiségű vizelet, esetleg szobatiszta gyermek éjszaka újból bepisil.
- Jellemző tünet, hogy jó étvágy ellenére is fogynak a gyermekek, mivel az inzulinhiány miatt be nem épült cukor (energia) a vizelettel kiürül.” – mondja Dr. Almássy Zsuzsanna, a Czeizel Intézet diabetológusa.
- „A cukorbeteg gyermekek kezdetben gyakran fáradékonyak, ingerlékenyek lesznek.
- Nem ritkán első tünet a nemi szervek környékének makacs gombás fertőzése, mivel a nagy mennyiségű cukor a vizeletben jó táptalaj a kórokozóknak”.
A náthától is jobban féltjük gyerekünket, mint az elhízástól
2021. március 16.
A 0-10 éves korú gyerekeket nevelő édesanyák legnagyobb félelme, hogy a gyereknek eltörik a karja vagy a lába, a legkevésbé pedig attól tartanak, hogy a gyerek túlsúlyos lesz – ez derült ki az Európai Elhízás elleni nap alkalmából, az NRC által készített reprezentatív felmérésből .
Míg az édesanyák kétharmada tud arról, hogy az elhízás kockázata gyerekkorban a megfelelő táplálással és életmóddal jelentősen csökkenthető, nagyon kevesen tesznek valós lépéseket ennek érdekében, ráadásul akkor sem a megelőzésben fontos első 1000 napban, hanem jellemzően csak a nagyobb gyerekeknél kerül elő ez a kérdés.
Az NRC reprezentatív kutatásának adatai szerint tízből nyolc szülő a csonttöréstől félti leginkább 0-10 éves kor közötti gyermekét, valamint azoktól a súlyos betegségektől, amelyek műtéti beavatkozást igényelnek. Ilyen például a mandulaműtét, vakbélgyulladás. A harmadik helyen olyan betegségek állnak, mint az influenza, a rotavírus vagy a bárányhimlő, amelyek miatt a gyerekek könnyen kórházi ápolásra szorulhatnak. Az anyák által rettegett betegségek sorában az allergia után következnek a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség.
Nagyon meglepő, hogy a felmérés szerint az elhízástól féltjük legkevésbé gyermekeinket, ezt még a nátha és a megfázás is megelőzi, pedig köztudott, hogy az elhízás olyan betegségekért tehető közvetlenül felelőssé, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy a cukorbetegség.
Magyarországon sok az elhízott
Az OECD statisztikái (Obesity Update 2017) szerint ráadásul az elhízottak aránya nagyon magas hazánkban: az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen áll Magyarország a világranglistán.
Ezért fontos az első 1000 nap!
A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek kétharmada hallott már a korai csecsemőtáplálásról, és az első 1000 nap jótékony hatásairól, de többségében csak az anyatejes táplálást kötik ehhez, miközben ez egy jóval hosszabb időintervallumot – a gyermek fogantatásától kétéves koráig terjedő időszakot – öleli fel. A megkérdezett édesanyák 96 százaléka azt is gondolja, hogy az elhízás ellen tud tenni.
A sokat mobilozó gyerekek figyelmi fókusza eltér a megszokottól
2021. március 15.
A digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk, ez a hatás gyerekeknél különösen markáns lehet. Az ELTE pszichológusai legújabb kutatásukban kimutatták, hogy a sokat mobilozó alfa generációs (2010 után született) gyerekek figyelmi stílusa eltér az idősebb generációétól, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világot.
“Az emberek különböznek abban, hogy a fákra (részletekre), vagy inkább az erdőre (teljes képre) fókuszálnak. A jellemző stratégia az, hogy először a teljes képre figyelünk, és csak utána a részletekre. Úgy tűnik, hogy a 2010 után született, alfa generációs gyerekeknél, akik szinte születésüktől fogva mindenféle digitális eszközzel vannak körülvéve, ez megváltozott” – derül ki az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program keretén belül működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amely a Computers in Human Behavior című szaklapban jelent meg.
A teljes kép gyors felmérése (úgynevezett globális fókusz) segít abban, hogy a világot ne összefüggéstelen pontok halmazaként lássuk, hanem rögtön észrevegyük benne az értelmes, egész alakzatokat – írják az ELTE kutatásról közölt beszámolójában.
“A teljes képet automatikusan dolgozzuk fel, és ez akkor is így történik, amikor kifejezetten a részletekre kellene koncentrálnunk. Ha például a fenti összetett alakzattal kapcsolatban az a feladatunk, hogy csak a részleteket figyeljük, és döntsük el, hogy azok napot ábrázolnak-e vagy sem, egyszerűen nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a nagy ábrát. Ha a nagy kép különbözik a részletektől, akkor ez lassítja a döntési folyamatot, vagyis megnöveli a reakcióidőnket. Ha viszont a nagy képre kell figyelnünk, és arról döntést hozni, hogy mit ábrázol, a részletek nem zavarnak össze, mert ezeket nem dolgozzuk fel automatikusan” – magyarázza a közleményben Konok Veronika, a kutatás első szerzője.
A kutatók szerint ez a folyamat már máshogy zajlik a sokat mobilozó gyerekeknél. Ha azt a feladatot kapják, hogy nyomjanak meg egy gombot, ha napot látnak a részletek vagy az egészleges kép szintjén, akkor ők a részleteket dolgozzák fel először, és csak utána figyelik meg a teljes képet.
“Az eredmények alapján a felnőttekhez vagy a digitális eszközöket nem használó gyerekekhez képest gyorsabban reagálnak akkor, ha a célábra a részletek szintjén van” – írják a beszámolóban.
Annak igazolására, hogy ezt a hatást valóban a digitális eszközök használata idézi elő, a kutatók további vizsgálatokat végeztek. A figyelmi teszt előtt ovis gyerekek egy csoportja rövid ideig digitális játékkal, míg a gyerekek egy másik csoportja hagyományos, nem-digitális játékkal (whack a mole) játszott. A gyerekek csoportba sorolása független volt attól, hogy korábban használtak-e digitális eszközöket vagy sem.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...686970...290