Információk, érdekességek

Veszélyes az időskori dehidratáció

2015. április 01.

dehidratáció

A 85-99 éves kor közötti idősek hatszor nagyobb valószínűséggel kerülnek kórházba dehidratáció miatt, mint a 65-69 év közöttiek. Az időskori kiszáradás gyakran súlyos, esetenként életveszélyes lehet. Ausztráliától Svédországig világszerte 12 ország, köztük számos helyi, valamint európai, illetve nemzetközi szervezet hívja fel a figyelmet a problémára a Nemzetközi Táplálkozás és Hidratáció Héten (Nutrition and Hydration Week) március 16 és 22 között. A kezdeményezéshez idén először Magyarország is csatlakozott a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) képviseletében. 

Az időskori dehidratáció rengeteg veszéllyel jár. Súlyos, sokszor életveszélyes sérüléseket okozhat egy-egy kiszáradás miatti esés. Emellett a dehidratáció húgyúti fertőzéseket, tüdő- és fogproblémákat, vesekövet, székrekedést eredményez, illetve csökkenti az agyműködést.

Időskorban, elviekben ugyanúgy kb. napi 2-2,5 liter folyadékra van szüksége a szervezetnek, mint egy átlagos felnőttnek, mégis, néhány, a korral járó változás miatt sokkal gyakrabban lép fel náluk kiszáradás.

  • Az idősek több gyógyszert szednek, ami növelheti a vizelettel távozó folyadék mennyiségét a szervezetből, blokkolhatja a szomjúságérzetet és egyéb módokon is befolyásolhatja a hidratáltságot.
  • Sok idős valamilyen formában akadályoztatva van a mozgásban, ezért szándékosan korlátozza a vizelési gyakoriságot és kevesebb folyadékot iszik.
  • A vese folyadékmegtartó képessége csökken, így a vizelettel több víz ürül ki.
  • Mivel az idősek memóriája is általában romlik, gyakran megfeledkeznek az ivásról.

Inzulinrezisztencia – megnehezi a teherbeesést, növeli a vetélést

2015. április 01.

Inzulinrezisztencia A teherbeesés sajnos napjainkban sokszor nem olyan egyszerű, mint régebben. Manapság sok olyan tényező akadályozza a baba érkezését, amikkel nagyanyáink még nem  találkozhattak, és amiket sokszor nem is ismernek fel időben. 
Az egyik ilyen betegség, illetve sokkal inkább kóros állapot az inzulinrezisztencia. A röviden IR-nek nevezett kór nem csak azért veszélyes, mert a teherbeesést nehezíti, hanem azért is, mert cukorbetegség kialakulásához vezethet.

Mi is az az IR?

A test anyagcseréje – és így normál működése – nagyban függ a megfelelő vércukorszinttől. A vérrel a cukor eljut a sejtekhez, melyek, a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon segítségével felveszik azt.

A vércukor szintjét azonban nem csupán a cukor, de a szénhidrátok fogyasztása is jelentősen befolyásolja. A kettő közül az utóbbi azért került ebből a szempontból az érdeklődés középpontjába, mert a szervezet cukorrá bontja. És aki sok cukrot, valamint több gyors felszívódású szénhidrátot fogyaszt (pl.: fehér kenyér, háztartási keksz, fehér, vagy réteslisztből készült ételek, stb.), az a hasnyálmirigyét extra erőfeszítésre, plusz inzulin termelésére ösztönzi. Ha ez a helyzet hosszú távon fennáll, és mozgásszegény életmóddal is társul, akkor könnyen kialakulhat IR, ami ráadásul kezeletlen esetben sajnos 2-es típusú cukorbetegséggé is alakulhat.


Terhesség alatti hüvelygomba

2015. március 23.

Felborult hüvelyflóra

Akkor sem ajánlatos a kismamáknak öngyógyszerezésbe kezdeni, ha biztosan felismerik a hüvelygomba tüneteit, és esetleg terhességük előtt hasonló problémájukat már sikeresen kezelték vény nélkül kapható gyógyszerekkel.

A hüvelygomba terhesség alatti jelentkezése kellemetlen,- ellátása és gyógyszeres kezelése szülész-nőgyógyász szakorvost igényel. A vény nélkül kapható gombaellenes szerek terhesség alatti – szülész- és nőgyógyász szakorvos tudta nélküli – alkalmazásától óva intenek az orvosok és gyógyszerészek.

Felborult hüvelyflóra

A tejsavat termelő baktériumok (ún. Lactobacillus-ok) a hüvely egészséges, fiziológiás kémhatásának a biztosításában játszanak szerepet, és a működésüknek köszönhetően a hüvely egészséges pH-értéke a savas tartományban, 3,5 és 4,5 között van. Amennyiben a védőfunkciót ellátó tejsav-baktériumok valamilyen okból nincsenek kellő számban jelen a hüvelyben, a hüvelyflóra egyensúlya és pH-ja felborul, aminek eredményeként a gombák gyors szaporodásnak indulhatnak és fertőzéseket okozhatnak.

A hüvelygombásodás kellemetlen tünetei

A hüvelygomba okozója leggyakrabban az élesztőgombák közé tartozó Candida albicans gomba, ami a normál flóra részeként megtalálható a bőrön, a szájüregben, a bélben és a hüvelyben is. Amikor azonban az élesztőgomba a hüvelyben kontrollálatlan gyors szaporodásba kezd, az már kóros. A hüvelygomba okozta tünetek közül említhető a hüvelybemenet viszketéssel, égő érzéssel, pirosodással, bűzös váladékozással, vizeletürítésnél és szexuális kapcsolatnál esetleg fájdalommal is járó elváltozása.


Örökölhető a vérszegénység?

2015. március 11.

vérszegénység

Sok olyan szülő, aki vashiányos vérszegénységgel küzd, attól retteg, hogy a gyerekének is továbbadja ezt a problémát, ugyanis a kicsiknél is előfordul olykor, hogy sápadtak, vagy nem mozgékonyak.

Vérszegénység a nők 8,5–13,4%-át, terhesség végén lévő nők 13–22%-át, míg a férfiak 1-2%-át érinti. Ezzel az anémia a leggyakoribb kórtünetek, betegségek egyike. De mit tehetünk ellene, kinek érdemes ellenőriztetnie, nem vérszegény-e?

A válaszokban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus-belgyógyász főorvosa segít.

Nem örökölhető

A jó hír, hogy a vashiányos vérszegénység nem öröklődik. Bár van néhány öröklődő vérszegénység, ami a vörösvérsejt vasat megkötő enzimeinek, fehérjéinek a kóros képződése miatt jön létre. Azonban ezek ritkák, és általában a családtagoknál is megfigyelhetők. Néhányuk súlyos tüneteket okoz, így már nagyon fiatalkorban felállítható a diagnózis – mondja a szakember.


Vesebeteg gyerekek

2015. március 07.

Vesebeteg gyerekEgy szülő számára a legfontosabb, hogy gyermeke egészséges legyen. Nehéz elfogadni és szembesülni azzal, hogy a gyermek egyik létfontosságú szerve nem működik megfelelően, és talán még nehezebb megtanulni – és megtanítani a gyermeket is – ezzel együtt élni. 

Magyarországon jelenleg több ezerre tehető a vesebeteg gyermekek száma, és mintegy 35-40 gyermek részesül dialízis kezelésben. Gyermekeken is történhet veseátültetés, vannak már kisdedkorban sikeresen veseátültetésen átesett betegek is. A veseátültetett 18 év alatti gyermekek száma 70 körül van.

Amikor a kismama gyermekét várja, az ultrahang vizsgálaton az orvos ellenőrzi a magzat létfontosságú szerveinek fejlődését – így a vesék működését is, és már akkor jelzi, ha valami rendellenességet lát.

Üregrendszeri tágulat

A leggyakoribb fejlődési rendellenesség az üregrendszeri tágulat, amit a vizelet elvezető rendszerben (a vesétől a húgycsőnyílásig bármely szinten) lévő szűkület okoz. Ezen eltérést sok esetben a gyerek “kinövi”, ám súlyosabb esetben sebészeti beavatkozásra van szükség. A húgyúti rendellenességekre azért is fontos figyelni, mert felszálló fertőzések kialakulására hajlamosítanak. Csecsemő-kisgyerekkorban ez főként a fiúkat sújtja, a későbbi életkorban a lányoknál lehet gyakoribb a fertőzés.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...146147148...260