Információk, érdekességek

Ön nem kaphat trombózist? Kérdezze meg orvosát!

2014. október 23.

Tévhit, hogy az ereket elzárni képes vérrögképződés, a mélyvénás trombózis csak az idős, elesett betegeket fenyegeti: Gulyás Ágnes 19 évesen szembesült a betegséggel. Évente 16-20 ezren kapnak mélyvénás trombózist, a szövődményként kialakuló tüdőembóliába pedig mintegy 3 ezren belehalnak.

Súlyos mélyvénás trombózis 19 évesen

Ritka történet a ma 43 éves Gulyás Ágnesé, ám fontos figyelmeztetés: fiatal korban is kialakulhat súlyos szövődményekkel járó mélyvénás trombózis. 19 éves korában rendszertelen menstruáció miatt írtak fel számára fogamzásgátlót, majd petefészek-gyulladás miatt is kezelni kellett. Néhány nap elteltével egy hajnalban erős lábfájdalomra ébredt és azt látta, az egész bal lába megduzzadt. Kórházba került, ahol kiderült: súlyos mélyvénás trombózis alakult ki, ami a térdhajlatból a combja mély vénáiba, majd onnan a kismedencébe is felterjedt. Bár nagyon ritka, hogy mélyvénás trombózis miatt operációra legyen szükség, ám őt akkor műteni kellett, hogy az ereiből eltávolítsák a vérrögöket. Műtét után az intenzív osztályra került, de két nap elteltével ismét kialakult egy vérrög, ezért újra műteni kellett, majd véralvadásgátló kezelést kapott. Ennek már több mint húsz éve, de az azóta eltelt időt is állandósuló lábfájdalom, lábdagadás, lassan gyógyuló lábszárfekély, majd a bal oldali medencei vénák elzáródása jellemezte, ami miatt a vér másfelé keresett utat, s egyre több kidagadó hasi véna jelent meg a bőre alatt.


12 dolog, amit tudnunk kell a mélyvénás trombózisról

2014. október 22.

  • A leszakadó vérrög(ök) által okozott tüdőembóliában Magyarországon becslések szerint évente több mint 3 ezren halnak meg. A kezeletlen tüdőembólia kimenetele 25-30 százalékban végzetes.
     
  • A tüdőembóliák több mint 90 százaléka mélyvénás trombózis következménye.
     
  • A mélyvénás trombózis 90 százalékban a lábakban alakul ki, duzzadás, lábdagadás, fájdalom, kipirosodás kísérheti. Sokszor nincsenek, s ha vannak sem mindig egyértelműek a tünetek, ezért az alattomos betegség első jele lehet afulladás is, amikor a kialakult vérrög már leszakadt és eljutott a tüdőbe.
  • Sok esetben csak boncoláskor derül ki: a halált tüdőembólia okozta.
  • Az emberek akár negyede, Magyarországon tehát akár 2,5 millió ember élhet mélyvénás trombózisra hajlamosító örökletes genetikai hibával.
     
  • Általános népegészségügyi szűrés nem indokolt, viszont egy nagyműtét, a csonttörés, a hormonális fogamzásgátló gyógyszerek szedése vagy a terhesség – az örökletes trombózishajlammal összeadódva – többszörösére emelheti a mélyvénás trombózis kockázatát a fiatalok körében is, ezért azoknál, akiknek közeli rokonságában fordult már elő trombózis vagy családjában szednek véralvadásgátlót, célzott laboratóriumi vizsgálat lehet indokolt.
  • A trombózisok kétharmada kórházi kezelést követő 3 hónapon belül következik be.
     
  • A sebészeti szakmákban – kiemelten az ortopédiai, például protézis operációknál és nagyműtéteknél – rutin eljárás a gyógyszeres véralvadásgátlás, de a belgyógyászatban, nőgyógyászatban nem mindig kap megfelelő hangsúlyt a trombózis kockázatfelmérése és megelőzése.
  • Bármilyen okból történő kórházi vagy otthoni hosszabb passzív állapot, 6 órát meghaladó mozdulatlan utazás (nemcsak repülő, autó is) a vér pangása miatt fokozza a trombózisveszélyt. Az életkorral a kockázat fokozódik. Akinek volt már trombózisa, nagyobb a kockázata egy következőre.
  • A daganatos betegek kiemelten veszélyeztetettek: nem ritka, hogy a betegeknél nem a rák, hanem a mélyvénás trombózis talaján kialakuló tüdőembólia válik végzetessé.
  • Az évtizedek óta alkalmazott, hagyományos véralvadásgátló kezelés alapja a K-vitamin hatásának gátlása. A megfelelő érték beállítása kezdetben akár napi vérvételt és laborkontrollt tesz szükségessé, amit később is 4-6 hetente ismételni kell. A véralvadásgátló hatást az elfogyasztott ételek, például a K-vitamint tartalmazó zöldségfélék mennyiségének szezonális változása, valamint időközben fellépő más betegségek és bevett gyógyszerek is befolyásolják, ezértfegyelmezett életmódra, akár élethosszig tartó orvosi ellenőrzésre, rendszeres laboratóriumi vérvételekre van szükség.
  • Új perspektívát hoznak a kezelésben azok a gyógyszerek, amelyek közvetlenül valamely véralvadásért felelős vérfaktor gátlásával fejtik ki hatásukat. E gyógyszerek hatását nem befolyásolja az étrend és az életmód, stabilan adagolhatók és nincs szükség laborkontrollra sem, ezáltal alkalmazásuk úgy a betegeket, mint az ellátórendszert tehermentesíti.

  • Ropognak az ízületei? Ez lehet az oka!

    2014. október 15.

    Mindenki számára ismerős, hogy ízületei olykor recsegnek-ropognak. Több elmélet kapcsolódik ahhoz, hogy vajon egészséges, vagy inkább káros, de bárhogy is legyen, nem árt tudni, hogy bizony porckopás is állhat a térd vagy a váll ropogása hátterében. A problémáról Dr. Váradi Éva főorvosnőt, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistáját kérdeztük. 

    Mitől ropog?

    Testünkben több létfontosságú ízület is található, melyek közül a térd és a váll ízület szokta a legtöbb panaszt elszenvedni. Az izületek a csontvégek találkozásánál alakulnak ki, melyeket porcréteg borít. A porcréteg közt vékony ízületi rés található, benne ízületi folyadékkal, mely hozzájárul a csontok egymáson való fájdalommentes, zavartalan csúszásához.

    Az idő előrehaladtával, illetve sérülések, fizikai munka, különböző betegségek (pl. endokrin problémák) miatt ez a porcréteg elvékonyodik a porcképzés-és pusztulás egyensúlyának felborulása miatt. Kezdeti stádiumban a felszíne egyenetlenné válik, majd később felbolyhosodik. Ez sokszor recsegő, ropogó hanggal jár, különösképp a térd és a váll esetében.


    A szájban végbemenő változásokról

    2014. október 15.

    A fogbetegségek gyökereit az ókori civilizációkban is megtaláljuk. Őseink az elromlott fogak "gyógyításának" egyetlen módját ismerték, a fog kihúzását, azt is csak kizárólag akkor, ha a fog már fájdalmat okozott vagy mozgott. A fogszuvasodást pedig fogban élő férgecskéknek tulajdonították, s elkerülhetetlen rosszként könyvelték el. A görögök fedezték fel az összefüggést az elfogyasztott étel és a nyál keveredése által kiváltott fogpusztító mechanizmus folyamatában. Napjainkban senki számára nem újdonság, hogy az ételek és italok hogyan járulnak hozzá a lepedék képződéséhez. A lepedék, más néven dentális plakk vékony réteget képez a fogzománcon, mely kitűnő táptalaja a baktériumok elszaporodásának. Ez a vékony réteg vastagodni kezd, s úgy, mint amikor 1-2 fogmosás nélküli nap után tükörbe nézel, szabad szemmel is jól látható sárgás, fogakhoz erősen tapadó biofilmet képez.

    Ez a réteg még fogmosással eltávolítható, ennek hiányában azonban a nyálból kiválasztódó ásványi sók lerakodásával fogkő képződik belőle, amit már csak fogorvos szakember tud eltávolítani.
    A dentális plakk baktériumai nemcsak a fogszuvasodást idézik elő, de megtámadják a fogínyt is, mely kezeletlenül ínygyulladást, súlyosbodva pedig fogágy gyulladást idézhet elő.
    Ha nincs lepedék nem lesz fogkő sem! 


    Ezet érdemes tudni a skizofréniáról

    2014. október 12.

    szkizofrénia A szkizofrénia összetett és gyakran nehezen megérthető pszichiátriai kórkép mind a betegek, mind családtagjaik, mind a kezelő személyzet számára. A pszichózis igen gyakori a kórképben, ami egy állapot, ilyenkor dominálnak a pszichiátriai tünetek, mint a hallucináció, téveszme. A szkizofrén beteg gyógyszeres kezelése és pszichoterápiája elengedhetetlen a hétköznapi élet fenntartásának érdekében. 

    A mindennapi életben a „szkizofrén” szót gyakran használják, az „ellentmondásos” kifejezés szinonimájaként, például „szkizofrén helyzet”, „szkizofrén külpolitika”. Amikor a szó használatával a betegségre utalnak, a szkizofrénia kifejezés alatt általában a pszichózissal (hallucinációkkal vagy téveszmékkel járó állapot) járó kórképeket, vagy még inkább bármely súlyos pszichiátriai betegséget értik. Valójában azonban a szkizofrénia változó súlyosságú állapotokkal járó kórkép.

    Orvosi kifejezésként használva a szkizofrénia olyan kórképet jelöl, mely a szociális funkcióképesség, az önellátási készségek, valamint a valós és nem valós dolgok megkülönböztetésére szolgáló képesség zavarával jár. Kutatások során bizonyították, hogy a szkizofrénia biológiai alapokkal rendelkezik, melynek hátterében az agyi ingerületátvivő anyagok egyensúlyának zavara áll.


    További híreink megtekintéséhez lapozzon!
    1...152153154...260