Információk, érdekességek
A depresszió kezelhetõ betegség
2007. február 06.
Életünk során többször elõfordul, hogy elszomorodunk, vagy letörtekké válunk. Hangulatváltásainkat néha életeseményeik következményének tartjuk, máskor minden különösebb kiváltó ok nélkül válunk szomorúvá. A lelki fájdalmak részei a mindennapi életnek és nem tartjuk betegségnek idõnkénti megjelenésüket.
Azonban ha a rossz hangulat tartósan fennáll és befolyásolja a mindennapi életfunkciókat, felmerül a depresszió lehetõsége, amit komolyan kell venni, és orvosi segítséget kell kérni fellépése esetén.
A hangulat megváltozása mellett az érdeklõdés és az aktivitás csökkenése a depresszió olyan alaptünetei, amelyek jelentõsen befolyásolják a betegek munkaképességét és életminõségét. A depressziós tünetegyüttes a szubjektív szenvedés mellett hatással van a beteg családi életének minõségére, valamint családi és társadalmi szerepeire is.
Rák
2007. február 06.
Az élõ szervezet állandóan megújul, az elhalt sejtek pótlódnak. Leggyorsabban a vérképzõ rendszer sejtjei képzõdnek újra. Naponta sejtek százezrei pusztulnak el és születnek meg. Az emberi szervezet több billió sejtbõl épül fel, nem csoda hát, hogy naponta mintegy 100-200 tumoros sejt képzõdik. Az emberi szervezet hihetetlenül kicsiny hibaszázalékkal dolgozik, de mégiscsak hibázik. Az immunrendszer a tumoros sejteket felismeri és elpusztítja. Jó esetben.
A tumor nem csak korunk betegsége, hanem egyidõs az emberiséggel. Már az õsembernél is találtak csontrákot. Nem csak az emberek, hanem az állatok is megbetegedhetnek rákban, és az õ esetükben is gyakran halálos kimenetelû ez a betegség. Joggal várja el mindenki, hogy a természettudományok és az orvostudomány hihetetlen fejlõdésével az összes rosszindulatú daganatos betegséget meg tudja gyógyítani. Sajnos ma még a daganatokról viszonylag keveset tudunk, és csak az idõben felismerteket vagyunk képesek tökéletesen meggyógyítani. A tumor (daganat) a szó szoros értelmében térfogat-megnagyobbodást jelent. A gyulladás által létrejött megnagyobbodás is tumor, a szó szûkebb értelmében azonban, ha a tumor kifejezést használjuk, mindig daganatos megbetegedést értünk alatta.
Mi tegyünk, ha "deb kabunk levegõt"?
2007. február 05.
Ha megfázunk, egyik domináns tünetünk rögtön a kezdetektõl az orrdugulás és az orrfolyás, melyek bizony alaposan meg tudják keseríteni az életünket. "Deb kabunk levegõt", nappal nehezen tudunk eldugult orrunk miatt levegõt venni, éjszaka pedig nehezen tudunk aludni, pihenni.A sok orrfújástól az orrunk alatti bõrterület kisebesedik, fájdalmassá válik. Ráadásul, mivel arcunk melléküregei kis járatokon keresztül állnak összeköttetésben az orrüreggel, ha sokáig van eldugulva orrunk, arcunk melléküregei a duzzadt orrnyálkahártya miatt nem tudnak a kis járatokon keresztül szellõzni, továbbá az üregekben termelõdött váladék sem tud távozni, mely pang és így nõ az arcüreggyulladás kockázata. A közönséges megfázás vírusos betegség, mely az esetek túlnyomó többségében (ha nem kapunk felülfertõzõdést baktériumoktól) egy hét alatt gyógyul: általában ennyi idõre van szüksége a szervezetünknek ahhoz, hogy immunrendszerünk legyõzze a vírusokat. Ezen idõ alatt a legfontosabb teendõink a sok pihenés és a megfelelõ tüneti kezelés. Ennek egyik legfontosabb eleme egy jól kiválasztott orrspray, mely gyorsan, pár perc alatt és remélhetõleg hosszú órákra megszabadít a kínzó orrdugulástól.
Hányinger, hányás
2007. január 19.
Az émelygés, a hányinger rendkívül kellemetlen, kínzó érzés, mely gyakran hányással végzõdik. Miután a hányás során az elfogyasztott táplálék a gyomorból a szájon át kiürül, a legtöbb ember azt gondolja, hogy az ok kizárólag a gyomor vagy legalábbis az emésztõrendszer valamilyen betegsége. Ez azonban tévedés, számos más oka is lehet.
Az kétségkívül igaz, hogy hányingert, hányást a tápcsatorna betegségei okoznak a leggyakrabban. A legközönségesebb gyomorrontás is, amikor a gyomor rövid úton igyekszik megszabadulni az elfogyasztott izgató anyagoktól, túl sok alkoholtól, fûszertõl, egyes gyógyszerektõl, esetleg romlott ételtõl.
Halálos is lehet
2007. január 16.
A Pneumococcust, ami a "Streptococcus pneumoniae" nevû baktérium rövidített elnevezése, már az 1800-as évek vége óta ismerik. A baktériumnak több mint 90 típusa ismert, de közülük csak néhány típus okoz súlyos, akár halálos kimenetelû megbetegedést. Ez a kórokozó kizárólag csak az embert betegíti meg, így az ember csak másik embertõl kaphatja meg a fertõzést.
A Pneumococcus évente több mint 700 000 öt év alatti gyermek halálát okozza a világban. Az egészséges emberek orrüregében és a garatában természetes körülmények között kimutathatók különbözõ baktériumok anélkül, hogy bármifajta betegséget okoznának. Közülük a Pneumococcus az egyik leggyakrabban elõforduló mikrorganizmus. Különösen a 2 hónapos-2 éves kor közötti csecsemõk azok, akik nagy arányban hordozzák az orrgaratukban a Pneumococcus kórokozót. Az életkor elõrehaladtával ez az arány rohamosan csökken, s idõsekben szinte meg is szûnik. A hordozó állapotot más tényezõk is befolyásolják, így például az évszakok - télen növekszik a hordozók száma - vagy a közösség, hiszen a bölcsõdébe, óvodába járó gyermekek körében jóval magasabb az elõfordulási arány.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...229230231...246