Információk, érdekességek

Bőrtünetek melyek cukorbetegségről árulkodnak

2024. február 24.

A cukorbetegség rengeteg embert érint, de legfőképp a kezeletlen cukorbetegség vezethet súlyos problémákhoz, mert minél tovább késik a diagnózis, annál inkább valószínű valamilyen szövődmény kialakulása. Ezért nem mindegy, milyen korán, melyik stádiumban ismerjük fel a diabéteszes problémát. Néha az általános első tünetek (mint a gyakori vizelés, állandó éhségérzet, nehezen gyógyuló sebek, fáradékonyság és a végtagok zsibbadása) vagy nem jelennek meg, vagy észrevétlenül maradnak, de ha ezeket nem észleljük, a bőrtünetek is segítségünkre lehetnek. Ezek a látványos jelzései szervezetünknek eltéveszthetetlenek, ezért ha felismerjük őket, tudjuk, hogy orvoshoz kell fordulnunk, mert cukorbetegség állhat a háttérben.

A tartósan magas vércukorszint miatt kialakuló bőrbetegségek egyes esetekben a perdiabéteszt, más esetekben a még fel nem ismert, de már kialakult cukorbetegséget jelezhetik, illetve utalhatnak arra is, hogy a cukorbetegségünk jelenlegi kezelésén módosítani szükséges, mert az nem megfelelő. 

A legtöbb esetben a vércukorszint beállítása után a bőrtünetek enyhülnek vagy teljesen el is tűnhetnek. 

Számos bőrtünet kísérheti a cukorbetegséget, de a leggyakoribbak az alábbiak:

Barnás foltok a lábszáron (diabéteszes dermopátia): Ezek a barnás foltok diabéteszes láb néven is ismertek. Kerek vagy ovális formájúak, színük a vörösesbarna és a teljesen barna között váltakozik. A foltok a vércukorszint beállítása után 1,5-2 év alatt általában eltűnnek.

Kivizsgálásuk rendkívül fontos, mert komolyabb szövődmények is könnyen kialakulhatnak belőlük, mint például a diabéteszes neuropátia (idegek károsodása).

Sötét, bársonyos jellegű foltok (acanthosis nigrican): Elsősorban a nyakon hónaljban vagy a lágyékon jelennek meg és általában olyankor, ha túl sok az inzulin a vérben. Leginkább a prediabéteszt jelzik.

Megvastagodott, kemény bőr (scleredema diabeticorum): Ha önnek gondosan be van állítva a vércukorszintje, akkor is előfordulhat, hogy a bőre megkeményedik, megvastagszik és duzzadttá válik. Ezek a típusú bőrelváltozások lassan, több év alatt alakulnak ki, általában a hát felső részén. Előfordulhatnak még a vállon és a nyakon is.

Nyílt sebek (diabéteszes fekély): A magas vércukorszint egy idő után idegi károsodáshoz vezethet és rossz vérkeringést okozhat. Mindez azt eredményezi, hogy még a kisebb sebek is nehezen gyógyulnak be főként a lábakon, emiatt kialakulhatnak nyílt sebek is.

Apró, pirosas, sárgás kiömlések (eruptive xanthomatosis): A kezeletlen diabétesz miatt a vérünkben keringő zsírok egyik fajtájának, a triglicerideknek a szintje rendkívül magasra emelkedhet. Ez okozza a szóban forgó „kiömléseket”. Általában sárgás színezetűek, viszkető érzéssel járnak együtt és főként fenéktájon, combokon, térden, illetve fenékhajlatban jelennek meg. Ha a vércukorszintet sikerül stabilizálni, ezek a kiömlések eltűnnek.

Sárgás lerakódások (xanthelasma): Ezek a sárgás lerakódások szintén a magas vérzsírszint miatt alakulnak ki, ami a tartósan magas vércukorszint következménye.

Fertőzések: A cukorbetegség az immunrendszert is legyengíti, emiatt a szervezet nehezebben küzd meg a baktériumokkal, így a fertőzések kialakulásának esélye is nagyobb lesz. A fertőzések közül a gombás fertőzések, a szájpenész a hüvelygomba vagy a candida a leggyakoribbak.

Függő szemölcsök: Bárhol megjelenhetnek a bőrön, de legjellemzőbb a nyakon, szemhéjon, hónaljban és a lágyékban.

Kiütéses foltok: Bár nem mindenki cukorbeteg, akinek piros foltokban kiütések jelennek meg a bőrén, de akinek rendszeresen megjelennek ilyen foltjai, jobb, ha kivizsgáltatja magát, mert számos esetben a diabétesz okozza.

---

Mindennap új élet kezdődik – Mit üzent a betegség?

2024. február 22.

Rettenetesen rosszul voltam napok óta, gondoltam, itt már „csak a piócás ember segíthet” – mondaná Bendegúz az Indul a bakterház című fergeteges filmből.

Levánszorogtam a háziorvosomhoz, míg vártam a soromra, a rendelőben feküdtem a padon, jártányi erőm nem volt. Rázott a hideg, húzott a fejem lefelé, mintha eltűnt volna belőlem az élet. Egy Covid-teszt után nyomatékosan közölte az orvosom, hogy „vastagon” pozitív, és nemcsak covidos vagyok, hanem gyulladás van a szervezetemben, és valószínű, az influenza is társult mindezekhez. Rengeteg folyadék, méz, gyömbér, citrom, C-vitamin, D-vitamin és ágynyugalom. Ezt javasolták, azt mondták: nincs gyógyszer a vírus ellen.

Napokig víziók, lázálmok gyötörtek éjszakánként. Egy sötét, masszaszerű árny próbált legyőzni, eltiporni. Borzalmas rémálmok zakatoltak a lelkemben, de valahogyan mindig felülkerekedtem ezeken. Küzdöttem, elfáradtam, újrakezdtem, majd ismét belefáradtam a harcba. Egy hajnalon azon kaptam magam, hogy számításba veszem a lakásomat, értékeimet, és terveztem, hogy a fiaimat felhívom, mit cselekedjenek, ha „valami baj” történne velem. A lakáskulcsot kivettem a zárból, hogy a fiaim be tudjanak jönni – hisz van kulcsuk az otthonomhoz –, ha egy reggel netán nem ébrednék fel.

A családom, barátaim szeretetére figyeltem csak, mert kaptam nagyon sok energiát, törődést. Anyukám főzött, sütött, a testvérem, a fiaim hordták az ételt, citromot, banánt a lakásom elé. Én meg próbáltam enni, hogy legyen erőm a küzdelemhez, az élni akaráshoz. Bár sem étvágy, sem élni akarás nincs az emberben ilyenkor. Szegény édesanyám kérdezgette: „Ízlett a finom étel?” Mondtam, nagyon, bár nem érzek ízt és illatot, de tudom, hogy milyen remek háziasszony, és azt is, hogy az étellel szereti a családot. (Most, hogy írom ezeket a sorokat, ennek már negyedik hete, még mindig nem tért vissza az illat- és ízérzékelésem.)

Egy ilyen aljas betegség azonban sokat is taníthat az embernek, ha megértjük az üzenetét.

Eleinte nagyon sajnáltam magam, hogy lázasan, egyedül, kiszolgáltatottan fekszem, még azt is meg kellett terveznem, hogy kiballagjak a mosdóig, majd remegve bújtam vissza a takaró ölelésébe.

Aztán éjszakákon át küzdöttem ezzel a furcsa árnnyal, aki próbált engem legyőzni, majd egy lázas hajnalon megvilágosodtam. Rájöttem, hogy ez az igazi Szent György harca a sárkánnyal, amit önmagunkban vívunk, önmagunkért kell legyőzni a sárkányt, a támadó veszedelmet. Önmagamért és azokért, akiknek fontos vagyok, akik megkérdezték, hogy élek-e még és hogy vagyok. Egyre világosabbá vált bennem, hogy le kell győznöm ezt a szörnyű, barna és ragacsos undormányt, aki éjjelente sunyi módon a lázas testemet próbálja lenyomni. Mintha elszívná a lelkemet, az életerőmet.

Egyre fogyott a testem és az erőm is, minden éjjel elvitt valamit belőlem. Már majdnem föladtam a harcot, már majdnem elegem lett a lázálmokból, már majdnem megadtam magam a halál ölelésének, amikor egy reggel azt álmodtam, hogy lecsúszik rólam ez a veszedelem, és eltűnik a padlón, mintha elnyelte volna a föld. Majd álmomban repültem szikrázóan szép és smaragdzöld mezők fölött, és kék lepkéket láttam, meg pitypangok szálltak a fényben… Akkor tudtam, hogy győztem. Győztem a betegség, a szörny, a sárkány fölött.

---

Már kialakulás előtt diagnosztizálható a rák kialakulásának kockázata

2024. február 21.

Rákbetegségek sokféle ok miatt alakulhatnak ki, de az emlőrák, petefészekrák, prosztatarák, vastagbélrák, melanoma, gyomorrák és a hasnyálmirigyrák is azok közé a daganatos betegségek közé tartozik, melyek kialakulásánál az örökölt génállomány is nagyon meghatározó, míg például a tüdőráknál a kutatások nem mutattak ki genetikai meghatározottságot.

Azoknál a tumortípusoknál, ahol a kialakulás 5-15 %-ban öröklődéshez kötődik, már a rákos sejtek megjelenése előtt, proaktívan ki lehet szűrni a kockázatokat. Éppen ezért javasolt mindenkinek genetikai tanácsadáson részt venni, és egy genetikussal átbeszélni, milyen betegségek fordultak elő a családban, mivel a genetikai meghatározottság gyakrabban jelen van, mint ahogy gondoljuk. Egy egyszerű vérvétellel elvégezhető Proaktív genetikai szűréssel pedig a különböző felnőtt korban rejtetten jelen lévő, de nagy kockázatot jelentő, betegségekre hajlamosító géneket lehet megvizsgálni, így kiderül, hogy mely betegségek kialakulásának legnagyobb a kockázata. 

Amennyiben ez a teszt kimutatja a genetikailag meghatározott tumor kialakulásának kockázatát, lehetőség van az adott betegség vonatkozásában egy prevenciós terv felállítására.

Olyan életmódbeli változtatások, gyógyszeres kezelések vagy néhány esetben műtét alkalmazhatóak, melyekkel késleltethető vagy akár megelőzhető a daganatos betegségek kialakulása.

Az új, genetikai alapú, személyre szabott megelőzés, illetve orvoslás a daganatos megbetegedések esetében is a legkorszerűbb megoldást nyújtják, hiszen a korai diagnózis az egyik legfontosabb faktor, mely életet menthet. És annál nem lehet korábbi felismerés, mint ha megtudjuk, génjeinkbe milyen mértékű tumorkockázat van kódolva.

---

Lehet, hogy a reflux miatt nem alszik jól?

2024. február 20.

A gyomorégésen kívül horkolást, sőt akár pánikkal járó, éjszakai légzési nehézséget is okozhat a reflux, ám csak kevesen vannak tisztában a két jelenség összefüggésével. A kivizsgálás és a megoldás lehetőségeiről dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ szomnológus főorvosa, neurológus beszélt.  

Miért baj, ha sok a mikroébredés?

Az alvás összetett folyamat, amely alatt az ébrenléthez képest másféle agyi tevékenység zajlik. Megfelelő időtartama, felépítettsége nappali teljesítményünk, koncentrációképességünk és kiegyensúlyozott érzelmi életünk záloga. Az éjszaka folyamán alvásunk mélysége változik,  a különböző alvásstádiumok – mélyülő, majd ismét felületesebbé váló periódusok ill. az ún. REM alvás (gyors szemmozgásokkal jellemzett alvásszakasz) – meghatározott sorrendben követik egymást. Az alvásstádiumok elrendeződése, megfelelő időtartama és aránya nemcsak memóriánk, hanem mindennapi hangulatunk, jó közérzetünk és intellektuális működésünk meghatározója is. 

Az alvás alatt természetesen eltérő módon reagálunk a külső vagy belső (szervezetből érkező) ingerekre. Igaz ez az alvás alatti légzésre is, mely összetett idegrendszeri szabályozás alatt áll. Alvás alatt a légzésszabályozás lassabban tud reagálnia a változásokra, mint pl. a légutakat érintő irritáció, amit okozhat a savas gyomortartalom regurgitációja, melyet köznapi szóhasználtban a „sok a savam”, „feljön a savam” megfogalmazásokkal jeleznek a betegek.

Az ebben az állapotban reflexszerűen megjelenő köhögést alvás alatt ún. mikroébredések, rövid ideig tartó, csak az agyi elektromos tevékenység vizsgálata során regisztrálható ébredések előzik meg. Az ismétlődő savas regurgitáció és köhögés gyakori mikroébredésekhez vezet, nem alakul ki megfelelő mennyiségű mélyalvás, ami napközbeni fáradtsághoz, álmossághoz vezet. 

---

COPD: az idült hörghuruttól a tüdőtágulásig

2024. február 18.

Minden esetben köhögéssel, nehézlégzéssel jár, csak a dohányosokat és az idősebbeket érinti – mi igaz valójában a COPD-re? Milyen visszafordíthatatlan folyamat játszódik le a tüdőben, amitől a betegek számára egyre nehezebbé válik a legevővétel? Erről kérdeztük dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyászt, a Tüdőközpont orvosát.

Kezdeti jelek

Igaz, hogy a COPD-s betegek közel 95%-a dohányzik vagy dohányzott korábban, a betegség kialakulásában emellett döntő szerepet játszik a környezetszennyezés, a városi szmog, lehet munkahelyi ártalom is, de okozhatja genetikai eltérés – az alfa-1-antitripszin fehérje hiánya – is. A szerzett betegség első tünetei jellemzően 40 éves kor felett jelennek meg, rendszerint fokozatosan. A folyamat kezdetén a légúti gyulladás tünetei uralják a képet: ebben a stádiumban jellemző a köhögés, a változó intenzitású köpetürítés. A panaszok kezdetben csak reggelente, később egyre gyakrabban, napközben is jellemzőek.  

Egyre súlyosbodó tünetek

Az említett külső vagy ritkábban belső (genetikai) hatás következtében a légutakban tartós gyulladás alakul ki. A tüdőben a léghólyagocskák végzik a gázcserét. Ezt úgy képzelhetjük el, mintha két szőlőfürtöt – a jobb és bal tüdőfél – egymás mellé tennénk. A léghólyagocskák az egyes szőlőszemek, faluk nagyon vékony, hajszálerekkel gazdagon átszőtt. A krónikus gyulladás miatt az egyes léghólyagocskák fala felszakad, így a sok kis légtér, a sok apró szőlőszem egyre nagyobb légterekké – nagy szőlőszemekké – olvad össze. Ezáltal csökken a légzőfelület, ilyenkor beszélünk tüdőtágulásról. Ugyanakkor a tartós gyulladás hatására a hörgőfal szerkezete is fokozatosan átépül, kötőszövet szaporodik fel, emiatt veszít a rugalmasságából és kialakul a maradandó szűkület.

Mindezek következménye a légzőfelület fokozatos csökkenése és ezzel arányosan a légszomj megjelenése. Az eleinte csak nagyobb terhelésre – például lépcsőzésnél – jelentkező nehézlégzés a folyamatok előrehaladásával fokozatosan súlyosbodik, rontva a betegek életminőségét, szűkítve az életterüket. Előrehaladott állapotban oxigén adására is szükség lehet.

„A beteg panaszait egyes esetekben az idült hörghurut, máskor a tüdőtágulás határozza meg. Mindkét kórfolyamatot a COPD megnyilvánulásának tekintjük, panaszok esetén orvoshoz kell menni. A COPD légzésfunkciós vizsgálattal kimutatható, és ha időben kezdődik a kezelése, a tünetek súlyosbodása lelassítható.”

---

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...293031...263