Információk, érdekességek
Krónikus torokfájás? Gyomorsav gondokat is jelezhet!
2024. február 11.
Gyomorsav problémára is utalhat, ha hosszú ideje fáj a torka, éjszaka és reggel köhögési rohamok gyötrik. Dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa arra is felhívja a figyelmet, hogy a kezeletlen reflux az asztma tüneteit is rontja.
Gyomorsav és légutak
A nyelőcsövön át a gyomorba kerülő táplálék útját a gyomorszáj zárja el, ez akadályozza meg a gyomortartalom visszaáramlását. Ha ez a záróizom nem jól működik, a savas hatású gyomornedv a nyelőcsőbe visszakerülve az érzékeny nyálkahártyát irritálja. A betegek ezt a szegycsont mögötti területen, vagy akár a torokban jelentkező, égő fájdalomként érzékelhetik. A betegség neve is erre a folyamatra utal, a jelenséget refluxnak – visszafolyás – nevezzük.
Szerteágazó tünetek
Van, akinél a reflux gyomorszáj-táji fájdalmat, esetleg émelygést, savas böfögést okoz – sorolja a betegségre utaló jeleket dr. Hidvégi Edit. Olykor a sav feljön a torokba, szájba, savas, keserű szájízt okozva. Sokaknál a tünetek nem egyértelműek, más betegségre emlékeztetnek. A kezeletlen reflux okozhat rekedtséget, krónikus torokfájást, éjszakai-reggeli krónikus köhögést és szorító mellkasi fájdalmat is.
Asztma és reflux
A két betegség tünetei gyakran együttesen jelentkeznek. Vizsgálatok szerint az asztmás betegek közel 60-70%-ánál megfigyelhetőek a reflux tünetei is. Az asztma és a reflux összefüggése sokrétű: a reflux a torok/garat ingerlése révén köhögést tud okozni. Ilyenkor a hasban megemelkedik a nyomás, ami fokozza a refluxot – egy rossz kört indít be. Emellett egyes asztmában használatos gyógyszerek a gyomorszáj záróizmának ellazításával elősegítik, provokálják a reflux jelentkezését.
Az epilepszia rohamainak fajtái és kezelése
2024. február 07.
Az epilepszia (régiesen frász) az olyan neurológiai betegségek gyűjtőneve, melyek során az idegsejtek az agykéregben vagy annak egy részében egyszerre sülnek ki, létrehozva igen változatos tünet együtteseket. A diagnózis kritériuma a legalább két, minimum 24 órás különbséggel jelentkező provokálatlan epilepsziás roham.
Az epilepszia típusai
A fő csoportosítási szempont az, hogy az agy melyik részében „fészkel” az epilepszia. Amikor ilyen gócot vagy gócokat tudunk kimutatni, akkor beszélünk „gócos” vagy „fokális” epilepsziáról. A „fokális” epilepsziás roham másodlagosan generalizálódhat. A „fokális” epilepsziát hívják kis rohamnak (PM), az általánosultat generalizált rohamnak (GM) Az egyes epilepsziás rohamok tünetei hasonlíthatnak egyéb neurológiai eredetű kórképekéhez: ilyenek a migrén, a narkolepszia vagy a mentális zavarok; pszichogén rosszullétek, ezektől kell elkülöníteni az epilepsziás tüneteket. Amennyiben mindkét agyfélteke érintett, a görcs egyszerre indul mindkét oldalt, akkor ún. „általánosult” vagy „generalizált” epilepsziáról beszélünk.
Az epilepszia kiváltó oka lehet alkohol és gyógyszer megvonás, agyi sérülés, károsodás, térfoglaló folyamat, központi idegrendszeri gyulladás vagy fejlődési rendellenesség áll. Nehezebben diagnosztizálhatók azok a formák, ahol a betegség hátterében génhibák állnak, s ezek okoznak zavarokat az idegrendszer működésében. Az epilepsziák egyes formái örökölhetők, családonként halmozódhatnak.
Az epilepszia diagnózisának felállítása
A kórelőzmény ismerete, a fizikális vizsgálat, képalkotó vizsgálatok, az esetleg fennálló egyéb idegrendszeri működési zavarok felderítése (testi, szellemi működések részletes vizsgálata, EEG ill. az ún. funkcionális képalkotó eljárások) mind szükségesek lehetnek a pontos diagnózis felállításához. A betegség diagnosztikájában komoly szerep jut a roham megfigyelésének, és a roham alatt készített EEG vizsgálatnak.
Tünetek
A tünetek mindig annak függvényben jelentkeznek, hogy milyen típusú, és az agy mely területét érinti a rendellenes szinkron ingerület képződési zavar. A leggyakoribb roham forma egy gócból induló, másodlagosan általánosuló, úgy nevezett nagy roham, amely bármilyen körülírt idegrendszeri működési zavarral indulhat, például kezek, kézujjak rángatózása, szemek egy helyre fixáltan tekintése, arc elferdülése, beszéd elakadása. Ezt követi az eszméletvesztés, négy végtag tónusos-clonusos rángatózása, nyelvharapás, nyálfolyás, légzési zavar. A nagy roham többnyire 1-2 perc alatt magától oldódni szokott.
Szemölcs a kézen, ujjakon? Nem mindig könnyű megszabadulni tőle
2024. február 06.
Szemölcsök bárhol előfordulhatnak a testen, de talán az egyik legkellemetlenebb, ha a kézen, a tenyéren vagy az ujjakon jelennek meg. Ezek egyrészt esztétikailag lehetnek zavaróak, másrészt elhelyezkedésüktől függően megnehezíthetik az írást, a fogást. Megszabadulni viszont nem feltétlenül könnyű tőlük! Dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyásza, kozmetológus ebben ad tanácsot.
Ilyen típusai lehetnek a kézen, az ujjakon lévő szemölcsöknek
Közönséges szemölcs (verruca vulgaris)
A leggyakrabban előforduló típus a közönséges szemölcs, ami bárhol megjelenhet a testen, és nem ritkán a kézfejen, az ujjakon jelentkezik. A közönséges szemölcs általában kerek vagy félgömb alakú, halványsárga vagy durva felülete miatt piszkos szürke, pontozott, érdes felszínű göbcse, ami legfeljebb akkor fáj, ha megsérül.
Futószemölcs, lapos szemölcs (verruca plana)
Könnyen összetéveszthető egy anyajeggyel a futószemölcs, ugyanis alig emelkedik ki a bőrből, barna vagy bőrszínű és többnyire kisebb-nagyobb csoportokban fordul elő. Fiatalabbaknál és legyengült immunrendszerű személyeknél gyakoribb, de bárkinek felbukkanhatnak ezek a szemölcsök. A kézháton és az alkaron viszonylag sűrűn felfedezhetőek.
Tenyéren és talpon megjelenő szemölcs (verruca plantaris)
A tenyéren és a talpon jelentkező közönséges szemölcsöt gyakran összetévesztik a bőrkeményedéssel vagy a tyúkszemmel, holott ezt is vírus okozza. Kívül csak a kisebb rész látszik, amely barnás, szürkés színű, és a bevérzések miatt apró sötét pöttyök lehetnek benne, és ha feltárják, megtalálható a „közepe”. Általában nem okoz fájdalmat, de főként rossz elhelyezkedése miatt fájdalmassá teheti a járást vagy a kéz használatát.
Köröm melletti, köröm alatti szemölcs (verruca subungualis)
A körömágyban ritkán keletkeznek szemölcsök, ha mégis, akkor fájdalmasak, a köröm deformitását, foltszerű elszíneződését okozzák. Sokkal gyakoribb a köröm szélénél látható szemölcs, amely egészen kicsi és sokszor csoportokban jelenik meg. Kialakulásának egyik legnagyobb rizikófaktora a köröm és a körömágy bőrének rágása, piszkálása.
Mi okozhat lábfájdalmat?
2024. február 02.
Szinte nincs is olyan ember, kinek életét olykor-olykor ne keserítené meg a lábfájdalom. Jó esetben csak egy gyorsan múló panaszról van szó, ám ha hosszabban fennáll a probléma, érdemes utánajárni, vajon mi is áll a hátterében.
A gyorsan múló lábfájdalom leggyakrabban izomhúzódásból, izomlázból, zúzódásból származik. Ezek különösebb, komolyabb kezelést nem igényelnek. Amennyiben a kellemetlen érzés hosszabban fennáll, illetve időről időre visszatér, célszerű szakorvoshoz fordulni, mivel akár súlyosabb betegséget is jelezhet.
Érszűkület
Lábfájdalom, főleg lábikrafájdalom esetében legtöbben azonnal érszűkületre gondolnak. Nem is alaptalanul. Az érszűkület legelső tünetei között a lábikrafájdalom szokott jelentkezni. Ilyenkor a láb mozgatásakor fokozódó oxigénigénnyel a szűkült verőérben nem tud annyival több vér a lábizomba szállítódni, mint amennyivel többre lenne szüksége. Ezt az oxigénhiányt az izom fájdalommal jelzi.
Érszűkületes fájdalomra ezért a „kirakatnéző betegség” tünettana jellemző: járáskor 50-10 m megtételét követően a lábikra elkezd fájni, mely megállásra – pl. kirakatnézéskor – megszűnik. Újrainduláskor újabb 50-100 m után a fájdalom ismét jelentkezik. Érszűkületre jellemző még továbbá a hideg végtagok, valamint a pulzus tapinthatóságának nehezítettsége, ill. megszűnése a lábfejen.
Kiket érint? Érszűkület jellemzően 50 év felett alakul ki. Családi halmozódást mutat, a dohányzás elősegíti a kialakulását.
Visszértágulat
Másik keringési probléma, mely lábfájdalmat okozhat, a visszerek tágulata. Ilyenkor, szemben az érszűkülettel, nem az oda áramló vér mennyisége elégtelen, hanem a folyadék visszaszállítása. A visszeres lábfájdalomra jellemző, hogy döntően sok állás, ülés után, este jelentkezik feszülő érzéssel. A láb ilyenkor a vissza nem szállított folyadék miatt meg is dagad. Gyakori jelenség visszeres panaszoknál az éjszakai lábikragörcs, valamint a kitüremkedő, kacskaringós visszerek.
Kiket érint? A visszértágulat a 30-as életévekben kezd kialakulni, a szülés, álló- vagy ülőmunka, kevés mozgás elősegíti a kialakulását.
HIV-fertőzött nagymama: 40 éve jelent meg a HIV és az általa kiváltott AIDS-betegség
2024. január 31.
Az emberi immunhiányos állapotot okozó vírus (HIV) az immunrendszer legyengülését váltja ki. Ennek hatására súlyos fertőzések alakulnak ki, melyek – kezelés hiányában – gyakran vezetnek halálhoz.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a HIV-fertőzés és az AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) globálisan a 4. vezető halálok, eddig körülbelül 36 millió ember halt meg az AIDS-szel összefüggő betegségek következtében.
Az 1985-től rendelkezésre álló járványügyi adatok szerint 2021 első félévéig hazánkban 4344 HIV-vel élőt tartottak nyilván, közülük 1122-en kerültek AIDS-stádiumba, és 433 fő hunyt el a szerzett immunhiányos szindróma következtében.
A fertőzöttek legnagyobb arányban a homoszexuális férfiak közül kerültek ki, így a kisszámú oktatási program is hozzájuk jut el. Ennek következménye, hogy a heteroszexuális nők és férfiak HIV-fertőzéssel kapcsolatos ismerethiánya jelentős kockázati tényezőt jelent.
Jól példázza ezt L. Márta, a nyugdíjas matematika–fizika szakos tanár és nagymama esete is, aki 20 éve HIV-vel él. 2000 tavaszán a férjéről derült ki a nagymértékű fogyást és a visszatérő lázrohamokat vizsgálva, hogy AIDS-es. Vagy L. Éva 42 éves középiskolai tanáré, aki tavaly adott életet egy egészséges gyermeknek.
A HIV-fertőzés és az AIDS
Terjedésének számos lehetősége van (pl. védekezés nélküli szexuális aktus, nem diagnosztizált kismama esetében a magzat méhen belüli fertőződése, intravénás kábítószer-használat esetén a tűk közös alkalmazása). A vírust nem terjesztik a vérszívó rovarok, az élelmiszerek, az ivó- és fürdővíz, továbbá a mindennapos érintkezések (kézfogás, csókolózás stb.) sem jelentenek kockázatot.
A HIV jellemzője, hogy a szervezetbe kerülését követően az immunvédekezésben szerepet játszó sejteket évek alatt fokozatosan elpusztítva védtelenné teszi az érintettet az ártalmas baktériumokkal, vírusokkal és gombákkal szemben. A fertőzést követően általában csak enyhe, influenzaszerű tünetek alakulnak ki. Ekkortól kezdődik a tünetmentes HIV-betegség állapota, mely 5-6 évig is eltarthat. A gyógyszeres kezelésben nem részesülők 40-50%-ánál fejlődik ki a tünetes HIV-betegség, melynek során a szervezet immunrendszere egyre gyengébbé válik (erre pl. a szájpenész, az övsömör megjelenése hívja fel a figyelmet). Kezeletlen esetben 8-10 év eltelte után jelenik meg az AIDS-stádium, daganatos megbetegedésekkel, súlyos fertőzésekkel stb.
A HIV-fertőzés diagnosztizálása
A HIV-fertőzés kimutatására szolgáló laboratóriumi diagnosztikának két lépcsője van: a szűrővizsgálatok és az igazoló vizsgálatok, mert a diagnózis végleges felállításához nem elég egy pozitív eredmény. A napjainkban alkalmazott tesztekkel a fertőzés már a 2. héten biztosan kimutatható.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...303132...263