Információk, érdekességek

Fül-orr-arc kapcsolat

2024. január 31.

A legtöbb felnőttkori fülbetegség a gyermekkori hurutos betegségek szövődményeiből alakul ki.

Fotó: 123rf.comA banálisan induló, majd elhúzódóvá vált nátha arcüreggyulladást, az pedig középfülgyulladást idéz elő. Ez főképp a gyermekkor sajátja, de a fel nem ismert, ki nem kezelt középfülbetegségek egy életen át elkísérhetik az embert. Az orr a füllel és az alsó légutakkal szoros anatómiai és funkcionális kapcsolatban van. Az orrüregből nemcsak az arcüreg nyílása ered, hanem a fül belső járata is, amit fülkürtnek nevezünk.

Ez a csatorna nagyon fontos élettani funkciót lát el. Hibás működése esetén károsodik a hallás, és tartós gyulladás alakulhat ki a középfül területén.

Miért fontos már az „egyszerű” nátha kezelése?

Egyszerű nátha vagy allergiás orrdugulás miatt a termelődő váladék és a duzzanat eldugaszolja a fülkürtnyílást, így az egyensúlyt fenntartó, levegőt közvetítő mechanizmus zavart szenved. A gyakori pattogás jelzi, hogy hurutos a fülkürt. A fülkürtnek légnyomás-kiegyenlítő szerepe van: minden nyelő mozgásnál, ásításnál kinyílik, és levegőt juttat a középfülbe.

A tartós elzáródásnak az a következménye, hogy a középfül légtartalma csökken, majd megszűnik, a helyén folyadék képződik, amely kitölti az üregrendszert a fülben. Mivel a folyadékban kevésbé jól terjednek a hangok, halláscsökkenés alakul ki.

Ez a folyadék még nem okoz lázat és fájdalmat, ám ha a fülkürtön át – az orr felől – a sűrű sárgás orrváladék bejut a dobüregbe, azonnal kialakul a középfülgyulladás.

Ha a fülben gennyes váladék szaporodik fel, és magas lázat okoz, akkor azt le kell folyatni. Az orvos által végzett piciny metszés, „fülfelszúrás” éles, a szélei jól gyógyulnak. A fájdalom szinte a szúrás pillanatában megszűnik, hamarosan lemegy a láz is.


Az újszülöttekre és oltatlan csecsemőkre lehet különösen veszélyes a szamárköhögés

2024. január 29.

Bár az ötvenes évek eleje óta szinte minden országban oltanak szamárköhögés ellen, mégsem sikerült teljesen visszaszorítani a kórokozót. Horvátországban 1980 óta nem volt ennyi fertőzött, mint most, és különösen aggasztóvá teszi a hírt, hogy a megbetegedések nagy száma növelheti az újszülöttek és csecsemők megfertőződésének esélyét. Hazánkban 1954 óta kötelező a szamárköhögés elleni védőoltás, amit az első évtizedekben három komponensű, úgynevezett Di-Per-Te oltással végeztünk. A magas átoltottságnak köszönhetően hasonló járványtól nem kell tartanunk. Ugyanakkor a veszélyeztetett csoportok számára érdemes felvenni az emlékeztető oltást, és különösen nagy figyelmet igényelnek az újszülöttek, valamint az oltatlan csecsemők – tájékoztat Prof. Dr. Mészner Zsófia, csecsemő és gyermekgyógyász, infektológus, védőoltási szaktanácsadó, a Gyermekgyógyászati Központ orvosa.

Mit kell tudni a szamárköhögésről?

-A szamárköhögés egy rendkívül fertőző, cseppfertőzéssel terjedő, a tüdőt és a légutakat érintő bakteriális megbetegedés, ami az egy év alatti csecsemők, valamint a 10-20 év közötti serdülők körében a leggyakoribb. A fertőzés után 7-10 nappal kezdődő betegség első fázisa a náthához hasonló tünetekkel (orrfolyás, köhögés, orrdugulás) jár, míg a második, kínzó köhögési rohamokkal kísért szakasz több hétig is elhúzódhat. A köhögés kezdetben éjszaka jelentkezik, a rohamok rendkívüli módon megterhelik a gyermekek szervezetét, és fokozott nyákképződéssel, hányással, valamint légzési nehézségekkel is járhatnak. Tudni kell azonban, hogy újszülötteknél, fiatal csecsemőknél nem minden esetben alakul ki a betegségre jellemző húzó, éles hangú belégzés – magyarázza Prof. Dr. Mészner Zsófia, és esetükben a köhögési rohamot rövid légzésleállás is követheti. A fertőzés utolsó szakaszában, ami szintén hetekig elhúzódhat, a rohamok gyakorisága és intenzitása csökken, majd a tünetek fokozatosan megszűnnek (egy újabb légúti fertőzéssel azonban ismételten visszatérhetnek).

Milyen szövődményeket okoz a szamárköhögés?

-A szamárköhögéshez szövődményként hörghurut, tüdőgyulladás, középfülgyulladás társulhat, emellett táplálási nehezítettség, görcsroham, agyi károsodás, sérv és a bordatörés is kialakulhat. Az amerikai járványügyi hatóság, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint a szamárköhögésben szenvedő 1 évesnél fiatalabb csecsemők körülbelül fele kórházba kerül, a súlyos esetek pedig sajnos halálhoz is vezethetnek. Európában a szamárköhögés okozta halálesetek leggyakrabban a három hónaposnál fiatalabb csecsemők körében, a még oltatlan újszülöttek között fordul elő – ismerteti Prof. Dr. Mészner Zsófia.


A boldog partner a demencia megelőzésében is segít

2024. január 09.

Fotó: gettyimages.com

Az optimista, boldog ember társa egészségének is használ; ahogy együtt öregszenek, az Alzheimer-kór és a demencia jelentős kockázati tényezőit tarthatják távol maguktól – állapították meg a Michigani Állami Egyetem kutatói egy nagy létszámú, hosszú távú kutatásban.

„Rengeteg időt töltünk a párunkkal. Biztathat arra, hogy sportoljuk, együnk egészségesebben, figyelmeztethet, hogy vegyük be a gyógyszert. Ha derűlátó, egészséges emberrel élünk, hasonlóvá válhatunk: így valóban tovább élünk és megelőzhetjük a mentális betegségeket” – mondta el a medicalxpress.com portálnak William Chopik, az egyetem pszichológiaprofesszora, a tanulmány társszerzője.

Ha például a pár egyik tagja abbahagyja a dohányzást, néhány hét vagy hónap múlva valószínűleg a másik is követni fogja – tette hozzá.

„Ha az Alzheimer-kór vagy az elbutulás felé mutató kockázati tényezőket nézzük, akkor azt találjuk, hogy sok tényező az egészséges életmóddal kapcsolatos: a normális testsúly fenntartása és a rendszeres mozgás jelentősen befolyásolja az esélyeket, de vannak pszichológiai faktorok is. Úgy tűnik, hogy aki optimista partnerrel él együtt, annak jobbak a mutatói ezeken a területeken” – magyarázta Chopik.

A Journal of Personality című szaklapban ismertetett vizsgálatban, amelynek társszerzői Jeewon Oh, az egyetem másoddiplomás hallgatója és Eric Kim, a Harvard Egyetem Közegészségügyi Karának viselkedéstudományi kutatója, csaknem 4500 heteroszexuális párt követtek legfeljebb nyolc éven át egy nagyobb tanulmány keretében, mely az egészség és a nyugdíjas kor összefüggéseit elemezte.


Endokrin betegségek és hormonok a fogyás útjában

2023. december 28.

Az elhízást nem véletlenül nevezik civilizációs ártalomnak, hiszen az esetek döntő részében az egészségtelen életmód következménye. De fontos tudni, hogy a túlsúly és akár a sikertelen fogyókúra hátterében endokrin betegség és hormonzavar is állhat, amit szakorvosi vizsgálattal lehet felderíteni – hívja fel a figyelmet dr. Mutnéfalvy Zoltán az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász szakorvosa.

Ki számít túlsúlyosnak?

A túlsúly nem más, mint a test különböző területein felhalmozódó zsírfelesleg. A férfias (android vagy alma) típusú elhízás esetében jellemzően a has, a mell és a nyak területére koncentrálódik a nem kívánatos zsírréteg, míg, ha inkább az alhas, a fenék és a combok területére rakódik le, akkor nőies (ginoid vagy körte) típusú elhízásról beszélünk. Az első, tehát az alma típusú elhízás jelent nagyobb kockázatot az egészségre, mert ezt gyakran a zsigeri, tehát a belső szervek, főleg a hasűri szervek között lévő zsírréteg felhalmozódása okozza. 

Az alma típusú túlsúlyt legegyszerűbben a derék körfogatának mérésével lehet megállapítani. Férfiaknál az ideális haskörfogat maximum 94 cm, nőknél 80 cm. Férfiak esetében a 102 centimétert, nőknél a 88 centimétert meghaladó haskörforgat már komoly egészségügyi kockázatokat jelent.

A testtömeg index is segít a testsúly objektív megítélésben. A testmagasság és a testtömeg arányából számolható, 25-ös érték felett túlsúlyról, 30-as felett elhízásról beszélünk.

Mi okozhat túlsúlyt?

A túlsúly az esetek döntő részében az egészségtelen életmód következménye. Egészen egyszerűen sokkal több energiát visznek be (több táplálékot fogyasztanak el), mint amennyit elégetnek, a felesleges tápanyagot pedig a szervezetük zsír formájában raktározza el. Egy férfinak átlagos fizikai aktivitás mellett napi 2500, egy nőnek 2000 kalóriára van szüksége.

De nemcsak azok hízhatnak el, akik egészségtelenül étkeznek és/vagy nem mozognak eleget. Az életmódbeli tényezők mellett ritkán genetikai, gyakrabban hormonális okok állnak a probléma hátterében (de például egyes gyógyszerek mellékhatásaként vagy bizonyos betegségek következtében is kialakulhat elhízás.)

Elhízást több endokrin betegség is okozhat, illetve ezek akadályt képezhetnek a fogyás útjában. A belső elválasztású (endokrin) mirigyek az általuk termelt hormonokat közvetlenül a véráramba juttatva szervezetünk számos alapvető funkciójának működtetésében részt vesznek. Ezek: az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigyek, a mellékvesék, a petefészkek, a herék és részben a hasnyálmirigy.  Aki tehát túlsúllyal küzd, amit nem indokol az életmódja, illetve aki a következetes életmódváltás (diéta, mozgás) ellenére sem tapasztal érdemi pozitív elmozdulást a súlyában, annak érdemes endokrinológus szakorvost felkeresnie – hívja fel a figyelmet dr. Mutnéfalvy Zoltán.


Ezek miatt húzódhat el a köhögés

2023. december 14.

A makacs köhögés sokakat érintő panasz az őszi-téli időszakban. Gyakori velejárója a légúti betegségeknek, de akár súlyos egészségügyi problémákra is felhívhatja a figyelmet. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa a leggyakoribb kiváltó okokat foglalta össze.

Fotó: 123rf.comBetegség után irritált légutak

Légúti fertőzés után akár hetekig is megmaradhat a köhögés, anélkül, hogy egyéb panaszaink jelentkeznének. A vírusok miatt ugyanis a légutak duzzadttá, túlérzékennyé válhatnak, emiatt fordulhat elő, hogy a néhány nap alatt lezajló fertőzés miatt még hosszú időn át köhögés keseríti a mindennapokat. Ilyenkor nincs más tennivalónk, mint kivárni a tünetek elmúlását. Ha azonban a köhögés egyre erősödik vagy más tünetünk is jelentkezik, mindenképp forduljunk orvoshoz, mert ezek a jelek bakteriális fertőzésre is utalhatnak, ilyenkor antibiotikum kezelésre is szükség lehet.

Lappangó egészségügyi panaszok

A köhögést nem szabad félvállról venni, ha fertőzéses tünet nélkül, hosszabb ideje jelentkezik. Ez ugyanis allergiára, asztmára is utalhat, de hátsó garatfali váladékcsorgást okozó krónikus arcüreggyulladás, vagy reflux betegséggel társuló gyomorsav-túltengés és alvási apnoe tünete is lehet. Ilyen esetekben a köhögés csak az alapbetegség kezelésével fog elmúlni, ezért az alábbi panaszok esetén mindenképp javasolt orvoshoz fordulni: ha a köhögés fekvő helyzetben fokozódik, mellette gyomorégés, gyakori böfögés, hangos horkolás és nappali fáradtság is jelentkezik.

Kevés folyadékot fogyaszt
Egészséges embereknél is fontos, hogy napi 2 liter körüli folyadékot fogyasszanak, betegségek esetén ez a mennyiség megnő.
Légúti betegségek esetén a gyorsabb felépülést segíti, ha meleg teákat, leveseket vagy gyümölcsleveket, ásványvizet fogyasztunk, kinek mi esik jól. Az alkoholos italok és a koffein dehidratáló tulajdonságúak, ezért ezeket ilyenkor ne fogyasszuk. Az orrnyálkahártya helyi hidratálásáról sós vizes orrspray rendszeres használatával, vagy a levegő párásításával gondoskodhatunk.

Túl száraz, vagy túl nedves belső levegő

Ha a lakás levegője túl száraz fűtési szezonban, könnyen irritálhatja a betegség miatt gyulladt légutakat, ami köhögésre ingerel. A túl nedves, magas páratartalmú levegő pedig kedvez az olyan beltéri allergének megjelenésének, mint a háziporatka és a penészgomba, melyek allergiás, asztmás tüneteket is kiválthatnak. Ennek egyik jele az elhúzódó köhögés is lehet.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...313233...263